2024.04.02. 06:00
London sürgős magyarázatot követel Izraeltől a segélymunkások halálát okozó légicsapásra
Az izraeli–palesztin háború 179. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli légicsapásban megsemmisült lakóépületek romjai a Gázai övezet középső részén fekvő al-Magazi menekülttáborban 2024. március 29-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Mohamed Szaber
London sürgős magyarázatot követel Izraeltől a segélymunkások halálát okozó légicsapásra
Sürgős magyarázatot követelt kedden a brit kormány Izraeltől a Gázai övezetben végrehajtott légicsapásra, amelyben a World Central Kitchen (WCK) nevű nonprofit segélyszervezet hét munkatársa, köztük három brit állampolgár életét vesztette.
Andrew Mitchell, a londoni külügyminisztérium államtitkára kedd este bejelentette:
bekérette a minisztériumba Izrael londoni nagykövetét és közölte vele, hogy a brit kormány határozottan elítéli a WCK hét munkatársa, köztük a brit állampolgárok életét kioltó támadást.
Mitchell követelte az ügy gyors és átlátható kivizsgálását, és azt, hogy Izrael ismertesse a vizsgálat eredményét a nemzetközi közösséggel.
A brit külügyi államtitkár megerősítette azt a hivatalos brit álláspontot, hogy
Izraelnek haladéktalanul hatékony konfliktuskiküszöbölő mechanizmust kell kidolgoznia.
Mindemellett szükség van a hadműveletek ugyancsak azonnali humanitárius célú szüneteltetésére annak érdekében, hogy segélyeket lehessen bejuttatni Gázába és ki lehessen hozni a túszokat - hangsúlyozta az izraeli nagykövetnek kifejtett keddi állásfoglalásában Andrew Mitchell külügyminisztériumi államtitkár.
David Cameron brit külügyminiszter az X portálon ezzel egy időben közzétett nyilatkozatában közölte:
személyesen beszélt Jiszráel Kac izraeli külügyminiszterrel, akinek kifejtette, hogy Nagy-Britannia teljesen elfogadhatatlannak tartja a World Central Kitchen munkatársainak, köztük a szervezet három brit tagjának halálát.
Cameron sürgős magyarázatot követelt Izraeltől arra, hogy az incidens miképp fordulhatott elő, és követelte azt is, hogy Izrael foganatosítson komoly változtatásokat a terepen dolgozó segélymunkások biztonságának garantálására.
A brit külügyminiszter a keddi incidens előtt is számos alkalommal hangoztatott kemény hangvételű elítélő nyilatkozatokat a Gázai övezetben folyó izraeli hadműveletekkel kapcsolatban.
A londoni parlament felső kamarájában, a Lordok Házában tartott minapi helyzetértékelésében
Cameron megszálló hatalomnak nevezte Izraelt, és úgy fogalmazott, hogy "figyelmeztetések egész sorát kell intézni" az izraeli kormány címére.
Hozzátette: Gázában éhínség és járványok fenyegetnek, és ebben a helyzetben most már "nagyon fogytán a türelem" Izraellel szemben.
Az izraeli hadműveletek előzményeként a Gázai övezetet uraló Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsebesültek. Az iszlamista terrorszervezet fegyveresei Gázába hurcoltak 240 túszt, akiknek többsége még mindig fogságban van.
Izraeli katonai szóvivő: kivizsgálják a WCK segélymunkásainak halálát
Izrael nemzetközi kötelezettségének megfelelően alaposan és átláthatóan kivizsgálja a World Central Kitchen (WCK) nonprofit segélyszervezet hét alkalmazottjának halálát okozó légicsapást – ígérte kedden Daniel Hagari, az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője.
Hozzátette, hogy beszélt José Andrésszal, a szervezet alapítójával, kifejezte neki részvétét, és hangsúlyozta, hogy a WCK munkája kulcsfontosságú a Gázai övezetben.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet ellenőrzése alatt lévő gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint a Gázai övezetben a háború október 7-ei kitörése óta annak következtében 32 916 ember halt meg. Izrael szerint azonban ezek az adatok ellenőrizetlenek, és a minisztérium az adat megadásakor nem tesz különbséget civilek és fegyveresek vagy terroristák között, valamint azt sem jelzi, hogy Izrael okozta-e a halálukat vagy nem.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kedden közölte, hogy a gázai es-Sifá kórház már semmilyen formában nem képes kórházként működni. Az intézmény épületegyüttesét kétheti harcok után hétfőn hagyták el az izraeli katonák.
A dél-izraeli Eilat város önkormányzata kedden reggel közölte, hogy lezuhant egy ellenséges drón a városon kívül, mintegy kétszáz méterre a jordániai határtól.
Reuven Rivlin volt izraeli államfő a katonai rádióban arra figyelmeztetett kedden, hogy Izrael egy lépésre van a nemzetközi kiközösítéstől. „Elveszítjük azt a hatalmas erkölcsi tekintélyt, amelyet az izraeli kormányok generációk óta élveztek, amelyet az IDF és Izrael hadviselési moráljával 76 év alatt megszerzett” – jelentette ki.
Fotó: Juszef Dafauvi
Az EU elítélte az izraeli légicsapást, amelyben segélymunkások is életüket vesztették
Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kedden elítélte Izrael hétfői, Gázára mért légicsapását, amelyben a World Central Kitchen (WCK) nonprofit segélyszervezet több munkatársa is életét vesztette.
Elítélem a támadást, és az incidens kivizsgálást sürgetem. A civilek és a humanitárius dolgozók védelmére felszólító követelések ellenére, újabb ártatlan áldozatokkal kell számolnunk
– írta Borrell az X-en közétett bejegyzésében.
Hadja Lahbib belga külügyminiszter az X-en azt írta: „A humanitárius dolgozók létfontosságú munkát végeznek, és ugyanúgy meg kell őket védeni, mint a civileket”. Lahbib felhívta a figyelmet, hogy a segélymunkások közül, „túl sokan a gázai konfliktus áldozatai”.
„A háborúban is vannak szabályok. Ezeket minden félnek tiszteletben kell tartania. Az ilyen cselekmények elfogadhatatlanok” – szögezte le.
Médiajelentések szerint, a hétfő esti légitámadás Deir al-Balah-tól délre ért egy járművet, és több külföldi, köztük Lengyelországból, Ausztráliából és Nagy-Britanniából érkezett segélymunkás, valamint a jármű palesztin sofőrje voltak az áldozatok között.
A WCK honlapján azt írta, hogy a Gázába humanitárius élelmiszerszállítmányt eljuttató segélycsapatának hét tagja halt meg az izraeli hadsereg (IDF) támadásában. A szervezet a Ciprusról Gázába indult segélyszállítmányok eljuttatásában és szétosztásában vett részt.
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA
Japán újraindítja a palesztin menekülteket segítő UNRWA támogatását
Japán kedden bejelentette, hogy folytatja a palesztin menekültek megsegítéséért felelős ENSZ-szervezet (UNRWA) pénzügyi támogatását, miután egy időre felfüggesztette azt a szervezetet ért vádak miatt.
Januárban és februárban 16 ország – köztük Japán is – felfüggesztette a szervezet támogatását, mert felmerült a gyanú, hogy egyes tagjai kapcsolatba hozhatók a Hamász palesztin iszlamista szervezet tavaly októberi, Izrael elleni támadásával.
A pénzügyi támogatás hiánya nagyjából 450 millió dollár (165,7 milliárd forint) kiesést okozott a szervezetnek. Más országok is újraindították már az UNRWA támogatását, köztük Ausztrália és Kanada, Svédország, Finnország és a Perzsa-öböl menti arab országok.
Kamikava Jóko japán külügyminiszter kijelentette: Japán a maga részéről gondoskodik arról, hogy az ENSZ-szervezet kapjon elegendő támogatást, és az eredetileg tervezett 35 millió dolláros (13 milliárd forint) összeg hamarosan eljut hozzá.
Fotó: Timothy Laurence / Forrás: MTI/EPA/RAF/MOD
Egy segélyszervezet munkatársai vesztették életüket egy gázai légicsapásban
A World Central Kitchen (WCK) nonprofit segélyszervezet közölte, hogy több munkatársa életét vesztette egy izraeli légicsapásban a Gázai övezetben. Emiatt a szervezet kedden bejelentette, hogy azonnal felfüggeszti tevékenységét az övezetben.
A Times of Israel izraeli lap szerint a támadás Deir al-Balah várostól délre ért egy járművet, és több külföldi, köztük Lengyelországból, Ausztráliából és Nagy-Britanniából érkezett segélymunkás, valamint a jármű palesztin sofőrje voltak az áldozatok között.
A WCK honlapján azt írta, hogy a Gázai övezetbe élelmiszert eljuttató segélycsapatának hét tagja halt meg az izraeli hadsereg (IDF) támadásában. Közleményük szerint a halálos áldozatok között vannak a szervezet lengyel, ausztrál, brit munkatársai, valamint egy amerikai–kanadai kettős állampolgár és egy palesztin.
Ez tragédia. A humanitárius segélymunkások és a civilek sohasem lehetnek célpontok
– hangsúlyozta a segélyszervezet.
A WCK közlése szerint munkatársai nem egy, hanem két páncélozott autóban utaztak a védettnek nyilvánított övezetben, és járműveiket a szervezet logójával jelölték meg. Azt írták: az autók mozgásáról az IDF-nek tudomása volt. A találat akkor érte őket, amikor elindultak egy raktártól Deir al-Balah-ban.
Erin Gore, a szervezet igazgatója leszögezte, hogy „ez nemcsak a WCK, hanem általában a humanitárius szervezetek elleni támadás volt, amelyek a legszörnyűbb helyzetekben nyújtanak segítséget olyan konfliktusokban, amelyekben az élelmiszert háborús fegyverként használják”.
Hozzáfűzte, hogy a WCK azonnal felfüggesztette működését az övezetben.
A WCK-t alapító spanyol–amerikai sztárséf, José Andrés, az X-en fejezte ki részvétét a halálos áldozatok családtagjainak. „Ezek az emberek... angyalok, Ukrajnában, Gázában, Törökországban, Marokkóban, a Bahamákon, Indonéziában is szolgálatot teljesítettek. Nem arctalanok, nem névtelenek” – fogalmazott Andrés, és felszólította az izraeli kormányt, hogy „állítsa meg a válogatás nélküli gyilkolást”, és hagyjon fel a humanitárius segélyek korlátozásával.
Az IDF hétfőn este a Telegramon jelentette be, hogy vizsgálatot indítanak a „tragikus incidens” körülményinek felderítésére.
A közleményben hozzáfűzték, hogy az IDF támogatja és segíti a humanitárius segélyek biztonságos eljuttatását, és szorosan együttműködik a WCK-val is.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök kedden megerősítette, hogy a halálos áldozatok egyike egy ausztrál segélymunkás volt, és hangsúlyozta hogy Canberra a történtek részleteinek feltárását és „maradéktalan felelősségre vonást” követel.
Albanese közölte, hogy az ausztrál külügyminisztérium bekérette az izraeli nagykövetet „a tragédia ügyében, amelynek nem szabadott volna megtörténnie”.
A WCK a Ciprusról Gázába indult segélyszállítmányok eljuttatásában és szétosztásában vett részt. Hétfőn három segélyszállító hajó érkezett a gázai partokhoz mintegy 400 tonna élelmiszerrel és más ellátmánnyal a segélyszervezet és az Egyesült Arab Emírségek szervezésében. Ez volt a csoport második humanitárius szállítmánya az elmúlt egy hónapban Gázába. Az izraeli hadsereg mindkét szállítmány koordinálásában részt vett.
Videókapcsolaton keresztül létrejött a múlt héten Izrael által lemondott amerikai–izraeli egyeztetés Rahafról
Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó részvételével videókapcsolaton keresztül tárgyaltak hétfőn amerikai és izraeli illetékesek a Rafah városában tervezett izraeli katonai műveletről.
A Gázai övezet déli részén fekvő városban tervezett, Hamász elleni offenzíva miatt az Egyesült Államok hetek óta fenntartásait hangoztatja.
A Fehér Ház szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján közölte, hogy a tárgyalás az egy héttel korábban izraeli részről lemondott egyeztetés megkezdése videótárgyalás formájában. Karine Jean-Pierre elmondta, hogy gyorsan akartak előrelépni, ezért nem történt személyes találkozó.
Illetékesek hétfőn arról is beszámoltak, hogy a Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó által vezetett egyeztetésre építve szakértői szinten személyes találkozó is következik.
A fehér házi szóvivő emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok korábban jelezte, alternatív megoldásokat javasol az izraeli átfogó katonai művelet helyett. Az amerikai adminisztráció tagjai többször megismételték, hogy izraeli akciót nem támogatnak a több mint 1 millió civillel zsúfolt városban, amíg nem áll rendelkezésre hiteles és végrehajtható terv a polgári lakosság védelmében.
Az izraeli kormány a hadművelet tervét március közepén jóváhagyta, de azt egyelőre nem indította el.
Az izraeli parlament elfogadta a külföldi televíziós csatornák betiltását engedélyező törvényt
Az izraeli parlament, a kneszet hétfőn elfogadta az „országnak ártó” külföldi televíziós csatornák betiltását engedélyező törvényt.
A kneszet második és harmadik, végső olvasatában elfogadott jogszabály szerint ha a miniszterelnök meg van győződve arról, hogy egy külföldi tévécsatorna árt az országnak, akkor a hírközlési miniszter felléphet vele szemben legalább egy biztonsági vélemény kézhezvétele és a kormány vagy a kabinet jóváhagyása után.
Ebben az esetben a hírközlési miniszter rendeletekkel többek között bezárathatja a csatorna izraeli irodáit, elkobozhatja a műsorszóró berendezéseket, megakadályozhatja a csatorna riportjainak sugárzását, a csatornát eltávolíthatja a kábel- és műholdtársaságoktól, blokkolhatja weboldalát és médiafelületeit.
„Hatékony és gyors eszközt hoztunk a fellépésre azok ellen, akik a sajtószabadságot arra használják, hogy sértsék Izrael biztonságát” – olvasható Slomó Karai hírközlésügyi miniszter közleményében.
„Az al-Dzsazíra ártott Izrael biztonságának, aktívan részt vett az október 7-i mészárlásban, és az IDF (izraeli hadsereg) katonái ellen uszított. Ideje eltávolítani a Hamász sófárját országunkból. Az al-Dzsazíra terrorcsatorna többé nem sugároz Izraelből”
– írta Benjámin Netanjahu a törvény elfogadása után a közösségi médiában.
„Az új törvénynek megfelelően haladéktalanul el akarok járni a csatorna tevékenységének leállítása érdekében. Üdvözlöm a Slomó Karai kommunikációs miniszter benyújtotta, és a koalíciós pártok támogatásával elfogadott törvényt” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok vezetése kevésbé üdvözölte az új izraeli jogszabályt, és azt, hogy Izrael blokkolni kívánja az al-Dzsazírát.
A Fehér Ház szóvivője, Karine Jean-Pierre úgy fogalmazott, hogy amennyiben Izrael ezt fontolgatja, az aggasztó lépés. „Hiszünk a sajtószabadságban és rendkívül fontosnak tekintjük azt” – mondta Jean-Pierre, és hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben minden médiával kapcsolatban azonos az amerikai álláspont.
Ez történt hétfőn:
