2023.08.09. 06:30
Az orosz védelmi miniszter szerint Varsó Nyugat-Ukrajna megszállására készül
532. napja tart a háború. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katona horvát RAK-SA-12 128 milliméteres rakétavetővel készül az orosz állásokra lőni a kelet-ukrajnai Donyecki területen, Bahmut térségébe húzódó fronton 2023. július 10-én
Forrás: MTI/AP/Roman Csop
Fotó: Roman Csop
Többen meghaltak a Zaporizzsját ért rakétacsapásban
Legalább három ember meghalt a Zaporizzsja ellen augusztus 9-én végrehajtott orosz rakétacsapásban – jelentette Jurij Malasko, a Zaporizzsjai terület kormányzója.
Egy ember meghalt Belgorodban
Vjacseszlav Gladkov, az Ukrajna északkeleti határán fekvő Belgorod régió kormányzója elmondta, hogy egy ember meghalt az ukrán bombázások miatt a határ menti Gorkovszkij faluban.
A Telegrammon azt írta, hogy
a férfi repeszsérülésekbe halt bele, és hogy további négy ember megsebesült.
Németország újabb fegyvereket adott Ukrajnának
Németország bejelentette, hogy két újabb Patriot légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának, a most elküldött segélycsomag tartalmaz még Bandvagn 206 lánctalpas terepjárókat, lőszert, felderítő drónokat, gépfegyvereket és elsősegélycsomagokat is.
Hatalmas támogatásra szorul majd Ukrajna 2024-ben
Ukrajnának 2024-ben legalább 42 milliárd dollár (14,8 ezer milliárd forint) külföldi pénzügyi támogatásra lesz szüksége a magas védelmi és biztonsági kiadások miatt – mondta Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter.
Ukrajna tagadja, hogy közük lenne a támadáshoz
Zelenszkij elnök egyik főtanácsadója nyilatkozatában tagadta, hogy Ukrajna drónnal próbálta volna megtámadni a zaporizzsjai atomerőmű elhasznált fűtőelemeit, miután az orosz média a nap folyamán ezt állította.
Kijev ismét hangsúlyozta, hogy az erőművet „nem fenyegeti” ukrán támadás.
Kétségtelen, hogy Ukrajna nem hajtott végre semmiféle dróntámadást a ZNPP ellen, nem tervez és még elméletben sem fog ilyet tenni
– mondta Mihajlo Podoljak.
Csehország fogadta be a legtöbb ukrán menekültet az EU-ban
A lakosság arányát figyelembe véve Csehország nyújtott menedéket a legtöbb ukránnak az Európai Unióban, szám szerint pedig Németországot választották úti célként a legtöbben azok közül, akik Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt kényszerültek elhagyni hazájukat – közölte szerdán június végi adatok alapján az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
Eddig csaknem 4,07 millióan hagyták el Ukrajnát a tavaly februárban kezdődött orosz invázió miatt és kaptak ideiglenes védelmet uniós tagországokban. A menekültek számát tekintve Németország áll az első helyen 1 133 420 fővel, Lengyelország a második 977 740, Csehország pedig a harmadik 349 140 befogadott menekülttel.
Május végéhez képest az unióban tartózkodó ukrajnai menekültek száma 45 800-zal, azaz 1,1 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékű növekedést júniusban Németországban, Csehországban és Írországban rögzítették.
Lakosságarányosan a 10,5 milliós Csehország nyújtott ideiglenes védelmet a legtöbb ukrajnai menekültnek: június végén 32,2 menekült jutott ezer lakosra. Csehországot a listán Lengyelország (26,6), Észtország (25,8), Bulgária (24,9) és Litvánia (24,7) követi. Ez a szám az EU összes tagállamát tekintve átlagosan 9,1.
Az ideiglenes védelemben részesülő külföldiek több mint 98 százalékát tették ki az ukrán állampolgárok, akiknek 46,6 százaléka nő, 34,4 százaléka gyermek és 19 százaléka időskorú férfi
– derült ki az Eurostat által közölt adatokból.
A Noviny cseh hírportál a PAQ kutatóintézetre hivatkozva szerdán arról számolt be, hogy Csehországban az ukrán menekültek kétharmadának a jövedelme a szegénységi küszöb alatt van, és jelentős részük szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozik. A felmérés eredménye szerint a menekültek 68 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, míg a háztartások 45 százalékának a megtakarításai kevesebb mint egy hónapra elegendők. A munkaképes menekültek 67 százaléka talált munkát, de több mint felük a képzettsége alatti, több mint 40 százalékuk pedig a képzettségét jelentősen alulmúló munkakörben dolgozik.
Putyin engedélyezte a devizaalapú orosz állami garanciák rubelben történő teljesítését
Rendeletben adott engedélyt Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a devizaalapú állami garanciák rubelben történő teljesítésére.
A rendelet értelmében az állami garanciákat a kedvezményezett kérésére, de akár anélkül is lehet majd - rubelben - teljesíteni, ha erre devizában nincs lehetőség. A kifizetéseket az orosz jegybanknak a követelés napján érvényes árfolyamán fogják teljesíteni.
Az orosz pénzügyminisztérium februárban készítette elő az elnöki rendelettervezetet a devizában nyújtott állami garanciák rubelben történő kifizetéséről. A tárca rámutatott, hogy a geopolitikai helyzet miatt Oroszország korlátozottan képes teljesíteni a devizakötelezettségeket, a változtatásokra pedig azért van szükség, hogy elkerüljék a devizatranszfer lehetetlensége miatt elmaradó teljesítéseket.
Ukrán szárazföldi erők parancsnoka: az oroszok Kupjanszk felé tették át támadásaik fő irányát
Az orosz erők a Harkiv megyei Kupjanszk városát választották támadásuk fő irányának, ehhez nyolc Storm-Z elnevezésű rohamosztagból álló támadócsoportot hoztak létre – mondta el Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott nyilatkozatában.
A katonai vezető kiemelte, hogy heves csaták folynak a térségben, egyes állások többször is "gazdát cserélnek". "Az ellenség célja, hogy áttörje csapataink védelmét, és közvetlenül benyomuljon Kupjanszkba" - tette hozzá. Szavai szerint ezzel egy időben az orosz erők Novoszelivszke környékén offenzívával megkísérelték oldalba támadni az ukrán csapatokat és bekeríteni őket, de nem jártak sikerrel.
Katonáink bátran tartják az arcvonalat, visszaverve az ellenség minden előre nyomulási kísérletét
– hangsúlyozta a parancsnok. Szirszkij azt is elmondta, hogy kedden látogatást tett a térségben, és a csapatparancsnokokkal együtt megvitatta a válaszlépések lehetőségeit az oroszok támadásaira.
Ennek eredményeként minden szükséges döntést meghoztunk annak érdekében, hogy garantáljuk az ellenség visszaszorítását
– fogalmazott. Hozzátette, hogy elsősorban az ukrán alakulatok további megerősítéséről ejtettek szót, minden szükséges erővel, eszközzel és lőszerrel.
Így csapódott be az orosz kamikaze drón egy ukrán radarba (videó)
Egy Twitterre feltöltött videón az látható, ahogy egy orosz gyártmányú Lancet kamikaze drón egy P-18-as típusú ukrán radarba csapódik. A bejegyzés szerint a becsapódás 60 kilométerre történt a frontvonal mögött, ami sokkal nagyobb hatótávot feltételez az orosz sztárfegyvernek, mint eddig ez ismert volt – jegyzi meg a Mandiner a Portfolióra hivatkozva.
A portál szerint a drón hatótávolságát korábban körülbelül 40 kilométerre becsülték.
Orosz védelmi miniszter: Varsó Nyugat-Ukrajna megszállására készül
Varsó egy lengyel-ukrán alakulatot tervez felállítani azzal a céllal, hogy a későbbiekben megszállja Nyugat-Ukrajnát – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy szerdai, az általa irányított tárcánál megtartott tanácskozáson.
Sojgu azt hangsúlyozta, hogy Lengyelország az Egyesült Államok oroszellenes politikájának fő eszközévé vált, és kinyilvánította szándékát, hogy övé lesz "a legerősebb hadsereg" Európában. Mint mondta, ennek érdekében Varsó nagyszabású fegyverbeszerzésbe kezdett az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Dél-Koreából.
Ezenkívül tervezi egy úgynevezett lengyel-ukrán alakulat létrehozását, reguláris alapon, állítólag Nyugat-Ukrajna biztonságának szavatolására, valójában azonban ennek a területnek a későbbi megszállása érdekében
– tette hozzá a hadseregtábornok.
A tárcavezető bejelentette:
a leningrádi és a moszkvai katonai körzet létrehozása mellett a nyugati határokon megerősítik az orosz fegyveres erők csapategységeit. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország intézkedéseket fog hozni a katonai biztonságát a NATO részéről érő fenyegetések semlegesítésére.
Indoklásképpen elmondta egyebek között, hogy Ukrajna tavaly február, vagyis a háború kezdete óta a Nyugattól, amely ezzel szerinte közvetett háborút folytat Oroszország ellen, több száz harckocsit, több mint négyezer páncélozott járművet, több mint 1100 tüzérségi löveget, valamint több tucat sorozatvetőt és légvédelmi rakétarendszert kapott. Megítélése szerint a NATO, az EU és az velük együttműködő országok eddig összesen 160 milliárd dollárnyi támogatást nyújtottak Kijevnek, és egyre veszélyesebb, halált okozó eszközökkel látják el.
A Nyugat az iránti hajlandósága, hogy a rendelkezésre álló erőforrásainak jelentős részét Ukrajnába fektesse annak érdekében, hogy a harctéri helyzetet a maga javára fordítsa, a konfliktus további eszkalálódásának komoly kockázatát hordozza magában
– mondta.
A kelet-európai országok fegyveres erőit figyelembe véve mintegy 360 ezer katona, nyolcezer páncélozott jármű, hatezer tüzérségi rendszer és aknavető, 650 repülőgép és helikopter állomásozik a Szövetségi Állam (Oroszország és Fehéroroszország) határainak közvetlen közelében
– tette hozzá.
Rámutatott, hogy
a háború kezdete óta a NATO régión kívüli államai alakulatainak száma 2,5-szeresére nőtt és meghaladta a 30 ezer főt.
Hangot adott álláspontjának, miszerint Finnország és Svédország jövőbeni NATO-csatlakozása komoly destabilizáló tényező.
Valószínűnek nevezte, hogy finn területre a szövetség olyan kontingenseket és csapásmérő fegyvereket fog telepíteni, amelyek képesek lesznek jelentős mélységben képesek csapást mérni az északnyugat-oroszországi kritikus létesítményekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy
miután Helsinki csatlakozott a szövetséghez, Oroszország szárazföldi határának hossza a NATO országaival csaknem megduplázódott.
Amerika és Bulgária fegyverekkel támogatják Ukrajnát
Az Egyesült Államok megállapodást kötött Bulgáriával és Dél-Koreával, hogy 155 milliméteres kaliberű lövedékeket szállítanak Ukrajnának.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter most megbeszélést folytatott Maria Gabriel bolgár külügyminiszterrel az Ukrajnának nyújtott segítségről és az energiaellátás diverzifikálásáról, erről az amerikai külügyminisztérium honlapja számolt be.
Ukrajna kazettás bombákkal támadta Liszicsanszkot
A Luhanszki Népköztársaság (LPR) egyik képviselője, Jurij Jurov arról számolt be, hogy az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) kazettás bombákkal lőtték Liszicsanszk városát. Szavait a RIA Novosztyi idézi.
Jurov leszögezte, hogy áldozatokról és károkról egyelőre nem érkeztek információk.
Az USA nem hajlandó az ukrajnai konfliktus békés rendezésére
Douglas McGregor ezredes, a Pentagon főnökének volt tanácsadója a YouTube csatornának adott interjúban kifejtette, hogy az USA nem áll készen arra, hogy lehetővé tegye az ukrajnai konfliktus békés rendezését. Szerinte ebben az esetben Washington kénytelen lenne beismerni a vereséget.
Lelőttek egy orosz helikoptert az ukránok
Az ukrán fegyveres erők vezérkara ma reggel azt állította, hogy lelőttek egy orosz helikoptert.
IOM: leginkább utazási segítségre szorulnak az ukrán menekültek
Utazási segítségre, információra, anyagi támogatásra és egészségügyi szolgáltatásokra van leginkább szükségük az Ukrajnába visszatérő ukrán menekülteknek - hívta fel a figyelmet a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) magyarországi képviselete az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
Az IOM április és június között végzett felmérése szerint a háború miatt több mint 5,2 millió ember kényszerült lakóhelyének elhagyására Ukrajnán belül, és további 6,2 millió ember keresett biztonságot az országhatárokon kívül.
A kutatás szerint a háború elől menekülő ukránok többsége (66 százalék) csak rövid látogatás erejéig térne vissza Ukrajnába, és mindössze a megkérdezettek 30 százaléka szándékozik Ukrajnában maradni. A hazatérők többsége a honvágyat és a régiójuk helyzetének javulását jelölte meg a hosszú távú ukrajnai tartózkodás indokaként - írták.
Az adatok szerint ideiglenes tartózkodási helynek a legtöbben Magyarországot (54 százalék), Németországot (12 százalék) és Ausztriát (5 százalék) választják.
Változtak azonban az Ukrajnába visszatéréskor felmerülő legfontosabb szükségletek: a korábbi időszakhoz képest jóval többen jelezték, hogy általános információra és anyagi támogatásra van szükségük – mutatott rá a kutatás.
A leginkább azonnali szükséglet az utazási segítség (52 százalék) volt. Ezt követően a legtöbben az általános információk (43 százalék) és az anyagi támogatás (39 százalék) szükségességéről számoltak be. Ezt követte a személyes biztonság (27 százalék) és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés (27 százalék) igénye
– részletezi a felmérés, amely kisebb mértékben a munkavállalást, a gyógyszereket és a jogi segítségnyújtást is megemlíti a felmerülő szükségletek között.
Kiderült: a válaszadók több mint fele (52 százaléka) mondta, hogy kapott utazási segítséget Magyarországon. További 39 százalékuk kapott támogatást szállásügyben, 36 százalékuk anyagi támogatáshoz jutott, 32 százalékuk pedig élelmiszerekben részesült - tették hozzá.
A megkérdezettek száma nem szerepel a közleményben, annyit azonban jeleztek, hogy a jelentés a Magyarországon tartózkodó ukrán állampolgárok körében április 1. és június 30. között Budapesten és Záhonyban különböző helyszíneken, egyebek mellett tranzitpontokon - például vasút- és buszpályaudvarokon -, valamint az IOM létesítményeiben végzett felmérések alapján készült.
Robbanás egy Moszkva megyei üzemben (videó)
Robbanás történt a Moszkva megyei Szergijev Poszadban található Zagorszki Optikai és Mechanikai Üzemben, a pirotechnikai termékek raktárában, az incidensben 31 ember megsérült - közölte Andrej Vorobjov, a régió kormányzója szerdán a Telegramon.
A detonáció oka az előzetes vizsgálat szerint a technológiai folyamatok megsértése volt. Hírügynökségi jelentések szerint a hatóságok kizárták a dróncsapás lehetőségét.
A kormányzó szerint a sebesültek közül három állapota súlyos, őket intenzív osztályon kezelik. A robbanás miatt összesen 19 embert szállítottak kórházba.
Az incidens miatt több lakóház ablakai kitörtek és megrongálódott a Lucs sportközpont. Az üzemből dolgozókat, valamint egy közeli óvodából a gyerekeket evakuálták.
Oroszország Szumit támadta
Suspilne, Ukrajna állami műsorszolgáltatója arról számolt be, hogy Oroszország ma reggel csapást mért három közösségre Szumi megyében. A helyi hatóság nem számolt be sérültekről vagy károkról.
Kiderült, ki szállít Ukrajnának Leopardokat
A német Handelsblatt újság arról számolt be, hogy
a harckocsik megrendelője a Rheinmetall fegyvergyártó cég volt.
A cég és a német védelmi minisztérium nem nyilatkozott.
Az elavult – gyakran magáncégek kezében lévő - fegyverek iránt jelenleg nagy a kereslet. Az összecsapások rávilágítottak arra a nehéz helyzetre, amellyel a nyugati kormányok szembesülnek: Ukrajnának fegyvereket találni több mint egy éves intenzív háború után.
Biden engedélyezte az F-16-os kiképzést
A Pentagon helyettes sajtótitkára, Sabrina Singh megerősítette, hogy Joe Biden amerikai elnök "zöld utat adott" az ukrán pilóták F-16-os vadászrepülőgépekre való kiképzésére.
"Dánia és Hollandia átveszi a vezetést a kiképzés terén" - mondta Singh.
Az Orosz Brajnszk megyét érte bombatámadás
Alexander Bogomaz, az oroszországi Brjanszk megye kormányzója azt állította, hogy Bila Berezka városát augusztus 9-én este ágyúzták.
Ukrajna újabb Leopradokat kap az Eu-tól
Több tucat használt Leopard 1 harckocsit - amelyek egykor Belgiumé voltak - vásárolt meg egy nagy európai ország az ukrán hadsereg számára
- állítja a fegyvereket értékesítő fegyverkereskedő.
Freddy Versluys, az OIP Land Systems védelmi magánvállalat vezérigazgatója a Guardiannek elmondta, hogy 49 harckocsit adott el egy másik európai kormánynak, amelyet titoktartási záradék miatt nem nevezhetett meg. Azt mondta, hogy az árat sem hozhatja nyilvánosságra. Versluys hozzátette, hogy akár hat hónap is eltelhet, mire ezek a harckocsik az ukrajnai harctérre kerülnek.
Versluys korábban 50 Leopard 1 harckocsit vásárolt darabonként 37 000 euróért (13 millió forint), amelyeket a belga kormány 2014-ben kivont a forgalomból.
Donyecket lőtték az ukránok
Az ukránok legalább tizenegy tüzérségi támadást indítottak Donyeck ellen, három lövedéket pedig Makiivkára lőttek ki - írta a Ria Novosztyi. Károkról, vagy áldozatokról nem érkezett jelentés.
Magyarország segít
Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 6756 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 6471 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság - számolt be róla az Origo.
Moszkva közelében lőttek le két drónt
Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere szerint az orosz légvédelem augusztus 9-én éjjel megsemmisített két drónt a város közelében.
Fontos amerikai engedélyt kaptak az ukránok
A Pentagon bejelentette, hogy Joe Biden elnök engedélyezte ukrán pilóták kiképzését F-16-osok vadászgépekre.
Orosz kibertámadás Ukrajna ellen
Az ukrán különleges erők sikeresen meghiúsítottak egy orosz kísérletet a hadsereg harci információs rendszerének feltörésére - jelentette be augusztus 8-án az ukrán biztonsági szolgálat (SBU).
A támadási kísérlet a Sandworm néven ismert orosz hackercsoporthoz köthető - áll a tájékoztatásban. Az SBU teljes jelentése szerint a támadás az ukrán katonák által használt androidos készülékekre irányult.
Ukrán válság
- Putyin az ukránok által megszállt kurszki területek visszafoglalását ígérte
- A német Baloldal párt társelnöke ellenzi a további fegyverszállításokat Ukrajnába
- Medvegyev: Amerikának komolyan kell vennie az orosz nukleáris figyelmeztetéseket
- Reagált a külügy a Zelenszkij megdöbbentő kérésére
- Zelenszkij: Kijev és Budapest kétoldalú dokumentum előkészítésén dolgozik