2023.07.15. 07:50
Elismerték: az ukrán erők orosz területen is hajtottak végre támadásokat
507. napja tart a háború. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katonák egységük állásában, a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó fronton 2023. július 14-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Oleh Petraszjuk
Zaluzsnij: az ukrán erők orosz területen is hajtottak végre támadásokat
Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka elismerte egy amerikai lapnak adott interjúban, hogy orosz területen is hajtottak végre támadásokat.
Ez a mi problémánk, és nekünk kell eldönteni, hogyan végezzünk az ellenséggel. Egy háborúban lehetséges és szükséges is, hogy a másik területén öljük meg (az ellenséges erőket)
- fogalmazott Zaluzsnij a Washington Postban - helyi idő szerint - pénteken megjelent interjúban.
Oroszország határ menti régióiban rendszeresen előfordulnak ukrán tüzérségi belövések és dróntámadások. A Washington Post megjegyezte, hogy a kijevi hatóságok eddig jellemzően nem ismerték el, hogy ilyen jellegű támadásokat is végrehajtanak.
Az ukrán főparancsnok a lapnak azt is elmondta, hogy a határon átnyúló támadásokhoz Ukrajnában gyártott fegyvereket használnak.
Ha partnereink félnek attól, hogy használják a fegyvereiket, akkor majd mi a sajátunkkal fogunk végezni az ellenséggel
- mondta Zaluzsnij, utalva arra, hogy az Ukrajnának fegyvereket szállító nyugati országok a támogatásuk feltételéül szabták, hogy a szállítmányok orosz területen nem használhatók fel.
Orosz ágyúzás Dél-Ukrajnában
Az orosz csapatok július 15-én Ukrajna zaporizzsjai területen lévő Stepnohirszk városát támadták Grad rakétarendszerrel.
A támadásban három ember megsebesült - közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a The Kyiv Independent szerint.
FSZB: médiaszemélyiségek elleni merényletet hiúsítottak meg az orosz hatóságok
Két ismert médiaszemélyiség elleni merényletet sikerült meghiúsítani az orosz hatóságoknak - jelentette be szombaton az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
A szervezet közleményéből kiderült, hogy Margarita Szimonyjan, az RT televízió főszerkesztője és Kszenyija Szobcsak rádiós és televíziós műsorvezető volt a tervezett támadások célpontja. A hatóságok pénteken őrizetbe vették Moszkvában és a Rjazanyi területen a 88-as Paragrafus nevű neonáci csoport több tagját, valamint olyan embereket, akiket az ukrán szolgálatok béreltek fel a tervezett gyilkosságok elkövetésére - állította az FSZB.
Margarita Szimonyjan a Kreml egyik befolyásos arca és hangja az orosz médiában. Kszenyija Szobcsak pedig, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök egykori politikai mentora, a néhai Anatolij Szobcsak volt szentpétervári polgármester lánya, jelenleg népszerű Youtube-csatornát vezet, amelynek adásaiban gyakran bírálóan szól az orosz hatóságokról és az Ukrajna ellen tavaly februárban indított háborúról.
Vesztébe rohant az orosz konvoj (videó)
Twitterre került fel a rövid videó, amelyen az látható, hogy teljesen megsemmisül egy orosz konvoj. A felvételekhez fűzött kommentár szerint a zaporizzsjai régióban haladtak az oroszok, amikor lecsaptak rájuk a GMLRS-rakéták – írja a Mandiner.
Váratlanul Ukrajnába látogatott a dél-koreai elnök
Előre be nem jelentett látogatást tett Ukrajnában Jun Szok Jol dél-koreai elnök, ahol délután egyebek mellett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is tárgyal – közölte a dél-koreai elnöki hivatal szombaton.
Jun Szok Jol a héten Litvániában tartott NATO-csúcsot követően Lengyelországba utazott, onnan érkezett Ukrajnába.
Fotó: Pavel Golovkin / Forrás: MTI/AP
A dél-koreai elnök először a bucsai tömegmészárlás helyszínére, majd Irpinybe látogatott, ahol heves tüzérségi támadások sújtották a lakosságot. A közlemény szerint Jun Szok Jol az ukrán elnökkel közös találkozóját megelőzően feleségével, Kim Gon Hivel együtt, tisztelete jeléül koszorút fektet egy háborús emlékműnél.
A dél-koreai elnök a héten közölte, hogy jelenleg azon dolgoznak, hogy egyebek mellett mentőszolgálati eszközöket és aknamentesítésre alkalmas felszerelést küldenek Ukrajnának, továbbá beszállnak a NATO Ukrajnának szánt pénzügyi alapjába.
A dél-koreai szárazföldi szállítási, infrastrukturális és közlekedési minisztérium pénteki közleményében elárulta, hogy Szöul, lőszerek és fegyverek mellett egyéb módon, így az ország újjáépítésében is támogatni szeretné Kijevet. Ennek értelmében pénteken Szöul, Kijev és több ország aláírásával szándéknyilatkozat is született, amelyben a vállalatok közti együttműködést tűzték ki célul a harcok sújtotta ország újjáépítésében – írja a minisztérium.
