Németországban feszített ellátási helyzetre, Svédországban az energiaszolgáltatás leállására készülnek

Klaus Müller Baden-Württemberg tartomány pénzügyminisztere, Danyal Bayaz podcastsorozatának a hét végén közölt adásában kiemelte, hogy legalább 2024 nyaráig feszített lesz az ellátási helyzet Németországban, mert az orosz szállítások egyoldalú, Moszkva általi leállítása miatt hatalmas mennyiségű földgázt kell szerezni más forrásból, és nem lehet egyik napról a másikra megteremteni az ehhez szükséges infrastruktúrát.

Meg kell építeni a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálokat és fejleszteni kell a vezetékhálózatot, hogy Németország több gázt tudjon importálni Belgium és Franciaország felől, illetve Norvégiából – közölte.

– Ehhez egyszerűen idő kell – mondta a szakember, aláhúzva, hogy a szövetségi kormánynak nemcsak ezekre a munkálatokra kell összpontosítania, hanem minél hamarabb ki kell dolgoznia a földgáz árának korlátozási rendszerét, amelyet az ellátási helyzet rendeződéséig érvényben kell tartani.

A részletek egyelőre nem ismertek. A rendszer kidolgozását egy szakértői testületre bízták, amely várhatóan október első felében tesz javaslatot a kormánynak.

Klaus Müller minderről elmondta, hogy indokolt a kormányzati védelem a földgáz árának meredek emelkedése ellen, de olyan megoldást kell kidolgozni, hogy az ár mégis takarékos felhasználásra ösztönözze a fogyasztókat. Ha hiányzik az ár által kifejtett ösztönzőerő, vagyis ha a kormány az energiaválság előtti szinten rögzíti az árakat, akkor túl alacsony lesz a megtakarítás, vagy egyáltalán nem csökken a fogyasztás, és földgázhiány keletkezik – fejtette ki a Bundesnetzagentur vezetője.

– húzta alá Klaus Müller, megjegyezve, hogy a lakossági földgázfogyasztás visszafogása nemcsak a háztartások költségeit csökkenti, hanem védi a munkahelyeket és az ipart is.

Svédországban az energiaszolgáltatás leállására készülnek

Eközben Svédországban egymás után készülnek a vészhelyzeti forgatókönyvek arra az esetre, ha leállna az energiaszolgáltatás. A skandináv országban ugyanis száraz és szélcsendes volt a nyár, így kevesebb áramot tudtak termelni megújuló energiából, ráadásul az atomerőművek sincsenek felkészülve a fogyasztók ellátására. Közben a gazdasági helyzet is romlik: egekben van az infláció, és a lakhatási költségek is folyamatosan emelkednek – idézi az M1 Híradóját a Híradó.hu.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legújabb tanulmányából az derül ki, hogy a fogyasztói árak emelkedése augusztusban történelmi rekordot döntött: elérte a 9,8 százalékot, amire 30 éve nem volt példa. 

Az elemzés rámutat, hogy Magyarországgal ellentétben Svédország nem az energia- és üzemanyagárak rögzítésére törekedett, hanem adókat csökkentett, de ez nem váltotta be az intézkedéshez fűzött reményeket. A svéd kormány úgy számol, hogy a gazdaság jövőre tovább lassul, akár stagnálhat is az ipari termelés.

Az állami energiaszolgáltató takarékoskodási ötletekkel próbálja felkészíteni a lakosságot a télre. Például hogy mossanak éjszaka, szereljenek be LED-izzókat és állítsák alacsonyabb fokra a fűtést. Nyíltan beszélnek arról is, hogy előfordulhatnak részleges áramkorlátozások. Ebben az esetben azt kérik a svédektől, hogy szigeteljék le az ablakokat, a család gyűljön össze egy szobában és készítsen pokrócokból rögtönzött kunyhót.

A kormányzásra készülő Mérsékelt Párt az atomenergia bővítését támogatja. Már be is jelentették, hogy 400 millió svéd koronát fordítanak erre a célra, de ez most télen még biztosan nem jelent megoldást az energiahiányra.

Az eredeti cikk és az M1 Híradó adásának kapcsolódó részlete ITT érhető el.