2022.12.08. 10:25
Ezekkel a béketervekkel lehetne lezárni az orosz–ukrán háborút
Habár a nyugati világ egy hangos része a háború további finanszírozása mellett érvel, a világ józanabbik fele a fegyveres harcok mielőbbi beszüntetését szeretné. Fontos, hogy ezek az elképzelések is teret kapjanak, hiszen szerencsére rendelkezünk a békés rendezés hasznos példáival – írja a Nézőpont Intézet legfrissebb elemzésében.
Lángoló lakóház előtt egy nő a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Bahmutban egy orosz tüzérségi támadás után, 2022. december 7-én.
Forrás: MTI/AP
Fotó: LIBKOS
Február 24-én nem csupán egy helyi fegyveres konfliktus bontakozott ki Oroszország és Ukrajna között, hanem egyúttal új időszámítás kezdődött Európa történetében: az Európai Unió a béke letéteményeséből a háború egyik legnagyobb finanszírozójává lépett elő – derül ki a Nézőpont Intézet új elemzéséből, amely arra is rámutatott, hogy még a névleg az emberi jogok támogatására létrehozott szervezetek is amellett érvelnek, hogy a háborúban való segédkezés jelenti a valódi erkölcsi kötelességet. Ha valaki a pacifizmus mellett teszi le a voksát, azt oroszpártisággal, defetizmussal és nemzeti egoizmussal vádolják.
Habár a nyugati világ egy hangos része a háború további finanszírozása mellett érvel vagy a békepárti nézőpontokat démonizálja, a világ józanabbik fele a fegyveres harcok mielőbbi beszüntetésén, s a biztonság stabilizálásán töri a fejét. Szerencsére nemcsak reményekkel, hanem a békés rendezés hasznos példáival is rendelkezünk, amelyek tanulságul szolgálhatnak számunkra, és fontos, hogy a békepárti hangok is teret kapjanak
– hangsúlyozza a Nézőpont Intézet öt, konkrét feltételeket tartalmazó béketervet felvázolva a konfliktus rendezésére.
Elsőként egy újabb minszki egyezmény lehetőségét említik, amely a korábbi kompromisszumok hibáit orvosolná és garantálná a két fél ígéreteinek betartását.
Az ukrán békemodell Ukrajna kétséges győzelmén alapulna és az elcsatolt orosz területek visszaszerzését jelentené – ez az „igazságos béke” koncepció mindkét oldalról csak jelentős engedményekkel lenne elképzelhető.
A Gerhard Schrödertől származó, harmadik békemodell Svájc mintájára építene alkotmányozás útján új, háború utáni Ukrajnát, amelyben a svájci kantonok széles körű autonómiája és a szövetségi állam erősen korlátozott hatalma jelentene megoldást.
A negyedik elképzelés Kissinger óvatosan megfogalmazott koncepciója, amely a háború előtti status quóra épít, és a Krím félsziget, valamint az oroszok által elfoglaltnál kisebb, de korábban is orosz többségű keleti megyerészek feladása árán teremtene etnikailag homogénebb, ezáltal egységesebb Ukrajnát.
Az ötödik terv George Friedman magyar származású amerikai biztonsági szakértő elképzelése, amely Ukrajna területi integritásának helyreállítására és az ország örök semlegességére tett javaslatot. Ez leginkább Ausztria 1955-ös modelljére hasonlítana, s alapját a két fél arcvesztésének elkerülése jelentené.
A Nézőpont Intézet teljes elemzése ITT olvasható.