Kegyelmet kapott az államfőtől a Budaházy-ügy hét érintettje

„December közepén érkeztek meg hozzám az úgynevezett Budaházy-ügyben érintettek kegyelmi kérelmei. Mint ismert, 17 személlyel szemben zajlik még ma is, 13 év elteltével büntetőeljárás. Sajnálatosnak tartom, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni” – olvasható a Sándor-palota keddi közleményében.

Novák Katalin úgy fogalmazott, alapos mérlegelést követően úgy döntött, hogy különválasztja azon személyek ügyét, akiket a bíróság első fokon felmentett, illetve ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg. „Az eljárás további elhúzódása számukra aránytalan sérelmet jelentene a kiszabható büntetéshez képest. Az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta. Hét személy esetében ezért eljárási kegyelemről döntöttem” – fogalmaz a közleményben, amely egyben emlékeztet: az ügy terheltjei közül többeket súlyos vádakkal illettek, az elsőfokú bíróság bűnszervezetben való elkövetést is megállapított, és jelentős büntetés kiszabása mellett döntött.

„Esetükben olyan súlyos cselekményekről szól a vád, hogy csak jogerős bírósági ítéletet követően tartom helyesnek dönteni az ő kegyelmi kérelmeikről”

– tudatta a köztársasági elnök.

Hozzátette: 

– zárul a Sándor-palota közleménye.

Idén márciusban Budaházy Györgyöt 17 év fegyházra, további 14 vádlottat pedig összesen több mint száz év szabadságvesztésre ítélt terrorcselekmény és más bűntettek elkövetése miatt a Fővárosi Törvényszék. A Központi Nyomozó Főügyészség először 2010-ben nyújtotta be a vádiratot a Magyarok Nyilai-ügyként is elhíresült eljárásban. Budaházy a 2002-es Erzsébet hídi blokáddal, majd a 2006-os Gyurcsány-féle őszödi hazugságbeszéd nyomán kitört zavargások, illetve a rendőri túlkapások elleni tiltakozásokban való részvételével szerzett hírnevet magának. A vád szerint Budaházy György 2007 elején azzal a céllal hozta létre a Hunnia Mozgalmat, hogy szocialista és szabad demokrata országgyűlési képviselők elleni támadásokkal, a képviselők megfélemlítésével befolyásolják a parlamenti döntéseket. A Budaházy–Hunnia büntetőper megismételt eljárásában idén március 8-án fejeződtek be a perbeszédek és elhangzottak a vádlottak utolsó szó jogán elmondott beszédei a Fővárosi Törvényszéken – emlékeztet a Magyar Nemzet.

Ez év júliusában civil összefogással megvalósuló demonstráción tüntettek azért, hogy Budaházy és 14 társa kegyelmet kapjon. A Védett Társadalom Alapítvány az ítélet aránytalanságára hívta fel a figyelmet. Mint közleményükben írták, „az ítélet aránytalansága, az eljárást övező anomáliák, valamint a 2006 és 2010 közötti, rendőrterrorra és megfélemlítésre alapuló rendszer működtetőinek elmaradt büntetőjogi felelősségre vonása együttesen eredményezi azt, hogy Budaházy Györgyék példátlanul szigorú büntetése súlyos támadás a magyar emberek igazságérzete ellen”. Közlésük szerint „nehéz feldolgozni, hogy ugyanaz a bíróság, amelyik nem marasztalta el a 2006-os rendőrterror miatt Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és Bene László országos rendőrfőkapitányt, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt pedig mindössze 400 ezer forint megfizetésére kötelezte, első fokon összesen több mint száz év szabadságvesztésre ítélt többgyermekes családapákat és -anyákat, mert 14-15 évvel ezelőtt fel mertek lépni egy elnyomó, a saját polgárai ellen erőszakot alkalmazó hatalom ellen”. 

A teljes cikk ITT olvasható.