XXI. Század Intézet

2024.10.07. 09:53

A veszélyek korában felértékelődik a kormányzóképesség

A világ és benne Magyarország 2020-ban a veszélyek korába lépett, a koronavírus-járvány és a háború szörnyűségei, illetve a kiszámíthatatlan nemzetközi környezet alapjaiban változtatta meg az életünket. Ilyen helyzetben felértékelődik azoknak a politikusoknak a szerepe, akik képesek erőt sugározni és helyt állnak a válságkezelés során, egyszóval: kormányzóképesek. Orbán Viktor válságálló kormányfő, több krízishelyzetet is sikeresen kezelt, míg Magyar Péter a csapongó és agresszív stílusával nem tudja egy kormányzóképes erő képét felmutatni, az árvízi védekezés során tanúsított viselkedése bemutatta, hogy válsághelyzetben ugyanazokat a hibákat követi el, mint amiket a balliberális oldal eddigi szereplői – olvasható Deák Dániel legújabb elemzéseben, amely az árvízhelyzet nyomán azt vizsgálja, hogy a fő magyarországi politikai szereplők miként reagálnak a válsághelyzetekre.

MW

Orbán Viktor az árvízi védekezés során a Lajta-mentén

Forrás: MTI

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

„Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz” – hívta fel rá a figyelmet Orbán Viktor még 2022 májusban az Országgyűlésben, miután a parlament újraválasztotta miniszterelnöknek. A kormányfő beszédében emlékeztetett: a mostani évtized a koronavírus-járvánnyal kezdődött és háborúval folytatódott, a háború és a válaszként adott európai szankciós politika pedig energiaválságot idézett elő, az energiaválság és az amerikai kamatemelések együtt elhozták a magas infláció korszakát, és mindez együtt el fogja hozni a recesszió, a gazdasági visszaesés időszakát, amikor a gazdasági teljesítmény csökkenése, stagnálása és csekély emelkedésének évei váltogatják majd egymást Európában. Ez a jóslat azóta be is igazolódott, mutat rá Deák Dániel: míg az európai gazdaság stagnál, addig a nagy versenytársak lehagyják a kontinenst, mind Kína, mind Amerika, de még a szankciókkal sújtott Oroszország is jóval magasabb gazdasági növekedést produkál.

Az elmúlt évek eseményei után tehát bizonyossággal nevezhetjük a jelenlegi időszakot a veszélyek korának, amelyben azok az országok tudnak sikeresek maradni, amelyek élén válságálló, a megváltozott környezetre gyorsan reagálni képes kormányok állnak. A járvány és a háború mellett krízishelyzetként tekinthetünk egy olyan természeti kihívásra is, mint az árvízveszély. A pár héttel ezelőtti dunai árvíz az évtized legnagyobb áradása volt, utoljára 2013-ban volt megközelítő mértékű tapasztalható. Az ilyen helyzetekben, hasonlóan a nagyobb válságszituációkhoz az emberek túlnyomó többsége felelős magatartást vár el a politikai szereplőktől, így ezek a helyzetek vizsga elé is állítják a politikusokat – olvasható az elemzésben.

Az olyan veszélyhelyzetekben, mint például a járvány, a háború vagy az árvíz, az emberek többsége összefogást és együttműködést vár el a politikai szereplőktől. Ellenben azokat, akik az ilyen megpróbáltatásokat is politikai haszonszerzésre használják, megbüntetik. Ez történt a 2020-as koronavírus-járvány idején, amikor a balliberális oldal támadta a kormányzatot és a járványügyi szerveket. A viselkedésük következtében bezuhant a támogatottságuk, míg a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozó kormányoldalé megerősödött.

A veszélyhelyzetek vizsga elé állítják a politikai szereplőket: azok tudnak megerősödni, akik felelősségteljesen viselkednek és kormányzóképes erőként tudnak fellépni.

Azokat a politikusokat viszont a választópolgárok egyértelműen megbüntetik, akik még ilyen helyzetekben is aktuálpolitikai csatározást folytatnak, akadályozzák a védekezést, s komolytalan viselkedést tanúsítanak a nyilvánosságban.

Ebből a szempontból érdemes megvizsgálni Magyar Péter fellépését a 2024-es árvízi védekezés során, hiszen új politikai szereplőként most először mutatta meg, hogy miként viselkedik egy tényleges válsághelyzetben.

Magyar Péter stratégiai hibát vétett

Magyar Péter látványosan támadta a védekezésben részt vevő hivatalos szerveket, amely meglehetősen kontraproduktív volt rá nézve. Bár gyorsan lecsapott az árvíz témájára, a kapkodással komoly hibákat is elkövetett, ugyanis szemmel láthatóan csupán önös politikai haszonszerzésére használta fel az árvízhelyzetet és még a gátak mellől is a kormányzatot, illetve a védekezést szervező hivatalos szerveket támadta.

