Szijjártó: a nemzetközi intézményeket az orosz–ukrán konfliktus mélyítésére használták fel (videó)

Címkék#Magyarország #háború #diplomácia #Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter #marokkó

A nemzetközi intézmények eddig kudarcot vallottak az ukrajnai háború tekintetében, ugyanis ahelyett, hogy platformot biztosítanának a szembenálló felek közötti párbeszédnek, működésüket a konfliktus mélyítésére használták fel – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a marokkói Tangerben.

MTI

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter

Forrás: MTI

Fotó: Illyés Tibor

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a MEDays Forum elnevezésű nemzetközi konferencia panelbeszélgetésén aláhúzta, hogy az elmúlt kevesebb mint három évben példátlan módon kétszer is teljesen a feje tetejére állt a globális politikai és gazdasági rend, egyrészt a koronavírus-járvány, másrészt az ukrajnai háború miatt.

„A multilateralizmus nem állta ki ezt a két stressztesztet” – szögezte le.

Hangsúlyozta, hogy a pandémia alatt a nemzetközi intézmények „kicsit későn ébredtek”, talán egy kivétellel, az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), most pedig azt látni, hogy nem képesek platformot biztosítani az ukrajnai válság rendezéséhez vezető tárgyalásokhoz.

„Olyan országot képviselek, amelyet gyakran amiatt támadnak, mert nem követi a nemzetközi liberális mainstream által diktált irányvonalat, hanem egy kifejezetten magyar álláspontot képvisel a nemzeti érdekei alapján” – mondta, rámutatva, hogy a kormány válaszai sikeresnek bizonyultak, hazánk minden krízisből megerősödve került ki.

Szijjártó Péter a 2020-2022: a multilateralizmus halála és újraindítása című panelen arról számolt be, hogy Magyarország azért tudta Európa leggyorsabb oltási kampányát lebonyolítani, mert nem várt a közös megoldásra, és nem politikai vagy ideológiai, hanem pusztán szakmai kérdésként tekintett a vakcinák engedélyezésére.

Az ukrajnai háborúról elmondta: Magyarország, szomszédos államként, rendkívüli módon érdekelt a békében, ezért nagyon aggasztónak tartja, hogy a világ épp a másik irányba rohan.

Komoly problémának nevezte, hogy jelenleg alig beszél valaki a békéről, ehelyett szinte mindenki olyan nyilatkozatokat tesz, amelyek az eszkaláció kockázatával járnak. Sérelmezte emellett, hogy nincs közvetlen kommunikáció a szembenálló felek között, illetve hogy a multilaterális intézmények eddig nem voltak képesek platformot biztosítani a párbeszédre.

Csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy még a kifejezetten az ezért létrehozott ENSZ sem volt képes erre, ráadásul szerinte a tapasztalat azt mutatja, hogy a nemzetközi intézmények többségét inkább a konfliktus mélyítésére használták fel.

A miniszter kijelentette: „úgy gondolom, hogy ezen intézmények átpolitizálása súlyos hiba, a párbeszéd platformjainak ellehetetlenítése pedig gyakorlatilag bűn”.

„Az ENSZ-t nem a hasonlóan gondolkodó országok platformjaként hozták létre, hanem azért, hogy platformot teremtsenek olyan államok számára, amelyek akár háborúban vagy ellenséges viszonyban állnak egymással, hogy lehetőségük legyen egymással tárgyalni” – fogalmazott.

Felszólalásában arra is kitért, hogy az ENSZ szeptemberi közgyűlésén ő volt az egyetlen európai külügyminiszter, aki találkozott orosz kollégájával, és ezért is súlyos támadások érték.

„Ez rendkívül riasztó, azt mutatja, hogy komoly erők vannak világszerte, amelyek nem akarják újranyitni a kommunikációs csatornákat. Márpedig ha ezt nem tesszük meg, az azt jelenti, hogy még a reményét is feladjuk a békének” – vélekedett.

A béketeremtés érdekében mielőbbi amerikai–orosz tárgyalásokat sürgetett, és hozzátette, hogy ezt a nemzetközi közösségnek is szorgalmaznia kellene. Ha az ENSZ nem képes erre, az felvetné a kérdést, hogy akkor mégis mire költik a működésére fordított rengeteg pénzt – mondta.

Szijjártó: súlyos globális veszélyt jelent, ha nem kerekedik felül a józan ész a világpolitikában

Nagy veszélyekkel jár a jelenlegi helyzet, hacsak nem kerekedik felül a józan ész, ezért újra kell nyitni a kommunikációs csatornákat Kelet és Nyugat között, ennek fontosságát mutatja, hogy a hidegháború alatt több esetben is pusztán ezek segítségével sikerült elkerülni egy újabb világháborút – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a marokkói Tangerben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a MEDays Forum elnevezésű nemzetközi konferencia panelbeszélgetésén kiemelte, hogy Magyarország a „nagy csalódások éveként” tekint 2022-re, mivel „naiv illúziónak bizonyult azon legitim várakozásunk”, hogy a koronavírus-járványt követően enyhülnek a nehézségek, ugyanis kitört a háború Ukrajnában.

Felszólalásában mindenekelőtt a súlyos negatív hatásokról beszélt, amelyek világszerte érezhetők, de leginkább a közvetlen szomszédságban, így Magyarországon is.

Leszögezte, hogy a konfliktus rendezése érdekében újra kell nyitni a kommunikációs csatornákat. „Ha ezeket feladjuk, azzal feladjuk a béke reményét is” – mondta.

Hozzátette, hogy a hidegháború ebből a szempontból jobb volt, mert akkor legalább működtek a legfontosabb kommunikációs csatornák, és csak ezek segítségével sikerült több esetben is elkerülni a közvetlen fegyveres konfliktust.

„Mi, magyarok, tényleg próbáljuk fenntartani a párbeszédet Oroszországgal, de amikor így teszünk, akkor mindig tisztességtelen és heves támadások érnek bennünket. Putyin kémeinek, Oroszország szövetségeseinek, az európai egység megbontóinak neveznek bennünket pusztán azért, mert fenntartjuk a kommunikációs csatornákat” – fogalmazott.

Szijjártó Péter a Frontvonalak: a hidegháborús szindrómák című panelen naivnak nevezte azokat, akik azt hiszik, hogy ez a háború véget érhet Ukrajna és Oroszország tárgyalásai nyomán, ugyanis elsősorban amerikai–orosz párbeszédre lenne szükség.

Figyelmeztetett: mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció megelőzése érdekében, minthogy az könnyen a harmadik világháború kirobbanásához vezethetne.

Kiemelte, a hidegháború borzalmas volt Közép-Európa számára, és a jelenlegi globális politikai helyzet is hasonló veszélyekkel jár, „hacsak nem kerekedik felül a józan ész és a békét akarók hangja nem lesz hangosabb”.

„Az üzenetünk a szomszédságból, hogy újra kell indítani a kommunikációs csatornákat, véget kell vetni a háborúnak, illetve hogy ne provokáljanak ki semmilyen eszkalációt a mi kárunkra” – jelentette ki.

A miniszter arról is beszámolt, hogy hazánk, szomszédos államként, rendkívül érdekelt a békében, már csak azért is, mert egyre nagyobb gazdasági problémák sújtják Európát, és a helyzetet az „elhibázott szankciók” tovább súlyosbítják.

A büntetőintézkedésekről úgy vélekedett, hogy azok nem váltották be az ígéreteket: a háború egyre brutálisabb, miközben az európai gazdaság válságba került.

Rámutatott, hogy Magyarország semmiképp nem akar belesodródni a háborúba, ezért nemet mondott a fegyverszállításokra, és egyedüliként nem vesz részt az Európai Unió ukrajnai kiképző missziójában.

„Természetesen ezért a két döntésünkért napi szinten súlyos támadásoknak vagyunk kitéve politikailag és a médiában” – sérelmezte. „Az eszkaláció hangja sokkal hangosabb, mint a béke hangja, utóbbit jelenleg alig hallani”.