2024.09.10. 06:13
Borrell: az EU attól tart, hogy Ciszjordánia második Gázává válik
Az izraeli–palesztin háború 340. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Illusztráció
Forrás: AFP
Fotó: Wahaj Bani Moufleh
Borrell: az EU attól tart, hogy Ciszjordánia második Gázává válik
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra a veszélyre figyelmeztetett kedden, hogy Ciszjordánia - ahol az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti háború kezdete óta megnőtt az erőszak - „újabb Gázai övezetté válhat”.
Izrael az elmúlt hetekben növelte a katonai műveletek számát az általa 1967 óta megszállva tartott Ciszjordániában, ahol a palesztinok és az izraeli telepesek közötti erőszakcselekmények szintén fokozódtak.
Egy újabb front van megnyílóban világos céllal: Ciszjordániát második Gázai övezetté változtatni, az erőszak fokozásával, a Palesztin Nemzeti Hatóságnak a legitimitásától történő megfosztásával, valamint a provokációk bátorításával, hogy erővel reagáljanak, nem félve attól, hogy közöljék a világgal: a konfliktus békés megoldásának egyetlen lehetséges módja Ciszjordánia és Gáza bekebelezése
– jelentette ki Josep Borrell.
Fotó: Purger Tamás / Forrás: MTI
Az uniós külügyek vezetője, aki Kairóban az Arab Liga miniszteri értekezletén vett részt, azzal vádolta az izraeli kormány "szélsőséges" tagjait, hogy megpróbálják ellehetetleníteni egy jövőbeli palesztin állam létrehozását.
Ha nem történik fellépés, Ciszjordánia újabb Gázává válik. Gáza pedig újabb Ciszjordánia lesz, mivel telepesek csoportjai újabb telepeket készítenek elő
– hangoztatta aggodalmát Josep Borrell, sajnálkozását fejezve ki, hogy „a nemzetközi közösség ugyan bírál, átérez, felismer, de nehezen cselekszik”.
A háborúzóknak egyáltalán nem áll érdekükben véget vetni a konfliktusnak
– vélte a politikus.
Az EU adatai szerint a 2023-as esztendő rekordév volt a ciszjordániai izraeli telepek terjedésében, az elmúlt három évtizedben tavaly adták ki a legtöbb építési engedélyt.
Ciszjordániában mintegy 490 ezer izraeli telepes él hárommillió palesztin mellett.
A nemzetközi jog szerint az izraeli telepépítés illegális, és a palesztinok szerint ez a kétállami megoldás legfőbb akadálya.
Izrael szerint nagyon valószínű, hogy a hadsereg nem szándékosan ölte meg a török-amerikai aktivistát
Az izraeli hadsereg kedden úgy vélte, hogy a katonái által leadott lövések „közvetetten és nem szándékosan” öltek meg egy török-amerikai állampolgárságú aktivistát a megszállt Ciszjordániában tartott pénteki tüntetésen.
A 26 éves Aysenur Ezgi Eygi halálával kapcsolatban a hadsereg által kiadott közlemény szerint egyzsgálat kimutatta, hogy a palesztinbarát aktivistanőt „nagy valószínűséggel közvetetten és nem szándékosan” találták el az izraeli katonák által leadott lövések, amelyekkel nem rá, hanem a zavargás fő bujtogatójára céloztak.
Fotó: Tayfun Coskun / Forrás: AFP
Az incidens a Ciszjordánia északi részén, Náblusztól délkeletre, a palesztin Beita városban történt, ahol hetente tüntetnek az izraeli telepek ellen, amelyeket a nemzetközi jog törvénytelennek tekint.
Hétfőn Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy országa minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Aysenur Ezgi Eygi halála ne maradjon büntetlenül.
Szintén hétfőn az Egyesült Államok, Izrael legfontosabb szövetségese közölte, hogy átlátható vizsgálatot vár az izraeli hatóságoktól.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy keddi londoni sajtótájékoztatón
„kiprovokálatlannak és igazolhatatlannak” nevezte az aktivista megölését, hangsúlyozta, hogy „senkit sem lőhetnek le a részvételért egy tüntetésen”.
Blinken szerint az izraeli biztonsági erőknek alapvetően változtatniuk kell működési módjukon a Jordán folyó nyugati partján.
Az izraeli hadsereg már a keddi nyilatkozat előtt elismerte, hogy tüzet nyitott Beita térségében, és kijelentette, hogy megvizsgálja az értesüléseket, amelyek szerint egy külföldi állampolgár meghalt a lövések következtében.
A hadsereg által kedden kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy
az aktivista egy erőszakos tüntetésen halt meg, amelyen palesztin gyanúsítottak tucatjai égettek gumiabroncsokat és dobálták kővel a beitai biztonsági erőket.
A Nemzetközi Szolidaritási Mozgalom (ISM), amelynek Aysenur Ezgi Eygi a tagja volt, szombaton közölte, hogy
hamisak azok az állítások, amelyek szerint az aktivisták kővel dobálták volna meg az izraeli katonákat, és azt is mondta, hogy a tüntetés békés volt.
