2024.08.22. 08:08
Putyin: Kijev megpróbált csapást mérni a kurszki atomerőműre
911. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy, az Ukrajnával szomszédos kurszki, belgorodi és brjanszki régióban kialakult helyzetről tartott csütörtöki tanácskozáson 2024. augusztus 22-én
Fotó: Gavriil Grigorov
Az orosz erők tovább nyomulnak előre a Donyeck megyei Toreck irányába
Az ukrán hadsereg a jelek szerint csütörtökön első alkalommal ismerte be, hogy az ország keleti részében előrenyomuló orosz haderő kezére jutott Nju Jork mezőváros, és Toreck is egyre nagyobb veszélynek van kitéve.
Nju Jork státusa megváltozott az ukrán haderő vezérkarának csütörtöki helyzetjelentésében: nem szerepel a támadás alatt lévő települések listáján, ami feltehetően annak a beismerése, hogy a városka a Donyeck megyében előrenyomuló orosz csapatok ellenőrzése alá került.
Toreck iparváros, amely hosszú ideje heves orosz támadások célpontja, így még nagyobb veszélynek van kitéve.
Az ukrán hatóságok közlése szerint az orosz csapatok tíz kilométernyire vannak a kelet-ukrajnai Pokrovszk fontos közlekedési csomóponttól, és a héten megkezdték az idős lakosok és a gyermekek kimenekítését.
Az ukrán vezérkar közölte, hogy a harcok folytatódnak a Torecktől keletre fekvő Pivnicsne és Zalizne településeken, valamint magában Toreckben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön első ízben látogatott az északkeleti Szumi megyében az orosz-ukrán határ térségébe, amióta az ukrán erők augusztus 6-án betörtek a dél-oroszországi Kurszki területre, elfoglalva legkevesebb 92 települést, közöttük Szudzsa városát.
Az elnök kijelentette, hogy az ukrán erők újabb települést foglaltak el a Kurszki területen, és több orosz hadifoglyot ejtettek, akiket elfogott ukránokra szeretnének kicserélni.
Egy újabb Kurszki területi település van most ukrán ellenőrzés alatt, és feltöltöttük a cserealapot
- írta az X közösségi portálon az államfő az orosz hadifoglyokra utalva, miután meghallgatta Olekszandr Szirszkij vezérezredest, a hadsereg parancsnokát.
A határtérségben járva - ahol az ukrán erők betörtek Oroszországba - az elnök nem lépett orosz területre, amit Moszkva provokációnak tekintett volna. Korábban Zelenszkij hangoztatta, hogy Ukrajna nem akarja tartósan megszállni a térséget, hanem ütközőövezetet akar létrehozni, hogy megakadályozza a további Ukrajna elleni támadásokat a térségből.
Miután találkozott a helyi katonai hatóságokkal, Zelenszkij közölte, hogy a kurszki betörésnek köszönhetően csökkent az orosz tüzérségi tűz, és csökkent a polgári áldozatok száma Szumi megyében.
Csütörtökön egy orosz irányított bomba két embert ölt meg Szumi megyében - tudatta a megyei ügyészség a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett közleményben. Ez utóbbi szerint az orosz csapatok két irányított bombát dobtak le polgári létesítményekre, egy harmadik ember megsebesült.
Zelenszkij később, egy kijevi rendezvényen csütörtökön azt mondta, hogy a kurszki offenzíva azoknak a rendszeres erőfeszítéseknek a része, amelyekkel Kijev szándékai szerint akarnak véget vetni a harminc hónapja tartó háborúnak.
Az augusztus 6-i betörés, valamint az Ukrajna keleti részében - ahol Oroszország az offenzíváját összpontosította - folyó ukrán védekezés része annak a módnak, "amellyel a független Ukrajna feltételei szerint akarnak véget vetni a háborúnak" - jelentette ki az ukrán elnök.