Menczer Tamás: négyszáz ukrán gyermek azonnali táboroztatásáról döntöttek (videó)
Négyszáz, a háborúban érintett ukrán gyermek azonnali táboroztatásáról döntött a kormány – jelentette be szombaton a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára.
Menczer Tamás a Facebookon közzétett videóban elmondta: sürgős kérést kaptak Viktor Mikitától, Kárpátalja kormányzójától, „aki egy korrekt ember és jól tudunk vele együtt dolgozni”. A kormányzó arról számolt be, hogy a belső menekültek ellátása számukra nagy kihívást jelent, ezért Magyarország segítségét kérte legalább 50, de akár 400 ukrán gyermek sürgős kéthetes táboroztatásában.
A magyar kormány döntött, teljesítjük az ukrán kérést úgy, ahogyan azt az ukránok szeretnék, tehát fogadjuk mind a 400 gyermeket, ha kell, azonnal kéthetes táboroztatásra
– jelentette ki Menczer Tamás.
A teljes cikk ITT olvasható el.
Nyomulnak az amerikai katonák Európába az ukrajnai háború kezdete óta (videó)
Akár háromezer amerikai tartalékos katona érkezhet Európába az elkövetkező hónapokban, miután Joe Biden kihirdette az erre vonatkozó elnöki rendeletet. A mozgósítás a 2014 óta működő „Atlantic Resolve” művelet keretein belül mehet végbe, melyet a Krím félsziget Oroszország általi annexióját követően hívtak életre – írja a Magyar Nemzet a Newsweek amerikai hetilapra hivatkozva.
A cikk leszögezi, az amerikai katonákat nem vetik be Ukrajnában, hiszen a háború sújtotta ország nem NATO-tagállam.
Az amerikai elnök bejelentése nem sokkal a hét elején megrendezett vilniusi NATO-csúcs után érkezett: a csúcs után, ahol Ukrajna sem menetrendet, sem meghívást nem kapott a védelmi szövetségbe történő csatlakozásra.
Az ukrajnai háború 2022 február 24-i kitörését követően az amerikai katonai jelenlét jelentősen megnövekedett Európában.
2022 februárja óta a minisztérium több mint húszezer további katonát telepített – vagy hosszabbította meg szolgálatát – Európába az ukrajnai helyzetre válaszul, bővítettük a légi, szárazföldi, tengeri és kibervédelmi képességeinket, így jelenleg összesen több mint százezer katona állomásozik a kontinensen
– áll a Pentagon tavaly júniusi közleményében.
Az amerikai katonai jelenlét hagyományos központja Németország – 119 támaszponton csaknem harmincnégyezer katona –, de Olaszországban, Romániában, valamint Lengyelországban is számottevő kontingens tartózkodik.
A teljes cikk ITT olvasható el.
Több mint 15 ezer menekülő érkezett pénteken Ukrajnából
Magyarország területére 2023. július 14-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 8075 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6939 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 108 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Elrendelték a kijevi barlangkolostor vikáriusának hatósági őrizetbe vételét
Egy kijevi bíróság jóváhagyta pénteken az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) indítványát, és elrendelte a házi őrizetbe helyezett Pavlónak, a Moszkva által kánoninak tartott Ukrán Ortodox Egyház (UPC) metropolitájának, a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostor vikáriusának hatósági őrizetbe vételét azzal, hogy 33 millió hrivnya (300 millió forint) óvadékot tehet le – közölte a Sztrana ukrán hírportál.
Az RBK-Ukrajina hírportál úgy tudja, a Pecserszka Lavra vikáriusát augusztus 14-ig terjedő hatállyal veszik őrizetbe.
Pavlo metropolita a Telegram-oldalán közzétett videójában közölte, hogy nem ért egyet a bíróság döntésével, amely szerinte nyomásgyakorlás hatására született.
Nem értek egyet a döntéssel. A bíró azt mondta, hogy olyan emberek nyomása alatt áll, akik ebben érdekeltek. Mindent Isten akarataként fogadok el. Ekkora, 33 millió hrivnya összeget talán az ügyész meg tudna fizetni? Anyámnak nem kell szégyenkeznie miattam, mert Krisztusért, az egyházért és a hitért ítélnek el engem
– hangsúlyozta Pavlo metropolita, akit az UNIAN ukrán hírügynökség idézett.
Fotó: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat április 1-jén vallási gyűlöletkeltéssel és Oroszország cselekedeteinek igazolásával vádolta meg Pavlo metropolitát, akit akkor két hónapra házi őrizetbe helyeztek, amit a karján nyomkövetővel Kijev megyében, a kolostortól távol kellett letöltenie. Az intézkedést már többször meghosszabbították. Az SZBU július 13-án ismételten megvádolta vallási gyűlöletkeltéssel és Oroszország cselekedeteinek igazolásával, és kérvényezte a metropolita hatósági őrizetét.
A Pecserszka Lavra körüli konfliktus azt követően éleződött ki, hogy az ukrán kulturális minisztérium egyoldalúan felmondta az épületek bérleti jogát, és felszólította az UPC szerzeteseit, hogy március 29-ig hagyják el a kolostort. A maradás feltételéül azt szabták meg, hogy átlépnek az ukrán kormány által támogatott Ukrajna Ortodox Egyházába (PCU).
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