Az izraeli hadsereg kedden közölte, hogy kérte az aktivista holttestének vizsgálatát.
Megkezdődött a gyermekbénulás elleni oltási kampány a Gázai övezet északi részén
A Gázai övezet északi részén folytatódott kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a palesztinok lakta övezetben hivatalosan augusztus végén indított oltási kampány a járványos gyermekbénulás ellen – közölte az ENSZ-szervezet.
A jelentés szerint
az oltási kampány jelenlegi szakaszának kitűzött célja, hogy a Gázai övezet északi, a Hamász terrorszervezet és az izraeli hadsereg között 11 hónapja tartó harcok által leginkább sújtott területén legalább 200 ezer gyermeknek beadják a fertőző betegség elleni vakcinákat.
A kampány korábbi fázisaiban - szeptember elején - több mint 446 ezer palesztin gyermeket oltottak be az övezet középső és déli részén – tudatta a szervezet.
Segélyszervezetek ugyanakkor arról számoltak be, hogy a WHO által szervezett, a palesztin egészségügyi hatóságok, az ENSZ palesztinokat segítő alapja (UNRWA), és civil szervezetek által végzett missziót jelentősen megnehezítik az övezetbe való bejutást és a közlekedést korlátozó intézkedések, az evakuálási parancsok és az üzemanyaghiány.
Sam Rose, az UNRWA igazgatóhelyettese úgy fogalmazott, hogy „amikor a dolgok éppen rosszul mennek”, a Gázai övezet északi, katonailag jelenleg igen aktív részén létesített oltóközpontok elszigetelődnek, illetve csak nehezen megközelíthetők.
A WHO jelentette továbbá, hogy az izraeli hadsereg által hétfőn, a Gázai övezet északi részén nyolc órán át feltartóztatott humanitárius kocsioszlop a gázavárosi Sifa kórházba akart eljutni és egyebek között az oltási kampányhoz szükséges üzemanyagot szállított. Az UNRWA korábbi közlése szerint az izraeli ellenőrök ENSZ-alkalmazottakat is fenyegettek, és a világszervezet képviseletéhez tartozó járművekben tettek kárt.
Izrael hadügyminisztere: a Hamász mint katonai formáció már nem létezik
A többfrontos háború a Hamász célja, ezért is lenne célszerű megkötni a tűzszünetet és hazahozni a túszokat, vélekedett Joáv Galant izraeli hadügyminiszter. Hadseregük megteremtette szerinte a tűzszünet szükséges feltételeit, ugyanis a Hamász mint katonai formáció már nem létezik.
Stratégiai válaszúthoz érkezett Izrael az ország hadügyminisztere, Joáv Galant szerint a Hamásszal vívott háborújában, ahol a széles körű eszkaláció veszélye és túszalku között kell döntenie.
A tűzszünettel Izrael nem mondana le céljairól
A tárcavezető szerint a túszalku megkötése stratégiai lehetőség a biztonsági helyzet megváltoztatására minden fronton, miközben a régiós szintű eszkaláció a Hamász-vezér Jahja Szinvar kezére játszana, aki pont erre számítva indította el a támadását október 7-én. Mint mondta, a hathetes szünet a harcokban cserébe a túszok kiszabadításáért nem jelentené azt, hogy Izrael feladja jogát céljai elérésére, beleértve a Hamász elpusztítását is.
Galant szerint az izraeli hadsereg műveletei megteremtették a tűzszünet szükséges feltételeit, ugyanis a Hamász mint katonai formáció már nem létezik. Felidézte, hogy az iszlamista szervezet vezetésének több mint felét megsemmisítették, és megígérte, hogy Szinvarnak is ez lesz a sorsa.
A hadügyminiszter régóta vitában áll Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, aki a múlt héten közölte, hogy Izrael hosszú távon is fenntartaná a katonai jelenlétet a Gázai övezet és Egyiptom határán, noha a közvetítők és saját katonai vezetői szerint is ez a követelés aláássa az alku sikerét – idézi fel a Financial Times.
Félő, hogy kiterjed a háború
A Gázában dúló háború felszította a lángokat a Közel-Keleten, Izrael és az Irán támogatását élvező, több országbeli milíciák között rendszeres az ütésváltás. A helyzet különösen az ország északi, libanoni határán feszült, ahol a Hezbollah rakétatámadásait izraeli légicsapások követik, ám eddig a teljes körű háborút sikerült elkerülni. Azonban a határ mind a két oldalán több tízezer embernek kellett elhagynia az otthonát, és az ellenségeskedés mind a két oldalon számos áldozatot is követelt.
Noha Izrael szeretné a Hezbollahhal kötött megállapodással csillapítani a helyzetet, Galant elmondta, utasította a hadsereget, hogy minden helyzetre készüljön fel. Mint mondta,
Izrael megteremti a határ menti lakosai számára a hazatérés lehetőségét vagy megállapodással, vagy ha kell, katonai művelettel.