A politikus szavait a honvédség, a katasztrófavédelem és a vízügyi szakemberek is visszautasították, emellett a kormányzat képviselői is világosan reagáltak. Mint fogalmaztak: a gátakon nincsen helye a politikának. Orbán Viktor ennek megfelelően arról beszélt, hogy a gátakon nincsenek pártjelvények, csak védekező emberek. De még a kormányt állandóan támadó Gyurcsány Ferenc is felmérte, hogy ebben a helyzetben mi egy politikus teendője. Még a DK vezetője sem támadta a kormányt vagy a védekezésben részt vevő hivatalos szerveket, kifejezetten visszafogottan kommunikált a vészterhes napokban. Hasonlóan viselkedett a többi ellenzéki párt is, egyedül Magyar Péter nem érzékelte, hogy ilyen helyzetben mi a teendő.

Mi több: Magyar Péter álhírekkel és hamis információkkal támadta a védekezést.

Mindez kísérteties módon feleleveníti a balliberális ellenzék viselkedését a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború kitörésének időszakából, amely ugyancsak ezt a taktikát választotta akkor. Magyar Péter a közösségi oldalán azt írta például az árvízi védekezés során, hogy szerinte tíz éve nem történt árvízvédelmi fejlesztés Magyarországon. Egészen pontosan azt kérdezte Orbán Viktortól: „miért nem épültek meg a 2013-ban megígért dunai gátszakaszok?” Úgy tett, mintha semmi sem történt volna ezen a téren az elmúlt egy évtizedben.

Ezzel szemben a valóság, hogy számos árvízvédelmi fejlesztés történt az elmúlt évtizedben. Elég csak a Mosoni-Duna és Duna torkolatában épült árvízkapura utalni, amely létesítmény mintegy harmincmilliárd forintból néhány éve épült. Míg az ottani árvízkapu „békeidőben” megtartja a vizet Győrnek, s nem engedi gyorsan elfolyni a medersüllyedés miatt mélyebben fekvő Dunába, addig árhullám esetén jó szolgálatot tesz. Győrben ilyenkor korábban két oldalról is jött a víz, felülről a Mosoni-Duna töltötte a saját medrét, alulról pedig a Duna visszaduzzasztó hatását szenvedték a gáton védekezők. Utóbbit sikerül így most kizárni az árvízkapu lezárásával, amely a szakemberek szerint akár egy méterrel alacsonyabb tetőzést jelenthet a folyók városában. De töltésfejlesztés volt 45 milliárd forintból ugyancsak Győrnél és a Szigetközben, továbbá Visegrádon is megvalósultak a fejlesztések, megépült a kenyérmezei patak védvonala is, Táton pedig mobilgát-rendszert építettek ki.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy szerinte nincsenek mobilgát-rendszerek Magyarországon. Ezzel szemben a valóság az, hogy Esztergomban, Nagymaroson, Visegrádon, Táton, Csepelen, de Visegrádon is ezek védik az embereket az árvíztől. Visegrádon például a város legfontosabb védelmi eszköze lett az árvízvédelmi mobil fal, amelyet a révkikötő és a Mahart hajóállomás közötti szakaszon állítottak fel. Ez egy többéves projekt eredménye, amely pályázati pénzből valósult meg és nagymértékben megkönnyíti a védekezést. A mobil fal nagy segítség a város számára, mivel korábban, a 2013-as árvíz idején több százezer homokzsákot kellett elhelyezni, amiket önkéntesek, helyi lakosok, tűzoltók és katonák segítségével töltöttek meg. Idén azonban a mobil falnak köszönhetően sokkal kevesebb homokzsákra van szükség.

Magyar Péter próbált hangulatot gerjeszteni akkor is, amikor azt írta a Facebook-oldalán: „Figyeljetek, holnap először láthattok fizikai munkát végző fideszes politikusokat.” – természetesen ez is hatalmas hazugság. Eleve az árvízhelyzettel kapcsolatosan a közösségi médiában először Orbán Viktor jelentkezett, ő ment ki elsőként a folyókhoz. A miniszterelnöknek ez nem újdonság, elég a korábbi nagy árvizekre vagy katasztrófákra gondolni: a 2001-es tiszai árvízre, a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófára, vagy a 2013-as dunai rekordárvízre. Ráadásul nemcsak Orbán Viktor volt ott ezeknél az eseményeknél, hanem rengeteg párttársa, fideszes politikusok is. A mostani árvíznél is példát mutattak a kormánypárti politikusok, akik nemcsak egy fotó erejéig jelentek meg a gátakon, hanem érdemben hozzájárultak az árvízvédelemhez.

A teljes elemzés IDE KATTINTVA olvasható!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában