2024.03.07. 06:09
Az USA belerángatná Oroszországot egy nagyobb háborúba
743. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katonák rakéta sorozatvető-rendszerrel lövik az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Bahmut környékén húzódó fronton 2024. március 5-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Efrem Lukackij
Nagy-Britannia tízezer drónt ad Ukrajnának
Nagy-Britannia több mint tízezer drónt szállít az idén az ukrán fegyveres erőknek - közölte csütörtökön a londoni védelmi minisztérium.
A tájékoztatás szerint
a megállapodás Grant Shapps brit védelmi miniszter csütörtöki kijevi látogatásán született.
Shapps találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akivel közölte, hogy a brit kormány 325 millió font (150 milliárd forint) értékű beruházási csomagot állított össze élenjáró technológiával készülő drónok gyártására és ukrajnai szállítására.
A drónokat brit hadiipari vállalatok gyártják.
Rishi Sunak brit miniszterelnök januárban már bejelentett egy 200 millió fontos (92 milliárd forintos) drónszállítási programot Ukrajna számára, és a csütörtökön ismertetett újabb megállapodás ennek a programnak az értékét egészíti ki 325 millió fontra - áll a londoni védelmi tárca beszámolójában.
A minisztérium tájékoztatása szerint
a több mint tízezer drón nagy része videótávirányítással üzemeltetett (first-person view, FPV) eszköz, illetve egyszer használatos támadó drón, de szerepelnek a csomagban felderítési és haditengerészeti feladatokra alkalmazható drónok is.
A nagy manőverező képességű FPV-drónokat, amelyek valós idejű, precíziós irányítást tesznek lehetővé, eddig is sikerrel használták az ukrán fegyveres erők az orosz légvédelem kikerülésével végrehajtott csapásmérésekre - áll a brit védelmi minisztérium csütörtöki ismertetésében.
A brit kormány néhány napon belül másodszor jelentett be nagy értékű fegyverszállítási programot Ukrajna számára.
A londoni védelmi tárca február végén, az orosz invázió kezdetének második évfordulóján közölte, hogy
Nagy-Britannia a következő egy évben 245 millió fontot (113 milliárd forintot) fordít olyan tüzérségi lövedékek beszerzésére, amilyenekre "sürgősen szükség van" az ukrajnai készletek feltöltése érdekében.
A brit kormány a háború kezdete óta pedig csaknem 12 milliárd font (több mint 5500 milliárd forint) gazdasági, humanitárius és katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.
Mégis megkaphatja a Taurus rakétákat Ukrajna? Jövő héten ismét szavazhatnak erről a Bundestagban
Olaf Scholz korábban arról beszélt, hogy aggódik a rakéták Kijevbe küldése miatt, mivel az a háború eszkalálódásához vezethet – írja a Mandiner. A Politico arról is írt, hogy a vonatkozó javaslatot a legnagyobb ellenzéki párt, a CDU tervezi benyújtani, várhatóan jövő héten lesz már róla szavazás.
Amennyiben mégis megszavazzák, az előterjesztés értelmében „a német kormánynak azonnal és a legnagyobb mértékben eleget kell tennie” Ukrajna kérésének, arra vonatkozóan, hogy szállítson nekik a német haderő Taurus nagy hatótávolságú rakétákat.
Korábban a Mandiner is beszámolt róla, hogy Olaf Scholz német kancellár továbbra is aggódik amiatt, hogy a Taurus rakéták Kijevbe küldése a háború eszkalálódásához vezethet.
Norvégia több mint 150 millió dollárral támogatja a lőszervásárlást Ukrajnának
Norvégia 1,6 milliárd norvég koronával, azaz 153 millió dollárral támogatja azt a cseh kezdeményezést, amely arra irányul, hogy Ukrajna nagy kaliberű tüzérségi lőszerekhez jusson - jelentette be Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök csütörtökön.
Ukrajnának sürgősen nagy mennyiségű tüzérségi lőszerre van szüksége, hogy ellen tudjon állni Oroszország támadó háborújának
– hangsúlyozta Störe. A TV 2 norvég televízió internetes kiadása szerint a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Csehország már több ország támogatását megszerezte kezdeményezéséhez, a norvég hozzájárulással pedig biztosítottá válik ennek teljes finanszírozása. A norvég kormányfő szerint égetően sürgős, hogy Ukrajna lőszerekhez jusson, mert jelenleg ezek hiánya korlátozza leginkább Kijev képességét arra, hogy védekezzen „a nagyon brutális támadásokkal szemben”.
A norvég televízió szerint a kezdeményezés eredményeként akár egymillió 155 milliméteres tüzérségi lövedéket és egyéb tüzérségi lőszereket biztosíthatnak Ukrajnának szövetségesei.
Espen Barth Eide norvég külügyminiszter kijelentette, hogy "Oroszország Ukrajna elleni, a nemzetközi joggal ellentétes agressziós háborúja továbbra is Norvégia legnagyobb biztonságpolitikai kihívása, ezért döntő fontosságú, hogy Norvégia továbbra is támogassa Ukrajna védekező harcát".
Cseh elnök: mintegy nyolcszázezer lövedék finanszírozását biztosítottuk Ukrajna számára
Mintegy nyolcszázezer lövedék finanszírozását biztosítottuk Ukrajna számára - idézte Petr Pavel cseh elnököt a CTK hírügynökség és a cseh állami televízió csütörtökön. A CTK szerint 18 ország csatlakozott a Csehország vezette kezdeményezéshez. Pavel a múlt hónapban a müncheni biztonsági konferencián azt mondta, hogy országa 500 000 darab 155 mm-es és 300 000 darab 122 mm-es lövedéket talált, amelyeket - amennyiben biztosítva lenne a lőszerek finanszírozása - heteken belül le lehetne szállítani Ukrajnának.
Ukrán hírszerzés: több mint ötven ország önkéntesei szolgálnak az ukrán nemzetközi légióban
Több mint ötven ország önkéntesei szolgálnak az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főosztálya alá rendelt nemzetközi légióban - közölte az ukrán katonai hírszerzés sajtószolgálata csütörtökön, a légió felállításának évfordulóján. A közlemény szerint az évforduló alkalmából a hírszerzés további külföldi önkénteseket hívott az egység soraiba. Közölte, hogy a légió a világ több mint 50 országából érkezett önkénteseket egyesített az alakulatban.
A légiósok az Ukrajna ellen két éve indított orosz teljes körű invázió kezdete után siettek az ukránok segítségére, hogy mielőbb harcba szálljanak a terrorista Oroszország csapatai ellen
– írta a hírszerzés. Kiemelte, hogy az egység soraiban tapasztalt harcosok, különleges hadműveleti erők és más katonai alakulatok veteránjai vannak az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Ausztráliából, Dániából és más európai, ázsiai, afrikai és dél-amerikai országokból.
A légió katonái részt vettek az orosz megszállókkal szembeni ellenállás összes forró pontján, és folytatják a bátor harcot az ellenség ellen Kijev védelmében, valamint a harkivi, a mikolajivi, a herszoni, a zaporizzsjai és a donyecki régiókban. Erősítjük katonai testvériségünket, és folytatjuk a harcot a jó győzelméért a gonosz felett
– írta a hírszerzés. Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők reggel ismét a megyeszékhelyt ágyúzták, egy helybeli férfi megsebesült. Volodimir Timosko, a Harkiv megyei rendőrfőnök a Facebookon közölte, hogy az oroszok három irányított bombával megtámadták a régióban lévő Vovcsanszk városát. Egy összedőlt ház romjai alatt életét vesztette egy nő, és megsérült egy másik helyi lakos is.
A Donyeck megyei ügyészség a Facebookon azt írta, hogy az orosz hadsereg légicsapást mért Toreckre, és három helybelit sebesített meg.
Az ukrán déli műveleti parancsokság jelentette, hogy az orosz hadsereg délelőtt ismét csapást mért Odessza megyére, azonban a Fekete-tenger felől érkező H-31P típusú rakétájuk a parthoz közeledve „elvesztette harci képességét”, így senki sem sérült meg, és károkat sem okozott. A déli védelmi erők megjegyezték, hogy az ellenség folytatja a célzott rakétacsapások taktikáját, a légvédelmi rendszerek tesztelését és felderítését.
Az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az orosz támadások miatt károk keletkeznek elektromos hálózatokban Donyeck, Szumi és Herszon megyékben, és 359 település maradt áram nélkül.
Dmitro Lihovij, a délkeleti (Tavria) hadműveleti-stratégiai csoport szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy az oroszok megint Orihiv irányában összpontosítanak, egy nap alatt 16 támadást hajtottak végre a Zaporizsja megyei Verbove és Robotine települések közelében.
Az ukrán vezérkar csütörtöki harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők a elmúlt nap alatt hét irányban támadtak, legaktívabban Avgyijivka és Novopavlivszk térségében, és 92 katonai összecsapás volt a frontvonalakon. Az orosz hadsereg hat rakéta- és 90 légicsapást indított, valamint 115 alkalommal lőtte rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásait és lakott területeket. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 421 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 17 orosz harckocsit, 42 tüzérségi rendszert és 42 drónt.
Rejtélyes dróntámadást történt Oroszországban
Orosz jelentések szerint a Moszkvától északra lévő Cserepovec kohászati üzemét dróntámadás érte. Az TASZSZ hírügynökség a helyi kormányzóra hivatkozva azt írta, hogy egy pilóta nélküli légi jármű csapódott be a Szeversztal acélgyár területére.
Georgij Filimonov kormányzó szerint a működésben annak ellenére nem történt fennakadás, hogy a fő olvasztó környékén volt a becsapódás helyszíne, az eset következtében senki sem sérült meg, ahogy azt sem tudni, ki indította és vezérelte a drónt.
Nem kizárt, hogy az eset mögött az ukránok állnak, ugyanis a háború kitörése óta többször előfordult, hogy Kijev egészen Moszkváig vagy Szentpétervárig eljutott ukrán drónokkal. Cserepovec nagyjából ezer kilométerre van Moszkvától északra.
Századvég: összeurópai „nem” Emmanuel Macron háborús terveire
Nincs olyan európai ország, ahol a többség katonák küldésével támogatná Ukrajnát – közölte a Századvég Alapítvány Európa Projekt-kutatásának eredményére hivatkozva. Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott összefoglalóban emlékeztettek rá:
nagy visszhangot váltott ki a nemzetközi és európai közbeszédben, hogy Emmanuel Macron február 27-én, az általa összehívott párizsi csúcstalálkozón nem zárta ki annak lehetőségét, hogy „hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjenek” Ukrajnába, Oroszország megállítása érdekében.
Mint írták, Magyarország azonnal leszögezte, hogy a továbbiakban sem fog katonákat, illetve fegyvereket küldeni az ukrajnai harctérre, továbbá egyebek mellett Németország, Olaszország és Spanyolország is elhatárolódott a francia államfő kijelentésétől. Ezen felül Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fegyverek bevetését helyezte kilátásba azon országok ellen, amelyek harci alakulatok küldésével segítenék Kijevet – írták. Felidézték: Emmanuel Macron később megerősítette, hogy a nyugati katonai beavatkozással kapcsolatban minden egyes szava „kimért, átgondolt és megfontolt” volt, majd a március eleji prágai látogatásán a francia elnök gyávasággal vádolta az európai országokat, amiért nem küldenek katonákat Ukrajnába.
A Századvég Alapítvány közleményében azt írta: Emmanuel Macron elnök
katonai intervenciót vizionáló nyilatkozatai szöges ellentétben állnak az európaiak elvárásaival.
A kutatási adatok tanúsága szerint az uniós és brit polgárok több mint kétharmada (67 százaléka) ellenzi, hogy az országa katonai csapatokat küldjön Ukrajnába, valamint egyetlen vizsgált európai országban sincsenek többségben azok a válaszadók, akik katonák bevetésével segítenék Kijevet - írták Európa Projekt-kutatásuk eredményére hivatkozva.
Kiemelték: a felmérés eredményei
elválaszthatatlanok attól a ténytől, hogy a nyugati katonai erők esetleges ukrajnai jelenléte az orosz-ukrán háború azonnali kiszélesedésével, az európai országok hadviselő féllé válásával, továbbá a civil és katonai áldozatok számának drámai növekedésével járna.
Vlagyimir Zarugynickij szerint az USA belerángatná Oroszországot egy újabb konfliktusba
Vlagyimir Zarugynickij vezérezredes, az orosz hadsereg vezérkari akadémiájának vezetője, arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai konfliktus teljes körű háborúvá eszkalálódhat Európában – írta a Reuters. A vezérezredes erről az orosz védelmi minisztérium szaklapjában írt.
Nem zárható ki az ukrajnai konfliktus eszkalálódásának lehetősége – az Oroszországgal való katonai konfrontációhoz használt proxy erők résztvevőinek bővítésétől egy nagyszabású európai háborúig
– idézte Zarugynickijt a RIA hírügynökség.
Az államunkat fenyegető katonai fenyegetések fő forrása az Egyesült Államok és szövetségesei oroszellenes politikája, akik új típusú hibrid háborút folytatnak annak érdekében, hogy minden lehetséges módon meggyengítsék Oroszországot, korlátozzák szuverenitását és megsemmisítsék területi integritását
– írta a vezérezredes. Majd úgy folytatta, hogy jelentősen nő annak a valószínűsége, hogy államunkat célzottan bevonják egy újabb katonai konfliktusba.
Zarugynickij korábban számos változtatást szorgalmazott Oroszország katonai és biztonsági igazgatásában – tette hozzá a RIA –, többek között nagyobb hangsúlyt fektetett arra, hogy Oroszország saját biztonságának szavatolása érdekében az általa baráti országokra támaszkodjon, és az orosz társadalom egészét a védelmi szükségletek köré csoportosítsa.
Videón a rabotinói harcok
„Az orosz tüzérek sikeresen visszaszorítják az Ukrán Fegyveres Erők fegyvereseit Rabotino falu környékén. A falu több mint fele az orosz hadsereg irányítása alatt áll” – áll abban az X-bejegyzésben, amely az Izvesztyija videóját osztotta meg a heves rabotinói harcokról.
Fotókon a Harkov elleni orosz támadás pusztítása
A támadás következtében megrongálódott az Ukrán Sürgősségi Szolgálat egyszintes, kiképzésre használt adminisztratív épülete – áll a Dogruhaber Gazetesi X-bejegyzésében.
Ilyen föld alatti bunkerben szavaznak az orosz katonák (videó)
A Déli csapatcsoport 150-es motorizált lövészdandárjának katonái előrehozott szavazással vettek részt az orosz elnökválasztáson – jelentette az orosz védelmi minisztérium Telegram-csatornáján. Mint írták, a szavazást a hatályos jogszabályoknak megfelelően szervezték meg
a közvetlenül az állásoknál lévő egyik árokban felállított szavazóhelyiségben.
A minisztérium egy videót is közzétett, amelyen látszik, hogy milyen föld alatti bunkerekben adhatják le szavazataikat a katonák, hívta fel rá a figyelmet a Magyar Nemzet.
Megrekedtek az ukránok
Ukrajna kísérletei, hogy védelmi vonalat építsenek az érintkezési vonal mentén, nem vezettek a várt eredményekhez, írta a The Wall Street Journal.
A frontvonal mentén kiépített védelem hiánya némi aggodalomra adhat okot Ukrajnának. A helyzet nagyon kritikussá válik az ukrán erők számára
– fogalmazott Franz-Stephan Gadi osztrák katonai főnök, aki nemrég az ország front menti régióiban járt.
Megjegyzik, hogy az Ukrán Fegyveres Erők megpróbálták lemásolni az orosz hadsereg taktikáját a védelmi vonalakat kiépítéséről, az ellentámadás során azonban az ukrán csapatok „megrekedtek az akadályok bonyolult hálózatában”, amelyet szinte lehetetlen volt leküzdeni.
Így segítenék Ukrajnát a lőszergyártásban a csehek
A cseh védelmi-ipari holding, a Czechoslovak Group (CSG) "több százmillió eurót" kíván befektetni egy ukrajnai vállalkozás építésébe, amely nehézgépeket, tüzérségi- és harckocsilövedékeket fog gyártani. Ezt Michal Strnad, a vállalat tulajdonosa és vezérigazgatója jelentette be.
A milliárdos megjegyezte, hogy a vállalat tárgyalásokat folytat az Ukroboronprommal: több vegyesvállalati projektről is tárgyalnak, és
folyamatban van a lőszerek gyártására alkalmas telephelyek keresése.
"Ha lenne egy megállapodásunk, akkor technológiáinkat átadnánk Ukrajnának. Így felhasználhatnánk a képességeiket és az embereiket a tüzérségi és harckocsi lőszerek gyártásának növelésére" - mondta a holding tulajdonosa a Bloomberg cikke szerint.
Robbanások Harkovban
Robbanások történtek Harkov régiójában – számolt be a „A hét tükre” a Telegramon.
Rakétafenyegetés Oroszországban
Március 7-én kora reggel Belgorod és Kurszk régiójában rakétaveszélyt jelentettek be – írja a TASZSZ.
Kurszk régió kormányzója, Roman Sztarovojt csütörtökön, helyi idő szerint reggel fél 6-kor jelentette be a rakétaveszélyt a Telegram-csatornáján. Arra szólította fel a lakosságot, hogy otthonaikban húzódjanak ablak nélküli helyiségekbe, vagy keressenek más menedéket.
Fotó: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP
Dróntámadás veszélyét jelentették be Voronyezsben
Voronyezs térségében dróntámadás veszélyét jelentették be. Drónok közelednek a térséghez Ukrajna felől - közölte Alexander Gusev, a régió kormányzója a Telegram csatornáján.
Drónokat lőttek le Brjanszk felett
Brjanszk megye kormányzója, Alexander Bogomaz elmondta, hogy március 7-én két drónt lőttek le a régió felett. Áldozatokról vagy károkról nem érkezett jelentés.
Késik az ukránoknak ígért nyugati támogatás, ezt kihasználva továbbnyomulnak az oroszok
Miközben Ukrajna 2024-ben ellentámadásra készül, a nyugati segítségnyújtás késése elhalaszthatja az Oroszországgal szembeni, a hadszíntér egészére kiterjedő offenzívát - írta az amerikai Háború Tudományok Intézete. (ISW). Ugyanerről ír cikkében a BBC is, februárban Oroszország elfoglalta a stratégiai fontosságú Avgyijivka várost, azóta tovább haladtak nyugat felé, és több falut is elfoglaltak. Oroszország kihasználja méretét, légi fölényét és mélyebb lőszertartalékait, hogy továbbnyomuljon, miközben az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segélyek kifogyóban vannak, vagy a belpolitika miatt nem tudnak haladni.
Majdnem kilőtték a görög miniszterelnököt az oroszok Odesszában
Oroszország rakétát lőtt ki Odesszára Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök látogatása alatt - közölte tegnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Mitsotakis a Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy épp az odesszai kikötőben voltak, amikor meghallották a légvédelmi szirénát. "Nem sokkal később, amikor beszálltunk az autóinkba, nagy robbanást hallottunk. Azt hiszem, ez egy újabb ok, amiért minden európai vezetőnek Ukrajnába kellene jönnie, hogy saját bőrén tapasztalja meg a háborút" - mondta Mitsotakis. A görög kabinet tagja, Sztavrosz Papastavrou a nap folyamán korábban a görög médiának megerősítette, hogy a görög delegáció tagjai között nem voltak sérültek, de a robbanás körülbelül 150 méterre történt - írta a Kathimerini című görög lap.
Drónokat fogtak el orosz régiók felett
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) drónokkal támadták meg Oroszország két régióját – számolt be róla az orosz védelmi minisztérium a Telegram csatornáján.
Pontosították, hogy a légvédelmi rendszerek egy drónt lőttek le a Kurszk régió felett, hármat pedig Brjanszk régiója felett.
Húsz év börtönre ítéltek az oroszok egy ukrán katonát
Egy orosz bíróság 20 év börtönbüntetésre ítélte Dmytro Jevhan ukrán katonát, aki a Mariupolt védők egyike volt.
Két ukrán drónt lőttek le az oroszok
Oroszország állítása szerint március 7-én a kora reggeli órákban két drónt lőttek le a Tulai területen.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Az oroszok szerint húszezer katonával készült elfoglalni a kurszki atomerőművet az ukrán hadsereg
- Putyin az ukránok által megszállt kurszki területek visszafoglalását ígérte
- A német Baloldal párt társelnöke ellenzi a további fegyverszállításokat Ukrajnába
- Medvegyev: Amerikának komolyan kell vennie az orosz nukleáris figyelmeztetéseket
- Reagált a külügy a Zelenszkij megdöbbentő kérésére
