Példátlan, hogy a gyerekeket is bevonja közvélemény-kutatásába a főpolgármester

A kiskorúak választójoga a fejlett demokratikus jogállamokban kifejezetten ritka, Európában az osztrák példát szokták emlegetni, ahol 16 év a választói korhatár, ugyanakkor több latin-amerikai ország, így Nicaragua és Brazília is ekképpen határozza meg a szavazók körét, Észak-Koreában pedig már a 17 évesek is szavazhatnak. Legutóbb a kontinensünkön országos, szövetségi szinten a német és az olasz baloldal kacérkodott az ötlettel, azonban a 16 év alattiaknak a világon sehol nincs választójoguk – hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, egyben leszögezte: a politikai döntéshozatalba sehol sem vonják be a 14 éves gyermekeket.

A budapesti lakógyűlés néven ismert főpolgármesteri kezdeményezés – ami egyben lehet egy gyermekeken végzett aggályos politikai kísérlet is – még ha szimbolikus aktusról van is szó, mind a nemzetközi, mind a hazai gyakorlattal ellentétben áll, utóbbi esetben az aktív és passzív szavazati jog kapcsán a 18. év a korhatár – emelte ki az alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek. Ifj. Lomnici Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyermekek jogait, valamint a szülők neveléshez fűződő jogát számos nemzeti és nemzetközi jogi dokumentum deklarálja. Hozzátette: számos országban a szülők megkérdezése nélkül népszerűsítenek kiskorú gyermekek számára szélsőséges politikai agitációt, tartanak szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat köznevelési intézményekben.

 – húzta alá az alkotmányjogász.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.