Ukrán támadás süllyesztett el egy üzemanyagot szállító vasúti kompot
Elsüllyesztett az ukrán hadsereg csütörtökön egy vasúti kompot, fedélzetén 30 üzemanyagtartállyal, a Krasznodari területen lévő Kavkaz kikötőben.
Az oltást 101 ember 34 műszaki eszközzel végezte, mégsem sikerült megakadályozni a kikötött komp elsüllyedését. A kikötőben a helyi hatóságok szerint nem keletkezett tűzfészek.
Oleg Krjucskov, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félsziget vezetőjének tájékoztatási politikáért felelős tanácsadója a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a félsziget üzemanyag-ellátása az incidens után is biztosítva van, mert több útvonalon történik.
A krasznodari régió operatív törzse arra figyelmeztette a helyi lakosokat, hogy ne osszanak meg az orosz légvédelem működését bemutató fotókat és videókat a közösségi hálózatokon.
Rakományforgalom tekintetében a kavkazi a második kikötő a Fekete-tenger-Azovi-medence térségében Novorosszijszk után. A Kercsi-szoros partján fekszik, mintegy 12 kilométerre a Krími hídtól és 150 kilométerre Novorosszijszktól.
Putyin: Kijev megpróbált csapást mérni a kurszki atomerőműre
Megkísérelt csapást mérni az ukrán hadsereg a kurszki atomerőműre az éjszaka folyamán - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy, az Ukrajnával szomszédos kurszki, belgorodi és brjanszki régióban kialakult helyzetről tartott csütörtöki tanácskozáson.
"Az ellenség ma éjszaka megpróbált csapásokat mérni az atomerőműre" - mondta Putyin.
"A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség értesítést kapott erről, és ígéretet tett arra, hogy szakembereket küld a helyzet felmérésére. Remélem, hogy ezt végre megteszik" - tette hozzá.
Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön arról számolt be, hogy az augusztus 6-án elindított kurszki betörés folyamán az ukrán fegyveres erők több mint 4700 katonát és 68 harckocsit veszítettek. Csak az elmúlt nap folyamán több mint háromszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg ezen a területen a tájékoztatás értelmében.
Alekszej Szmirnov, Kurszk megye megbízott kormányzója az elnök részvételével megtartott tanácskozáson közölte, hogy eddig több mint 130 ezer ember hagyta el a régió határ menti övezetét, de csaknem 20 ezer helyi lakos még mindig ott maradt az evakuálásra kijelölt területeken. Az elöljáró csütörtökön fotót közölt arról a vasbeton óvóhelyről, amelyből mintegy hatvanat fognak elhelyezni Kurszk városában a népes helyszíneken, egyebek között a jelentősebb megállók közelében.
Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója arról tájékoztatott a megbeszélésen, hogy a régióban 35 településre tiltották meg a beutazást biztonsági okokból.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy büntetőeljárást indított Nick Peyton Walsh amerikai, valamint Olekszij Borovik és Diana Bucko ukrán újságírók ellen, amiért Kurszk megyében tiltott határátlépést hajtottak végre. Az érintettekre öt évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki Oroszországban.
Putyin egyébként csütörtökön telefonon felköszöntötte születésnapja alkalmából Jevgenyij Poddubnijt, a Rosszija 1 televízió haditudósítóját, aki súlyosan megsebesült a kurszki régióban. Az orosz külügyminisztérium szerint az ukrán fél célzottan törekedett az újságíró megölésére, akinek járművét augusztus 7-én érte dróncsapás Szudzsa város bejáratánál.
A moszkvai katonai tárca csütörtöki hadijelentése értelmében az orosz erők az elmúlt nap folyamán a hatból két frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában, elfoglalva a donyecki régióban lévő Mezsove települést, és visszaverve hét ellenrohamot. A Moszkvában kiadott közlemény szerint az ukrán hadseregnek több mint 2100 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán a "különleges hadművelet" övezetében.
Andrej Marocsko katonai szakértő, a "Luhanszki Népköztársaság" nyugállományú alezredese a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy az orosz hadsereg áttörte az ukrán védelmi vonalat a Harkiv megyei területen Kupjanszk közelében. Marocsko szerint az ukrán fél megpróbálja stabilizálni a frontot, de ehhez nincs elegendő katonája és hadfelszerelése.
A védelmi minisztérium az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett nyolc lőszerraktárt, egy MiG-29-es repülőgépet, négy páncélozott harcjárművet, három Grad sorozatvetőt, hét nyugati gyártmányú 155 milliméteres vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők 11 rakétáját, továbbá 91 drónt, közülük 53-at a "különleges hadművelet" övezetén kívül.
Az orosz nyilvántartás szerint ezzel a háború eleje óta megsemmisített ukrán repülőgépek száma elérte a 640-et, a sorozatvetőké pedig az 1420-at. Az ukrán hadsereg által elveszített gépjárművek száma meghaladta a 25 ezret.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Átmenetileg felefüggesztették a távolabb fekvő volgográdi reptér forgalmát is. Az azonos elnevezésű régió légterében délelőttig 13 ukrán drónt lőttek le.
Az FSZB csütörtökön azt közölte, hogy a Krímben elfogta az ukrán katonai hírszerzés (GUR) három orosz állampolgárságú ügynökét. A gyanúsítottak infrastrukturális létesítmények felrobbantására készültek, és adatokat szolgáltattak ki a félszigeten található katonai objektumokról. Mindhárman beismerő vallomást tettek.
Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy 2022 eleje óta hat-hét külföldi zsoldoscsoport vett részt a háborúban az ukrán oldalon. Rogov szerint amerikai, brit és lengyel katonai magánvállalatokról van szó.
Gondoskodnak a kocsi menekültekről
A csütörtöki kormányinfón az ATV riportere kérdezte a kilakoltatott menekültekkel kapcsolatosan Gulyás Gergelyt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint eddig az országban 4000 ukrajnai úgy élt a magyar állam pénzén, hogy nem dolgozik, leszögezte, hogy az érintetteknek csak nagyon kis része magyar állampolgár. A miniszter hozzátette, a környező országokban is korlátozták a menekültügyi segélyezést. Vagyis az intézkedés nem egyedi. Gulyás a kocsi helyzetre is kitért, szerinte az országban egyedül a komárom–esztergomi településen nem tudták megoldani a helyzetet. Azonban nekik is segítenek.
A máltaiakkal felvettük a kapcsolatot, ennek megfelelően biztonságban, és fedél alatt töltötte a szerda estét a százhúsz ember. És a máltaiak ezt követően is hajlandóak arra, hogy gondoskodjanak róluk
– tette hozzá a miniszter.
A kemma.hu helyszíni beszámolója szerint közel nyolcvan ukrajnai gyerek és mintegy negyven nő várakozott Kocson az út szélén csütörtök reggel, számuk délutánra megfeleződött. Elmondásuk szerint a családok a kárpátaljai Beregszászi járásból érkeztek Magyarországra az ukrán–orosz háború kitörése után. Csütörtökön délután busz érkezett értük, a portál úgy tudja, hogy Esztergomba szállították a menekülteket.
A teljes cikket ITT tudja elolvasni.
Az ukránok „oroszbarátnak” bélyegzett egyszerű civileket is börtönbe zárnak
Úgy tűnik, számos egyszerű civilt is az ellenséggel való együttműködés, kollaboráció vádjával csuktak börtönbe, miközben sokan közülük csak a mindennapi munkájukat végezték – írja a Mandiner a BBC rendhagyó riportjára hivatkozva.
A brit lap pedig egy dnyiprói börtönben készített riportot, ahol megszólalt például olyan rab – Tetyana Potyapenkó –, akit hatvankettedmagával úgy zártak be otthonától, Limantól 300 kilométerre, hogy éppen ilyesmivel vádolják.
