2024.03.01. 15:50
Orbán Viktor: nem látni a kiutat az ukrajnai háborúból és ez megbénítja az európai politikát (videó)
A magyar miniszterelnök először szólalt fel az Antalyai Diplomáciai Fórumon (ADF). A nap folyamán a kormányfő Recep Tayyip Erdogan török államfővel is tárgyalt.
Forrás: Orbán Viktor / Facebook
A kormányfő szerint azt kell először eldönteni, hogy az idő kinek dolgozik, mert ez a legfontosabb kérdés.
"Ha valaki azt gondolja, hogy az idő az ukránoknak és a Nyugatnak dolgozik, és a háború folytatása katonai sikert hozhat Ukrajnának, akkor van értelme folytatni. Ha valaki azt gondolja, hogy az idő Oroszországnak dolgozik, és a háború folytatása Oroszország sikerét fogja hozni, akkor jobb most abbahagyni.
Én személy szerint az utóbbiak közé tartozom"
- fejtette ki Orbán Viktor.
A kormányfő szerint "bajban vagyunk", mert a háború kezdete óta Magyarországon kívül sok ország úgy beszél erről, hogy ez a "mi háborúnk", és ha ez a mi háborúnk, és az ellenfél erősebb és területeket foglal el, akkor a vesztesek oldalán találjuk magunkat.
Nagyon nehéz megmagyarázni, hogyan járjunk el és hogyan jöjjünk ki ebből, ha elveszítjük a háborút - tette hozzá.
A kormányfő arról is beszélt, hogy gyakran nevezik Putyin kutyájának vagy trójai falónak.
"Erre pszichoterápiát javasolnék. Ez nem politikai vita" - szögezte le Orbán Viktor. Mint mondta: ő nem ukrán szemüvegen vagy Putyin szemüvegén át szemléli az ukrajnai háborút, hanem magyar szemüvegen keresztül.
"Nekem az országomat és a nemzetemet kell képviselnem, és én tudom, mi a magyarok érdeke. Ha valami jó a magyaroknak, azt támogatom, ami nem jó nekik, azt ellenzem. Ez ilyen egyszerű"
- fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor kiemelte a kárpátaljai magyarságot, akik ezer éve ott élnek, és most besorozzák őket az ukrán hadseregbe.
"Az ukrajnai háborúban magyarok halnak meg" - nyomatékosította a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy ők a magyar nemzet tagjai. Kitért arra is, hogy a béke azt jelentené, hogy a magyar életek is biztonságban vannak. "A többi között ezért állunk mi, magyarok teljes mellszélességgel a béke oldalán" - mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnöknek feltették azt a kérdést, hogy Magyarország jövőjét az Európai Unióban látja-e. "Természetesen" - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy
"aki magyar, az európai".
"Magyarországnak mindig különleges geopolitikai helye lesz az Európai Unióban" - nyomatékosította a miniszterelnök, kitérve arra is, hogy Magyarország azért tagja a Türk Tanácsnak, mert az egyetlen keleti eredetű nemzet Európában "vagy legalábbis az egyetlen, amely erre büszke".
Orbán Viktor szerint az a kérdés, hogy milyen Európai Uniót képzelünk el. Mint fogalmazott jelenleg egy progresszív, liberális ideológián alapuló Európa létezik.
"Isten nem része a politikai megfontolásoknak. A nemzet és a nemzeti büszkeség gyanús, rossz, furcsa, kukába vele! A családi értékeket nem tisztelik, mert család nem létezik már Európában" - fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök kifejtette, hogy
egyre nő a nézetkülönbség a liberálisok és a konzervatívok között, de a jelenlegi többségnek is el kell fogadnia, hogy létezik ellenvélemény.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy maradni akar az Európai Unióban, de az a célja, hogy a konzervatív tábor kerüljön többségbe.
A miniszterelnök szerint a nyári EP-választásokat követően egy más összetételű uniós parlament fog megalakulni, amelyben nagyobb erővel képviselteti majd magát a jobboldal. "Nem lesz egyetlen éjszaka alatt forradalom, de a júniusi választással megkezdődik a változás. Vagy legalábbis ebben bízom és ezért dolgozom" - mondta a kormányfő.
Orbűn Viktor arról is beszélt, hogy geopolitikai szempontból Svédország NATO-csatlakozása a kezdetektől fogva világos volt. Ha Svédország úgy dönt, hogy csatlakozik, támogatni fogjuk, de ennek megvan a rendje:
Magyarország tiszteletet érdemel, mert Magyarország tisztelete nélkül nem tartozhatunk ugyanahhoz a közösséghez
- jelentette ki. Mint mondta: sok és erőteljes vita zajlott, és Magyarországot Brüsszelben gyakran vádolják azzal, hogy megsérti a jogállamiságot, bírálják az azonos neműek házassága és az ellenőrizetlen migráció elutasítása miatt, és ebben Svédország nagyon aktív volt. "Mondom, uraim, ha szeretnének csatlakozni a NATO-hoz, akkor újjá kell építenünk a bizalmat egymás között. Jöjjenek el, és tegyük ezt meg! És eljöttek és így is lett" - emlékeztetett a miniszterelnök.
Orbán Viktor megerősítette, hogy
a jövő héten Floridában találkozik Donald Trump korábbi amerikai elnökkel, akit - mint fogalmazott - nagyon tisztel.
Mint mondta: ha ő lett volna az elnök az ukrajnai háború kitörésekor, ma már nem lenne háború, és csak az jelent komoly esély a békére, ha újra ő lesz az elnök.
Orbán Viktornak feltették a kérdést, hogy találkozik-e Joe Bidennel. "Mindig a rendelkezésére állok" - közölte a kormányfő.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az amerikaiaknak kell eldönteniük, ki legyen a következő elnök, de Magyarország és a béke szempontjából Donald Trump visszatérése lenne előnyösebb.
Végül a miniszterelnököt a magyar uniós elnökségről kérdezték a rendezvényen. Orbán Viktor közölte, hogy Magyarország egyik prioritása a balkáni bővítés lesz, emellett pedig az európai versenyképesség kap majd hangsúlyt 2024 második felében, amikor Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának elnöke.
Orbán Viktor felszólalását itt tekintheti meg:
A miniszterelnök a nap folyamán kétoldalú megbeszélést is folytatott Recep Tayyip Erdogan török államfővel:
A diplomácia előmozdítása a zűrzavaros időkben
Antalyai Diplomáciai Fórum (ADF) „A diplomácia előmozdítása zűrzavaros időkben” címmel hirdették meg rendezvényüket.
Két éve, 2022-ben az ADF lényegében közvetítő szerepet játszott és lehetővé tette, hogy Oroszország és Ukrajna külügyminiszterei találkozzanak. Idén várhatóan Gáza lesz a fókuszban.
Azt a célt tűzték ki, hogy a háromnapos esemény alapos elmélkedésre adjon lehetőséget a békés kiút megkeresésére a világban jelenleg tomboló viharos időszakból. Ezek mindenki előtt ismertek: háborúk, terrorcselekmények, az illegális migráció, de a törökök az idegengyűlöletet és az iszlamofóbia növekedését is ide sorolták. 147 ország 19 állam- és kormányfője, valamint 73 minisztere vesz részt a fórumon.
A találkozót március 1-3. között tartják meg a török elnök és a török külügyminisztérium kezdeményezésére. A harmadik alkalommal megrendezett fórum állam- és kormányfőket, minisztereket, diplomatákat, üzleti vezetőket, akadémikusokat valamint az ifjúság és a média képviselőit hozza össze egy átfogó vitára.