Erre ugyanis képes az izraeli hadsereg, és a csapatok készültsége is napról napra nő.
Galant ugyanakkor Iránt is figyelmeztette, hogy noha nem keresik a háborút az iszlám köztársasággal, ha szükséges, bármilyen stratégiai célpontra le tudnak csapni az országban. Hozzátette, hogy véleménye szerint Irán igyekszik felőrlő háborút létrehozni Izrael ellen, hogy időt és teret nyerjen a nukleáris képességek elérésére, amihez közel áll.
Humanitárius övezetet ért izraeli csapás, sok az áldozat
Humanitárius zónára mért csapást az izraeli hadsereg hétfő éjszaka a palesztin lakosságú Gázai övezet déli részén, Hán-Júnisznál, a palesztin katasztrófavédelem bejelentése szerint a támadásban 40-en meghaltak és 60-an megsebesültek.
Az izraeli hadsereg közlése szerint a célpont a palesztin övezetet irányító, szélsőséges Hamász szervezet fegyvereseinek egyik központja volt. A támadó helikopter "magas rangú terroristákra sújtott le, akik a Hán-Júnisz melletti humanitárius zónában létesített parancsnoki központból tevékenykedtek"
- áll a közleményben. Hozzátették, hogy a "gázai terrorcsoportok továbbra is rendszeresen polgári és humanitárius létesítményeket használnak ki izraeliek elleni terrorakciókhoz".
Palesztin részről tagadták, hogy a támadás helyszínén palesztin fegyveresek tartózkodtak.
A Gázai övezet katasztrófavédelmi hatósága szerint 20-40 sátor megsemmisült.
Az izraeli hadsereg hétfőn megállított egy humanitárius szállítmányt is a Gázai övezet északi részében, szintén arra hivatkozva, hogy értesülései szerint a konvojban "palesztin gyanúsítottak" tartózkodnak. Az ENSZ palesztinokat segítő szervezete (UNRWA) szerint az ellenőrök ENSZ-alkalmazottakat is fenyegettek, és a világszervezet képviseletéhez tartozó járművekben tettek kárt. A közlés szerint csak közel 8 óra vizsgálódás után engedték tovább a kocsioszlopot.
Londonba látogat Antony Blinken amerikai külügyminiszter
Londonba látogat kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter. A brit külügyi tárca tájékoztatása szerint Blinken és David Lammy brit külügyminiszter új kétoldalú stratégiai párbeszéd elindítását kezdeményezési.
A tárgyalások fő témakörei között lesz ugyanakkor az Ukrajnának nyújtandó további támogatás is, valamint a brit-amerikai együttműködés a közel-keleti válság hosszú távra szóló békés rendezése és a kétállami megoldás elérése érdekében.
Néhány napon belül ez a második magas szintű diplomáciai esemény az Egyesült Államok és Nagy-Britannia részvételével.
A Financial Times című londoni üzleti napilap által szervezett hétvégi nemzetközi politikai fórumon Sir Richard Moore, a brit hírszerzési titkosszolgálat - Secret Intelligence Service (SIS), közkeletű nevén az MI6 - főnöke és William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója a két szervezet történetében először közösen jelent meg a nyilvánosság előtt.
A rendezvényen a két hírszerzési vezető hangsúlyozta: a hidegháború óta nem tapasztalt fenyegetések érik az eddigi kiegyensúlyozott nemzetközi világrendet, amely viszonylagos békét, stabilitást, növekvő életszínvonalat teremtett az elmúlt évtizedekben.
Burns és Moore egyetértett abban, hogy hiba lenne, ha a nyugat félvállról venné az ukrajnai háború nukleáris eszkalációjáról szóló orosz fenyegetőzéseket, a CIA vezetője ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a nyugati szövetségeseknek "nem kell feleslegesen megfélemlítve érezniük magukat", amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök "időről időre kardcsörtetésbe kezd".
A rendezvényen elhangzott az is, hogy az MI6 és a CIA számára Kína felemelkedése jelenti a XXI. század elsődleges hírszerzési és geopolitikai kihívását, és a két szolgálatot ennek megfelelően át is kellett szervezni.
Burns elmondta: a CIA az elmúlt három évben háromszorosára emelte a Kínával kapcsolatos tevékenységére fordított kiadásait, és immár ezek a ráfordítások teszik ki az amerikai hírszerző szolgálat költségvetésének 20 százalékát.
A londoni külügyi tárca tájékoztatása szerint a brit és az amerikai külügyminiszter keddi megbeszélésén elindítandó új típusú stratégiai párbeszéd fő napirendi pontjai között védelmi és biztonsági kérdések, Európa, Ukrajna a Közel-Kelet és a csendes-óceáni térség biztonsága, valamint a fenntartható világgazdaság növekedés szerepel majd.
Ez történt hétfőn:
