Tegnap, 10:50
Külföldi kiképzők szállására mért csapást az orosz hadsereg
882. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk
Az ukrán haderő 24. gépesített dandárjának sajtószolgálata képén ukrán katonák M109 A6 Paladin típusú 155 milliméteres önjáró tarckkal lövik az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Csasziv Jar közelében húzódó fronton 2024. július 22-én
Forrás: MTI/AP/Ukrán hadeő 24. gépesített dandárjának sajtószolgálata
Fotó: Oleg Petraszjuk
Külföldi kiképzők szállására mért Iszkander-csapásról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Mintegy 40 külföldi kiképző és 60 ukrán katona vesztette életét, amikor az orosz hadsereg Iszakander-M rakétarendszerrel mért csapást Harkiv ipari övezetében a Szkorpion építőipari vállalat egy épületére, amelyben "zsoldosokat" szállásoltak el - közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
Iszkander-csapás érte a harkivi harckocsigyárat is, megsemmisítve két javítóműhelyt. A tárca közölte, hogy a páncélozott járművek helyreállítása itt leállt.
A beszámoló értelmében az orosz erők az elmúlt nap folyamán a hatból négy frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában, és a harkivi régióban hat, a donyeckiban pedig hét ellenrohamot vertek vissza. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három lőszer- és egy üzemanyagraktárt, egy tengeridrón-bázist, négy harckocsit - köztük egy amerikai Abramst -, 11 páncélozott harcjárművet - közülük öt amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet egy parkolóban -, egy lengyel Krab, valamint két-két amerikai M777-es és M198-as, valamint egy-egy brit FH-70-es és ukrán Bohdana vontatott tarackot, három HIMARS-rakétát, továbbá 52 drónt, közülük 26-ot a "különleges hadművelet" övezetén kívül.
Szergej Lebegyev, "a mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora" a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy orosz csapás érte a boriszpili reptér üzemanyagtárolóját és a cserkasszki régióban lévő Szmila vasútállomását is.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Sebekinóban egy civil életét vesztette, kettő megsebesült, Donyeckből egy férfi halálát jelentették.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön bíróság elé terjesztette Petro Vrubljovszkij kazahsztáni ukrán ex-nagykövet ügyét, aki nyilvánosan oroszok meggyilkolására buzdított. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban felmentette a volt misszióvezetőt.
Az SZK sajtóosztálya közölte, hogy a bizottság a Donyec-medencében elkövetett bűncselekményekkel vádolta meg Szerhij Krivonoszt, az ukrán fegyveres erők volt különleges műveleti parancsnokhelyettesét, és Jurij Haluskint, az ukrán ejtőernyős rohamcsapatok volt parancsnokát. A nyomozás megállapította, hogy az ukrán erők Krivonosz és Halushkin parancsára lőtték a donyecki és a luhanszki régió lakott területeit, aminek következtében 144 ember, köztük 7 kiskorú sebesült meg és kár keletkezett mintegy 190 infrastrukturális létesítményben is.
Alekszandr Basztirkin, az SZK elnöke a Rosszijszkaja Gazeta kormánylapnak kijelentette, hogy ukrán fegyveres alakulatok 516 tagja ellen indult eddig büntetőjogi felelősségre vonás a Donyec-medence polgári lakossága elleni bűncselekmények miatt. Elmondta, hogy az eljárás érinti mások mellett az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának tagjait, valamint azon katonai alegységek parancsnokait, akik lőtték a civileket.
Az orosz déli körzeti katonai bíróság büntetőítéletet hozott csütörtökön Rosztov-na-Donu városban 11 évi szabadságvesztésre ítélve Ivan Kovtunovszkij krasznodari lakost hazaárulás előkészülete és terrorszervezet tevékenységében való részvétel miatt. A 23 éves Kovtunovszkij tavaly júliusban megkísérelte, hogy csatlakozzon az Ukrajnában felállított Oroszország Szabadsága Légió elnevezésű félkatonai szervezethez.
Orosz drón roncsait találták meg Romániában
Gerany típusú orosz drón roncsait találták meg csütörtökön a romániai Plauru településének közelében, átellenben a Duna partján fekvő ukrajnai Izmaillal - közölte a román védelmi minisztérium.
A tárca szerint folyik a kutatás további roncsdarabok után. Hozzátette egyben, hogy a helyszín lakott területen kívül van, s nem keletkeztek károk az infrastruktúrában sem.
Izmail kikötőjét az este folyamán újabb nagyszabású dróntámadás érte.
Vlad Gheorghita román vezérkari főnök arról beszélt, hogy Romániának nagyon jó légtérfigyelő rendszere van, s a drónt nagy valószínűséggel az ukrán légvédelem lőhette le.
A NATO időközben közölte: a talált roncsok alapján nem látja jelét annak, hogy az észak-atlanti szövetséghez tartozó terület elleni szándékos támadásról volna szó.
"Habár a NATO nem rendelkezik információval arról, hogy Oroszország szándékos támadásáról lenne szó a szövetségesek területe ellen, ezek a cselekmények felelőtlenek és potenciálisan veszélyesek" - mondta a katonai szervezet szóvivője. Hozzáfűzte, hogy a NATO az utóbbi napokban megerősítette jelenlétét a Fekete-tengeren.
Kreml: különböző potenciális tárgyalópartnerek lehetnek ukrán részről
Oroszország kész tárgyalni Ukrajnával, különböző variációk vannak arra, hogy ki legyen a partner - jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.
"A kérdés nem egyszerű. Jogi szempontból napirenden szerepel ez a probléma, ám gyakorlati szempontból nyitottak vagyunk arra, hogy tárgyalásos úton érjük el céljainkat. Ezért itt különböző variációk lehetségesek" - mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov így válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon lehetségesek-e tárgyalások az ukrajnai konfliktus békés rendezésről Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek a legitimitását Moszkva kétségbe vonta. Hozzátette, hogy azt is meg kellen érteni, hogy Kijev mennyire áll készen a párbeszédre, és hogy "mennyire kap erre engedélyt a kurátoraitól". Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán tárgyalási készségről nagyon eltérő nyilatkozatok hangzottak el.
A szóvivő emlékeztetett rá, hogy Zelenszkij legitimitásának kérdése mellett az is akadálya a tárgyalásoknak, hogy Kijev törvényileg megtiltott minden kapcsolatot az orosz féllel.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán Pekingben kínai hivatali partnerével, Vang Jivel folytatott megbeszélésén kijelentette, hogy "az ukrán fél hajlandó és kész párbeszédet folytatni Oroszországgal". Hozzátette, hogy a tárgyalásoknak racionálisnak és gyakorlatiasnak kell lenniük az "igazságos és tartós béke" elérése érdekében.
Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője csütörtökön Laosz fővárosában, Vientiánban, az ASEAN égisze alatt megtarott külügyminiszeri tanácskozás alkalmából megtartott találkozón köszönetet mondott Vang Jinek Kína Ukrajna ügyében képviselt álláspontjáért, és üdvözölte Peking kezdeményezéseit az ukrán válság megoldására. A felek az új eurázsiai biztonsági architektúra létrehozására vonatkozó koncepció kilátásait is megvitatták.
Ukrán külügyminiszter: Hongkong nem engedheti meg Oroszországnak a szankciók kijátszását
A kínai látogatáson tartózkodó Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította csütörtökön John Lee hongkongi kormányzót, akadályozza meg Oroszország azon próbálkozását, hogy Hongkongot felhasználva játssza ki az ellene bevezetett nyugati szankciókat.
"Dmitro Kuleba felszólította a hongkongi adminisztrációt, hozzon intézkedéseket annak érdekében, hogy megfossza Oroszországot és az orosz vállalatokat attól a lehetőségtől, hogy Hongkongot használják fel az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt bevezetett korlátozó intézkedések kijátszására" - áll az ukrán külügyminisztérium Kuleba hongkongi látogatásával kapcsolatos közleményében.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium adatai szerint Hongkong és Kína is kulcsfontosságú útvonalak Oroszország számára, mert szerintük Moszkva ezeken az útvonalakon keresztül szerez be a hadseregéhez szükséges anyagokat, félvezetőket és drónalkatrészeket.
Korábban az Európai Unió Oroszország elleni szankciós listájára újonnan felvett cégek között szerepelt több hongkongi székhelyű vállalat is, amelyek az uniós vádak szerint az orosz-ukrán háborúban is bevetett műholdfelvételeket értékesítettek.
Kuleba hongkongi látogatására azután került sor, hogy szerdán Kuangcsouban tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszterrel, akivel többek között az orosz-ukrán háború befejezésének lehetőségeiről egyeztettek.
Ukrán szakszolgálat: orosz utasításra tervezett gyújtogatásokat hiúsítottak meg több országban
Orosz utasításra tervezett gyújtogatásokat hiúsítottak meg Ukrajnában, Lengyelországban, Ukrajnában és a balti államokban is - közölte csütörtökön az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Az SZBU szerint 37 razzia során 19 feltételezett elkövetőt fogtak el négy ukrán régióban. Az ukrán állampolgárságú gyanúsítottak, akiknél hamis útleveleket, illetve jogosítványokat is lefoglaltak, állítólag orosz megbízásból benzinkutakat, gyógyszertárakat, bevásárlóközpontokat és egyéb üzleteket terveztek felgyújtani ezzel lejáratva Ukrajnát és aláásva a kijevi vezetés nyugati támogatását.
Az ukrán rendőrség megerősítette az őrizetbe vételek hírét, hozzátéve, hogy a csoport vezetőjét a nyugati Ivano-Frankivszkban kerítették kézre.
A gyanúsítottakat - az ukrán hatóságok állítása szerint - arra is megkérték, hogy készítsenek felvételeket a tüzekről, amiket aztán az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) kellett volna továbbítaniuk.
Az irathamisítással és árulással vádolt érintetteket életfogytiglani szabadságvesztés fenyegeti.
Elfogtak egy gyanúsítottat a Lvivben meggyilkolt oroszellenes ukrán politikus ügyében
Egy gyanúsított elfogásáról számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön az oroszellenességéről ismert volt ukrán parlamenti képviselőnő, Irina Farion meggyilkolása ügyében.
„Éppen most tájékoztatott Ihor Klimenko belügyminiszter egy gyanúsított elfogásáról az Irina Farion gyilkossági ügyben” – írta az ukrán elnök Telegram-oldalán. Közlése szerint egy 18 éves férfiról van szó a dél-ukrajnai Dnyipro városából. Zelenszkij hozzátette, hogy utasította belügyminiszterét a részletek nyilvánosság előtt való feltárására.
„Elegendő bizonyíték van arra, hogy az őrizetbe vett személy lőtt a bölcsészre” – olvasható a rendőrség Facebook-oldalán. A rendvédelmi hatóság szerint a gyanúsított legalább három lakást bérelt Lvivben, mozgását pedig megfigyelőkamerák segítségével sikerült rekonstruálni. A nyomozás keretében nagyjából 100 hektár erdős területet is átfésültek a biztonsági szervek. A gyilkosság megbízójának kilétét azonban továbbra is homály fedi.
Fariont múlt pénteken lőtték le otthona előtt, a nyugat-ukrajnai Lvivben (Lemberg).
A Telegramon később megjelent egy beismerő levél, amelyhez egy videót is csatoltak, amit állítólag az elkövetés idején forgattak. A mikroblogon megjelent üzenet egy „faji háborúra” vonatkozó orosz nyelvű felhívást tartalmazott. Sajtóértesülések szerint jelenleg a rendőrség vizsgálja a videó hitelességét.
Irina Farion elsősorban a széles körben elterjedt orosz nyelv ellen harcolt radikális kijelentésekkel. A politikusnő jobboldali nacionalista Svoboda (Szabadság) pártja orosz nyomot sejt a gyilkossági ügyben.
Irina Farionnak az ukrán igazságszolgáltatással is konfliktusai voltak az oroszajkú lakosság elleni kijelentései miatt, a hallgatók tiltakozásának következményeként pedig átmenetileg elvesztette állását az egyetemen, ahol ukrán filológiát tanított. A professzor egyebek mellett kipellengérezte az oroszul beszélő ukrán köztisztviselőket, és élesen bírálta, hogy a fronton sok ukrán katona továbbra is oroszul beszél.
A nyelvész 2012-ben került be az ukrán parlamentbe, későbbi mandátumszerzési törekvései azonban már eredménytelenek maradtak.
Uniós szóvivő: a kőolajszállítás ukrán korlátozása nem okoz problémát Magyarország és Szlovákia számára
Nem áll fent probléma sem Magyarország, sem Szlovákia esetében amiatt, hogy Ukrajna kőolajszállítási korlátozást vezetett be az orosz Lukoil cégre – jelentette ki Olof Gill, az Európai Bizottság illetékes szóvivője Brüsszelben, az uniós végrehajtó testület szokásos napi sajtótájékoztatóján csütörtökön.
Kérdésre válaszolva a szóvivő közölte, a kőolajszállítás ukrán korlátozásáról szóló, a magyar és a szlovák kormány részéről küldött levelet Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős biztos hétfőn megkapta. Az abban foglaltak az Európai Bizottság elemzi, további információt gyűjt, majd amikor minden tény és vonatkozó információ rendelkezésre áll, a testület „döntést fog hozni”. Hangsúlyozta: az ügyet illetően csak az Európai Bizottság hozhat döntést.
Közölte továbbá, hogy a bizottság rendelkezésére álló információk szerint a szállítás korlátozásának nincs közvetlen hatása az Európai Unió olajellátására. „Nem áll fenn közvetlen probléma a két érintett ország esetében” sem, mivel – mint közölte – mindkét országnak 90 napos tartaléka van, az EU szabályozásoknak megfelelően.
Az Európai Bizottság most olyan megoldást keres, amely minden félnek megfelelő – tette hozzá az uniós szóvivő.
Arra vonatkozóan, hogy a kőolajszállítás ukrán korlátozására válaszul Magyarország egyoldalúan leállíthatja-e Ukrajna számára biztosított elektromosáram-szolgáltatását az Európai Bizottsággal előzetesen folytatott konzultáció nélkül, a szóvivő azt mondta: egy ilyen esetre vonatkozóan jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő információ.
Moszkva nyitott a párbeszéd útján történő rendezésre
Oroszország nyitott a tárgyalásokra Ukrajnával, többféle lehetőség van annak lefolytatására. Ezt mondta Dmitrij Peszkov elnöki sajtótitkár – írja a Magyar Nemzet.
Jogi szempontból napirenden van ez a probléma, de gyakorlati szempontból nyitottak vagyunk arra, hogy tárgyalásos úton érjük el céljainkat
– emelte ki Peszkov.
Moszkva képviselője így válaszolt arra a kérdésre, hogy az orosz vezetés lehetségesnek tartja-e a tárgyalásokat Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az orosz–ukrán háború békés lezárásáról. Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország nyitott a tárgyalásokra, de meg kell azt is érteni, hogy mennyire kész erre Kijev, vagy mennyire engedélyezik ezt meg nekik a támogatóik.
Alapvetően Oroszország nyitott a tárgyalási folyamatra, de először meg kell értenünk, hogy Ukrajna mennyire felkészült, és hogy van-e erre engedélyük
– tette hozzá. Hangsúlyozta: jelenleg látható, hogy ellentmondásos nyilatkozatok hangzanak el ezzel kapcsolatban, és a dolgok így nem teljesen világosak.
A sajtótitkár emlékeztetett arra, hogy Zelenszkij legitimitásának kérdése mellett továbbra is a párbeszéd akadályát jelentheti, hogy Kijevben törvény tiltja az orosz féllel való tárgyalást.
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA
Cseh elnök: Oroszország és Kína nélkül a béketárgyalások Ukrajnáról nem hozhatnak eredményt
Oroszország és Kína aktív részvétele nélkül a béketárgyalások Ukrajnáról nem hozhatnak semmiféle eredményt – vélekedett Petr Pavel cseh köztársasági elnök abban az interjúban, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a prágai CTK hírügynökség.
Az államfő az interjúban azt mondta, Kínának nagyobb felelősséget kellene vállalnia a világban zajló konfliktusok békés rendezéséért, mégpedig az elfogadott nemzetközi szabályok szerint, s nem aszerint, hogy ki rendelkezik nagyobb hadsereggel vagy erősebb gazdasággal.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő július közepén beszélt első ízben arról, hogy a béketárgyalásokon az oroszoknak is részt kellene venniük.
„Hogy ez mennyire reális, azt a következő hónapok fogják megmutatni. De erre mindenképpen szükség van” – nyilatkozott Petr Pavel. Hozzátette: a tárgyalásoknak akkor nem lenne értelmük, ha Oroszország nem változtatna eddigi hozzáállásán, mert korábban csak kapitulációs feltételeket terjesztett elő. „Oroszország és Kína nélkül azonban a tárgyalóasztalnál valóban lehetetlen eredményt elérni” – jegyezte meg.
Az államfő szerint Kínának a valóságban is vállalnia kellene azt a szerepet, amelyet retorikájában hangoztat. „Ez az erős globális játékos szerepe, amelyet a gazdaságban és a pénzügyekben már betölt, de a béketeremtés terén egyelőre nem” – fejtette ki. Ha ezt Kína nem vállalja, Oroszország nem akar majd tárgyalni. „Ellenkezőleg, megpróbál előnyöket szerezni maga számára, úgy a hadszíntéren, mint a nemzetközi politikában is” – vélekedett.
A demokratikus országoknak egységesen kellene fellépniük, s értésére adni Oroszországnak és Kínának, hogy az erő alkalmazása a problémák megoldásában nem megfelelő eszköz a modern világban. „Be kell tartani azokat a szabályokat, amelyekről a 2. világháború után egyeztek meg az államok, s amelyeket már 80 éve sikeresen alkalmaznak” – hangoztatta a cseh elnök.
Holland védelmi tárca: Hollandia és Dánia a nyár végéig 14 Leopard harckocsit küld Ukrajnának
Hollandia és Dánia a nyár végéig 14 felújított Leopard 2A4 típusú harckocsit küld Ukrajnának – jelentette be a holland védelmi minisztérium csütörtökön.
Ruben Brekelmans, a védelmi tárca vezetője elmondta: a harckocsiknak „kulcsfontosságú szerepük lesz az ukrán hadsereg védekezésében az orosz csapatok ellen”, s leszögezte: Hollandia – szövetségeseivel együtt – folytatja Ukrajna támogatását, „ameddig csak szükséges”.
Amszterdam és Koppenhága tavaly áprilisban jelentették be, hogy egy harmadik féltől megvásárolják a harckocsikat, amelyeket ezt követően bevethető állapotba hoznak.
Július elején Brekelmans Caspar Veldkamp holland külügyminiszterrel együtt Ukrajnába utazott, ahol F–16-os harci repülők „haladéktalan” szállítását is megígérte a kijevi kormánynak, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tárgyalva pedig megerősítette, hogy Ukrajna egy további Patriot légvédelmi rendszert kap Hollandiától.
Fotó: Hannibal Hanschke / Forrás: MTI/EPA
Csaknem 13 ezren érkeztek Ukrajnából szerdán
Az ukrán–magyar határszakaszon 6280-an léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6637-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 71 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Az EU másfél milliárd eurót utal Ukrajnának a befagyasztott orosz pénzeszközökből – frissül
- Oroszország légitámadást hajtott végre Harkiv ellen
- A donyecki Ivano-Darjivka elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
- Kreml: nem kiemelt téma Moszkvában Biden visszalépése
- Újabb dróntámadás érte Kijevet