Potapenkó városa hat hónapig volt orosz uralom alatt, amíg az ukránok vissza nem foglalták – megpecsételve ezzel a civil asszony sorsát, aki 15 éve önkénteskedett, értelemszerűen a helyi tisztviselőkkel együttműködve. Ha az oroszokkal kellett beszélni, hogy legyen segély az embereknek, akkor azokkal beszélt, nem válogatott – ezt fordították le az ukrán hatóságok úgy, hogy „hivatali szerepet vállalt a megszállás alatt”.
az embereknek elfogyott az ételük, valakinek képviselni kellett az érdekeiket
– vallja a lapnak a nő –
nem hagyhattam ott az öregeket. Közöttük nőttem fel.
Ő csupán az egyike annak a mintegy kétezer rabnak, akiket elítéltek az oroszokkal való együttműködés miatt; Kijev ugyanis törvényben tiltott meg minden ilyesmit.
A támadás után ráadásul alig egy héttel fogadták el a vonatozó törvényt. Az oroszok megérkeztek Limanba, Potyapenkó ellátottjainak viszont elfogyott a gyógyszere – muszáj volt lépnie, és elmagyaráznia az oroszoknak, hogy kellenek azok a gyógyszerek. Ezt azonban valaki videóra vette, utóbb pedig ellene használták fel a kijevi hatóságok.
Soha nem dolgoztam az oroszoknak. Túléltem, és most börtönben találom magam
– tiltakozik az asszony.
A cikk folytatást itt olvashatja el.
Donald Tusk: India komoly szerepet tölthet be a háború befejezésében
India komoly szerepet tölthet be az ukrajnai háború gyors befejezésében – jelentette ki Donald Tusk lengyel kormányfő csütörtökön Varsóban, Narendra Modi indiai miniszterelnökkel közös sajtóértekezleten.
A kétoldalú tárgyaláson a két kormányfő tisztázta „a világszerte izgalmat keltő ügyekre” vonatkozó álláspontját – jelentette ki a sajtókonferencián Donald Tusk. Örömét fejezte ki, hogy Narendra Modi „megerősítette készségét személyes szerepvállalására a háború igazságos, békés, gyors befejezése érdekében”.
Mindketten meg vagyunk győződve arról, hogy India e tekintetben nagyon komoly és pozitív szerepet tölthet be
– tette hozzá Tusk. Utalva arra, hogy Modi Lengyelországból Kijevbe tart, a lengyel kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy a látogatás „történelmi jelleggel bírhat”.
Az indiai kormányfő először látogat Ukrajnába a háború kezdete óta. Látogatására csaknem egy hónappal azután kerül sor, hogy Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Narendra Modi a sajtótájékoztatón úgy ítélte meg: az ukrajnai helyzet „komoly aggályokat kelt”. Aláhúzta: a konfliktusok nem az emberéleteket követelő háborúk útján oldhatók meg.
Ezért támogatjuk a párbeszédet, valamint a béke és a stabilitás minél gyorsabb visszaállítását célzó diplomáciai erőfeszítéseket
– fogalmazott. India ennek érdekében kész együttműködni „más, jó szándékú nemzetekkel a minél nagyobb támogatásnyújtás érdekében” – tette hozzá.
Narendra Modi a lengyel-indiai diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulója alkalmából látogatott el Varsóba. Indai kormányfő – Morardzsi Deszai személyében – utoljára 45 évvel ezelőtt járt Lengyelországban. Szerdán megkezdett kétnapos varsói látogatása során Modi a kétoldalú gazdasági együttműködésről is tárgyal. Csütörtök délután Andrzej Duda lengyel elnök fogadja az indiai kormányfőt.
Oroszország büntetőeljárást indított a CNN Kurszkban forgató riportere ellen
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) büntetőeljárást kezdeményezett a CNN amerikai hírtévé újságírója ellen, aki a hatóság szerint illegálisan lépte át az orosz határt, hogy riportot forgasson a kurszki régióban.
Az FSZB-t csütörtökön idéző Interfax orosz hírügynökség az újságírót Nick Paton Walsh brit állampolgárként nevezte meg. Hozzátette, hogy az FSZB két ukrán újságíró ellen is hasonló eljárást indított.
Az FSZB szerint Moszkva hamarosan nemzetközi elfogatóparancsot ad ki.
A határ illegális átlépésében bűnösnek talált személyek maximális büntetése az orosz szabályozás szerint öt év börtön.
A Kurszki terület megbízott kormányzója, Alekszej Szmirnov csütörtökön bejelentette, hogy a terület hatóságai megkezdték betonból készült óvóhelyek telepítését, hogy segítsék a civilek védelmét a folyamatban lévő ukrán behatolás közepette.
Szmirnov a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta:
Utasításomra Kurszk város közigazgatása meghatározta a beton moduláris óvóhelyek elhelyezésének kulcspontjait a zsúfolt helyeken.
Tájékoztatása szerint mintegy 60 buszpályaudvart szerelnek fel a menedékhelyekkel. Közzétett egy fényképet is az egyik betonszerkezetről, amelyet teherautóval szállítanak.
Hozzátette:
óvóhelyeket alakítanak ki két másik városban, Zseleznogorszkban és Kurcsatovban is. Ez utóbbiban található a kurszki atomerőmű. Oroszország azzal vádolja Ukrajnát, hogy a létesítmény megtámadását tervezi, amit Kijev tagad.
Alekszandr Bogomaz brjanszki kormányzó azt közölte: az orosz erők Klimovo körzetben megakadályozták, hogy egy ukrán szabotázs- és felderítőcsapat áthatoljon a határon a nyugati Brjanszki területen, mintegy 240 kilométerre a szomszédos Kurszki területen végrehajtott behatolás helyszínétől.
Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön arról számolt be, hogy 28 drónt lőttek le orosz terület felett, köztük 13-at a Volgográdi területen, hetet Rosztovban, négyet Belgorodban, kettőt Voronyezsben, valamint egyet-egyet Brjanszk és Kurszk régiókban.
A cseh elnök szerint Ukrajnának minden joga megvolt felrobbantani az Északi Áramlatot
A politikus szerint a konfliktus lezárást követően Ukrajnát nem csak az Európai Unióba, de a NATO-ba is fel kell venni.
Nincsenek terhelő, egyértelmű információim arról, hogy valóban Ukrajna állt a támadás mögött. Amikor egy fegyveres konfliktus zajlik, azt nem csak katonai célpontok ellen vívják, hanem stratégiai jellegű célpontok ellen is. A csővezetékek pedig stratégiai célpontok. Ha a támadás célja az volt, hogy megzavarják az Európába irányuló gáz- és olajszállítást és az Oroszországba irányuló pénzáramlást, akkor – és szándékosan mondom, hogy feltételes módban – ez jogos célpont lehet. De ilyen információval nem rendelkezem
– mondta a cseh elnök egy interjúban.
Majd amikor az újságíró visszakérdezett, hogy vajon ezzel nem Európának okozott-e nagyobb bajt Ukrajna, Petr Pavel kifejtette, hogy szerinte az Északi Áramlat nem volt kritikus infrastruktúra.
Már akkor is számos alternatívával rendelkeztünk, így az Északi Áramlat nem volt olyan kritikus vezeték, amelytől Európa energiabiztonsága függött volna. Bizonyára okozott némi bonyodalmat, de nem olyanokat, amelyekkel ne tudtunk volna megbirkózni.
A Magyar Nemzet teljes cikke IDE KATTINTVA olvasható!
A kurszki atomerőműhöz látogat a NAÜ főigazgatója
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a jövő héten Oroszországba, az Ukrajnával határos Kurszki területen működő atomerőműbe látogat – jelentette be csütörtökön a NAÜ szóvivője.
A Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat szerint az augusztus elején Kurszk ellen indított ukrán offenzíva veszélyt jelent az ottani atomerőműre.
A NAÜ „a lehető legnagyobb visszafogottságra” szólított fel a kurszki támadások megindítása utáni napokban annak érdekében, hogy elkerüljenek egy súlyos következményekkel járó nukleáris balesetet. Rafael Grossi akkor azt mondta, személyes kapcsolatban van mind az ukrán, mind az orosz illetékes hatóságokkal.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta a NAÜ több alkalommal is felhívta a figyelmet a nukleáris baleset kockázatára a zaporizzsjai atomerőmű körül folytatott harcok kapcsán.
Virágzik a korrupció az ukrán hadkiegészítő parancsnokságoknál
Dollármilliókat keresnek az Ukrajnában csak új kasztként számon tartott hadkiegészítő tisztek. Még úgy is bőven jut nekik, hogy köztudott: a korrupciós bevételük nagyobb részét Kijev kapja. Amikor azonban elfelejtenek felfelé is osztani, jönnek a kézzel vezérelt szolgálatok, hogy megrendszabályozzák őket – írja cikkében a Magyar Nemzet.
Ismét eljött annak az ideje, hogy az ukrán korrupcióellenes szervek lecsapjanak az országban működő hadkiegészítő parancsnokságokra, melyekről köztudott, hogy a bűn melegágyai. A napokban sok színes fénykép készül arról, amint maszkos emberek hatolnak be az ukrán nép által mélységesen gyűlölt TCK-ba, (hadkiegészítő központ ukránul - a szerk.) hogy letartóztassák a korrupt egyenruhás hivatalnokokat, akik 30 hónapja fejik a nép egyszerű gyermekeit. Persze ezekről a kamerák előtt játszódó letartóztatásokról mindenki jól tudja: csak azért történnek, hogy a hatalom egy kicsit kiengedje a szelepet, és a lakosság is meg legyen elégedve.
Legutóbb az egyik Kijev megyei toborzóiroda parancsnokánál tartottak házkutatást, akinél 1 millió 200 ezer dollárt találtak. Mindez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, a többit általában elveszik a nyomozók, hogy másnak is jusson belőle. És, hogy miből van ez a pénz? Természetesen a megvesztegetésekből, hiszen manapság a katonai szolgálat elkerülése a legnagyobb biznisz Ukrajnában.
A cikk IDE KATTINTVA folytatódik!
Ukrajna katonai repülőteret támadott a volgográdi régióban, Oroszországban
A volgográdi Kalacs-na-Donu lakói dróntámadásról és az azt követő tűzről számoltak be. A Marinovka katonai repülőtér 20 kilométerre található a várostól – írja a Magyar Nemzet.
Tűz ütött ki egy dróntámadás után helyi lakosok szerint a Marinovka katonai repülőtéren, miután robbanásokat hallottak – számolt be az Astra Telegram csatorna.
Volgográd kormányzója megerősítette, hogy dróntámadást alatt volt a repülőtér. „...védelmi minisztérium légvédelmi erői visszavertek egy UAV-támadást a Volgográdi terület Marinovka közelében, a drónok nagy részét megsemmisítették. Az UAV lezuhanása után tűz ütött ki a védelmi minisztérium egyik létesítményének területén. A tűzoltó- és mentőszolgálat azonnal megkezdte a tűz oltását. Sérültek nem voltak” – mondta Andrej Bocsarov.
ORFK: több mint tizenhatezren érkeztek Ukrajnából szerdán
Az ukrán–magyar határszakaszon 6920-an léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 9285-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 50 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
A szerdai eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Joe Biden jóváhagyta, hogy az ukránok mélységi támadásokat hajtsanak végre amerikai fegyverekkel – frissül
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést