2023.09.22. 16:10
Szijjártó Péter orosz és iráni kollégája mellett a TÁSZ külügyminisztereivel is tárgyal New Yorkban (videó)
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter orosz és iráni kollégájával is találkozik az ENSZ-közgyűlés alkalmából pénteken New Yorkban, továbbá megbeszélést folytat a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) külügyminisztereivel. A külügyminiszter Szergej Lavrovval történt egyeztetése során 1956 ügyét is szóba hozta.
Forrás: Szijjártó Péter Facebook-oldala
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető elmondta, hogy a TÁSZ munkareggelijének keretében azeri hivatali partnere beszámolót fog tartani a hegyi-karabahi fejleményekről. Mint elárulta, ő maga csütörtökön már váltott néhány szót Ceyhun Bayramovval, aki arról számolt be, hogy megegyezés született az örmény csapatok kivonásáról, és jó esély van a béke megteremtésére a régióban.
Olyan sok biztonsági kihívás éri a világot, hogy ha ezek a fegyveres konfliktusok egybeérnek, akkor az egy globális jellegű, akár harmadik világháború kitörésével is fenyegethet
– figyelmeztetett.
Tehát nekünk az jó hír, ha a világ különböző pontjain a fegyveres konfliktusok megoldódnak, és a béke veszi át a helyét a háborúnak és a szenvedésnek. Most erre a karabahi térségben jó esély kínálkozik
– húzta alá.
Mindezzel összefüggésben arra is kitért, hogy előző nap több álhír jelent meg a helyzetről szóló európai uniós nyilatkozat ügyében.
Az igazság, hogy Magyarország és több más tagállam is tett észrevételeket és javaslatokat a közös nyilatkozathoz, de nem jött létre konszenzus, ezért az EU főképviselője a saját nevében adta ki azt
– tudatta.
Magyarország álláspontja itt is egyértelmű: háború helyett békére van szükség, hosszú évtizedek után itt az ideje annak, hogy véget érjen a karabahi emberek szenvedése. Ezen egyoldalú nyilatkozatok nem segítenek, viszont az ENSZ kiváló alkalmat ad arra, hogy ezeket személyesen lehessen megbeszélni
– tette hozzá.
Szijjártó Péter közölte, hogy török kollégájával át fogják tekinti a kétoldalú energetikai együttműködés állását, aminek kapcsán fontos a szoros nukleáris együttműködés, illetve a megkötött földgázvásárlási szerződés. Utóbbi keretében jövőre először török forrásból is gáz érkezhet hazánkba, emellett pedig az azeri szállítási mennyiség bővítésének lehetőségeiről is tárgyalni fognak.
Továbbá kiemelte, hogy
meg fogja neki köszönni a segítséget abban, hogy a magyar mentőcsapatok el tudtak jutni a természeti katasztrófa sújtotta Líbiába, hogy részt vegyenek a munkálatokban.
A miniszter közölte, hogy iráni hivatali partnerével is egyeztetni fog. Biztató momentumnak nevezte az elmúlt évekből, hogy majdnem sikerült megállapodni a nukleáris megállapodás újjáélesztéséről, végül azonban ez meghiúsult.
Ha Irán kívül van a nemzetközi közösségen, a megbízható partnerek körén, az mindig okoz egy olyan bizonytalanságot a Közel-Keleten, amely magával hozza annak a lehetőségét, hogy egy újabb biztonsági vagy fegyveres típusú konfliktus törhet ott ki
– mutatott rá.
Tehát mi itt is a párbeszéd hívei vagyunk
– mondta, érintve azt is, hogy Magyarország a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kérésére részt vesz a programban, amelynek fő célja az iráni nukleáris kapacitások békés célú felhasználásának elősegítése.
Szijjártó Péter végezetül tudatta, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is találkozni fog, akivel főként arról fog beszélni, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a szomszédságban végre újra béke legyen.
Mi azt szeretnénk, ha vége lenne az öldöklésnek. Mi azt szeretnénk, ha több ember nem halna meg, ha minél előbb béketárgyalások indulnának meg egy fegyverszünet adta lehetőséget kihasználva
– jelentette ki.
A háború mindenkinek rossz, főleg mindenkinek rossz Európában, hiszen a háború árát fizeti egész Európa. Fizetik azok a magyar emberek is, akiknek semmi közük nincsen ehhez a háborúhoz, semmi felelősségük nincsen abban, hogy ez a háború kitört
– mondta.
Azt látom itt a külügyminiszter kollégákkal való konzultációk során a világ minden tájáról, hogy a világnak elege van már a háborúból. Mindenki azt szeretné, hogy béke legyen
- összegzett.
A külügyminiszter szintén közösségi oldalán tett közzé egy videót, amelyben arról beszélt, hogy az orosz kollégájával való egyeztetés során 1956 eseményeinek megítélése is szóba került közöttük.
Szijjártó: az orosz külügyminiszter ígéretet tett Magyarország energiaellátásának garantálására A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy mint minden ENSZ-közgyűlés alkalmával, ezúttal is megbeszélést folytatott orosz kollégájával. „Jó lenne, ha más nyugati politikusok is ezt tennék, akkor talán nagyobb remény lenne arra, hogy Ukrajnában végre béke legyen, véget érjen az öldöklés és megmentsük az emberéleteket” – közölte. „Anno az ENSZ is azért jött létre, hogy a nehéz kérdésekről tudjanak beszélni azok az országok, amelyek konfliktusban vagy akár háborúban is állnak egymással, és úgy látom, hogy ez a hét ebből a szempontból megint elveszett, mert a nyugati vezetők és az orosz vezetők között nem jött létre olyan egyeztetés, amely annak a reményét hozná el, hogy a háború hamarosan véget érjen” – tette hozzá. Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az egyik legfőbb téma az ukrajnai háború volt, s ennek kapcsán ismertette újfent a magyar álláspontot. „Elmondtam, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy a háború minél előbb véget érjen. Elmondtam, hogy mi, magyarok is veszítünk emberéleteket ebben a háborúban, ezért az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazzuk” – hangsúlyozta. „Szergej Lavrov kolléga is arról tájékoztatott, hogy Oroszország készen áll arra, hogy tárgyaljon a békéről. Nyilvánvalóan számos részletet kell tisztázni. Én őszintén remélem, hogy egyszer létrejönnek azok a körülmények, amelyek mind Ukrajna, mind Oroszország számára világossá teszik, hogy a tárgyalóasztalnál kell keresniük minél előbb a megoldást” – folytatta. „Magyarország továbbra is határozottan kiáll tehát a béke mellett, és minden létező alkalmat felhasználunk arra, hogy ezt az álláspontunkat a háborúban álló felekkel is közöljük” – szögezte le. A miniszter ezt követően arról tájékoztatott, hogy téma volt a kétoldalú energetikai együttműködés is, és orosz hivatali partnere afelől biztosította, hogy hazája teljesíteni fogja szerződéses kötelezettségeit. „Nyugodtak lehetünk Magyarország energiaellátásának tekintetében. Mind a kőolaj-, mind a földgázszállítások tekintetében a leszerződött mennyiségeket a leszerződött időpontban folyamatosan szállítani fogják, és ugyanígy tesznek a nukleáris fűtőanyaggal is” – jelentette ki. „Tehát Magyarország energiaellátása továbbra is biztonságban van, és ennek garantálását ígérte Szergej Lavrov” – összegzett. Kitért a paksi bővítés állására is, mondván, hogy a munkálatok előrehaladása továbbra is azt a reményt hozza magával, hogy 2030-ra működőképes állapotban lesznek az új blokkok. Illetve tudatta, hogy idén eddig 3,3 millió tonna kőolaj érkezett Oroszországból, és összesen 4,2 milliárd köbméternyi földgáz. A tárcavezető megerősítette, hogy a felek érdekeltek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) működésének fenntartásában, az ugyanis mostanra az egyetlen platform maradt Európában a Kelet és Nyugat közötti párbeszéd számára. Továbbá érintette az új orosz állami tankönyv ügyét is. „Elmondtam Szergej Lavrovnak, hogy az 1956-os forradalom a magyar történelem egyik legfelemelőbb eseményét jelenti, amikor magyar emberek hősökké váltak, kiálltak az ország szabadságáért, szuverenitásáért, kiálltak a túlerővel szemben és harcoltak, ezért számunkra ezen emberek fasisztának minősítése egészen egyszerűen elfogadhatatlan, és ez egy olyan kérdés, amelynek még a megvitatásába sem vagyunk hajlandók belemenni” – közölte. „Szergej Lavrov arról biztosított, hogy ebben az ügyben Putyin elnök legutóbbi nyilatkozata az irányadó” – tette hozzá. Tájékoztatása szerint ezenfelül a gazdasági együttműködés fenntartásáról is tárgyaltak mindazokon a területeken, amelyek nem érintettek a szankciókkal. Végül kifejtette, hogy a béketeremtéshez, az öldöklés beszüntetéséhez beszélni kell egymással, és fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat. „Ha ezt nem tesszük meg, akkor feladjuk a béke reményét is, és mi ezt nem szeretnénk”– mondta. |