2024.10.02. 06:15
Elesett nyolc izraeli katona a Libanonban zajló szárazföldi harcokban
Az izraeli–palesztin háború 360. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Hozzátartozók és barátok gyászolnak a libanoni északi határvidéken folytatott harcokban megölt Eitan Itzhak Oster izraeli katona sírjánál a jeruzsálemi Herzl-hegyi katonai temetőben
Forrás: AFP
Fotó: AHMAD GHARABLI
Nadzsib Mikáti: Libanonnak azonnali tűzszünetre van szüksége
Libanonnak azonnali tűzszünetre van szüksége Izrael és a Hezbollah síita milícia között - jelentette ki szerdán Nadzsib Mikáti ügyvezető libanoni kormányfő.
„Állítsátok meg a harcokat. Nincs szükségünk még több vérre. Nem kell több pusztítás" - mondta Mikáti az amerikai székhelyű American Task Force on Lebanon nevű civilszervezet által szervezett online sajtótájékoztatón. "Tűzszünetre van haladéktalanul szükség" - tette hozzá.
Mikáti kiemelte, hogy
az elmérgesedő háború diplomáciai rendezése egyaránt győzelmet jelentene Izraelnek és Libanonnak is, s „minden fél" tiszteletben tartana egy ilyen megállapodást.
Mint mondta, a libanoni hadsereg 10 ezer katonáját telepítené az ország déli részébe egy fegyvernyugvás esetében.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy
már mintegy 1,2 millió embernek kellett elmenekülnie otthonából az izraeli csapások miatt.
Nasszer Jasszin, a libanoni kormány vészhelyzeti bizottságának vezetője az NNA helyi hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy mintegy 160 ezer embert sikerült szükségszállásokon elhelyezni, míg a többiek családtagoknál, barátoknál, vagy más térségekben lévő egyéb ingatlanjaikban szálltak meg.
A kormány adatai szerint az intenzív izraeli légicsapások múlt heti kezdetével csaknem 300 ezer ember menekült a szomszédos Szíria területére.
A G7 továbbra is diplomáciai rendezésben reménykedik a Közel-Keleten
A világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) vezetői szerdán kiadott közös nyilatkozatukban komoly aggodalmukat fejezték ki az elmérgesedő közel-keleti helyzet miatt, ugyanakkor továbbra is lehetségesnek ítélték a diplomáciai rendezést, kiemelve, hogy a régióra kiterjedő konfliktus nem szolgálná senki érdekét.
A G7 soros elnökségét betöltő Olaszország egy külön közleményben tudatta, hogy a vezetők elítélték Teherán Izrael elleni rakétatámadását, és megállapodtak abban, hogy közös erőfeszítéseket tesznek a térségbéli feszültségek csökkentésének előmozdítására.
A csoport nyilatkozata utalást tett az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) 2735. számú, a Gázai övezetre vonatkozó, háromlépcsős tűzszüneti megállapodásról szóló határozatára, amely a Hamász palesztin szélsőséges szervezet által fogva tartott túszok szabadon engedéséről is rendelkezik, illetve az ENSZ BT 1701-es határozatára, amely lezárta Izrael és a libanoni Hezbollah síita milícia 2006-os háborúját Libanon déli részén.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök sürgette az ENSZ BT-t, hogy fontolja meg a libanoni ENSZ-békefenntartók (UNIFIL) mandátumának kiterjesztését annak érdekében, „hogy szavatolni tudják a biztonságot Izrael és Libanon határán”.
Washingtoni közlés szerint Joe Biden amerikai elnök az Irán támadására adandó válasz összehangolását sürgette a megbeszélésen, ideértve újabb szankciókat is a teheráni vezetéssel szemben.
Biden később újságírókhoz szólva elmondta, hogy nem támogatna egy esetleges támadást Irán nukleáris létesítményei ellen.
Meg fogjuk beszélni az izraeliekkel, hogy mit fognak tenni, de mind a heten egyetértünk abban, hogy joguk van válaszolni, de ezt arányosan kell tenniük
– tette hozzá.
ENSZ-főtitkár: véget kell vetni az erőszak halálos körforgásának a Közel-Keleten
Véget kell vetni a szemet szemért alapú erőszak halálos körforgásának a Közel-Keleten – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT) szerdán, elítélve Irán Izrael elleni rakétacsapását.
Kifutunk az időből
– hangsúlyozta az ENSZ-főtitkár a közel-keleti helyzettel foglalkozó rendkívüli BT-ülésen, New Yorkban.
A világszervezet 15 tagú vezető testülete azt követően ült össze, hogy Izrael légicsapással végzett a libanoni Hezbollah vezetőjével Bejrútban, majd korlátozott szárazföldi művelet indított az Irán hátszelét élvező milícia ellen Libanon területén, Teherán pedig kedden masszív rakétatámadással válaszolt Izrael területe ellen, olyan aggályokat keltve, hogy a jelenlegi konfliktus kiterjedt közel-keleti háborúba csaphat át.
Határozottan elítélem Irán tegnapi masszív rakétatámadását Izrael ellen
– húzta alá Guterres, akit nem sokkal korábban a zsidó állam nemkívánatos személlyé nyilvánított, mert nem ítélte el „egyértelműen” a történteket.
Fotó: Bryan R. Smith / Forrás: AFP
Több ország, így Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Dél-Korea, Szlovénia és Guyana képviselője is kiállt az ENSZ BT-ben Guterres mellett. Amar Bendzsama algériai ENSZ-nagykövet szerint Izrael döntése, hogy nemkívánatos személlyé nyilvánítja Guterrest, „az ENSZ rendszerének és a teljes nemzetközi közösségnek az egyértelmű megvetését mutatja”.
Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete az ülésen „bénító szankciók” haladéktalan elrendelését sürgette Iránnal szemben, mondván, hogy nemzetközi közösségnek fel kell lépnie, Teheránnak magas árat kell fizetnie, ugyanis minden más szerinte bűnrészesség lenne.
Kijelentette, hogy Irán jóval nagyobb következményekkel fog számolni tetteiért, mint amit el tud képzelni.
Irán ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanácsban azt mondta, hogy a rakétatámadás szükséges és arányos válasz volt Izrael utóbbi két hónapban véghez vitt agresszív cselekményeire. Hangsúlyozta egyben, hogy Irán válaszára az „elrettentés egyensúlyának helyreállításához” volt szükség, és figyelmeztette Izraelt, hogy minden agressziónak következménye lesz.
Kijelentette: egyetlen módja a helyzet elmérgesedésének elkerülésére az, ha Izrael véget vet a Gázai övezetben folytatott háborújának és leállítja a Libanon elleni támadásokat.
Irán kormányzata az ENSZ BT-nek kedden megküldött levelében Izrael elleni támadását a világszervezet alapszabálya 51. cikkelye szerinti önvédelemmel igyekezett igazolni, azt hangoztatva, hogy Izrael „agresszív cselekményeket” hajt végre Irán szuverenitása ellen is.
„Irán, (...) teljes összhangban a nemzetközi humanitárius jog szerinti megkülönböztetés elvével, csakis a rezsim katonai és biztonsági létesítményeit támadta védelmi jellegű rakétacsapásával”– szögezték le a levélben.
Danon korábban elutasította Teherán önvédelemmel kapcsolatos állítását.
Ez egy szándékos támadás volt a polgári lakosság ellen
– jelentette ki.
Izrael nem fog eltűrni ilyen agressziót. Izrael válaszolni fog. Válaszunk határozott, s igen, fájdalmas lesz, de - Irántól eltérően - a nemzetközi joggal összhangban fogunk cselekedni
– tette hozzá a nagykövet.
Izraeli hadsereg: folytatódik a szárazföldi hadművelet Libanonban, elesett nyolc izraeli katona
Elesett nyolc izraeli katona Libanonban az Iránból támogatott Hezbollah síita terrorszervezet ellen folytatott szárazföldi harcokban
– jelentette be az izraeli hadsereg szerdán.
Fotó: AFP
A huszonkét éves, Modiinban élő Éjtan Jichák Oszter kommandós százados halálát már szerdán kora délután bejelentették. Kora estére pedig a hadsereg közlése szerint nyolcra nőtt a Dél-Libanonban, a Hezbollah fegyveresei ellen folytatott tűzharcban, a korlátozott szárazföldi hadműveletben meghalt katonák száma.
Mindannyian 21-23 évesek voltak.
Tavaly október 7. óta, amikor a Hamász palesztin iszlamista szervezet terrortámadást hajtott végre Izrael ellen, 716 izraeli katona esett el, közülük 346-an a Hamász irányította Gázai övezetben, az ott indított szárazföldi harcokban.
Libanonban az izraeli hadsereg a határt átlépve kedd hajnalban indított „korlátozott hadműveletet” a síita milícia infrastruktúrájának felszámolására, hogy a Hezbollah ne támadhassa az észak-izraeli településeket, és azok közel egy éve kitelepített lakói visszatérhessenek otthonaikba.
A közlések szerint Libanonból szerdán is folyamatosan lőtték Izrael északi határvidékét. Egy becsapódott lövedék tüzet okozott Hanita kibucban, és megfékezése órákig tarthat a tűzoltók szerint.
A polgári védelem szerda délután, a zsidó újév ünneplésének előestéjén kijárási könnyítéseket jelentett be Izrael északi részein. Nyílt területeken tíz helyett ötven fő gyülekezhet, és zárt térben kétszázötvenen tartózkodhatnak együtt százötven helyett az új utasítások szerint. Haifa körzetében is enyhítettek a korlátozásokon, ott nyílt terepen akár hatvanan is összejöhetnek ezentúl harminc helyett.
A kedd esti iráni rakétatámadásban, melyben közel kétszáz ballisztikus rakétát indítottak Izrael felé, megsérült a légierő több támaszpontja, de repülőgépekben nem esett kár – jelentette az izraeli hadsereg. Adminisztratív és kiszolgáló épületeket értek károk a becsapódó rakéta- vagy ellenrakéta-maradványok nyomán.
Képesek vagyunk támadni a Közel-Kelet bármely pontján. Bármely ellenségünk, aki eddig nem értette ezt, hamarosan meg fogja érteni.
– jelentette ki Herci Halévi izraeli vezérkari főnök szerdán a Tel Nof légitámaszponton.
Spanyolország megkezdi állampolgárainak evakuálását Libanonból
Spanyolország megkezdi állampolgárainak evakuálását Libanonból – jelentette be a spanyol védelmi miniszter az Antena3 kereskedelmi televíziónak adott interjúban szerdán.
Margarita Robles elmondta: a légierő két repülőgépe csütörtökön indul Bejrútba több mint 350 spanyol vagy kettős állampolgársággal rendelkező személyért és rokonaikért, akik már kérték kimenekítésüket.
A tárcavezető nem zárta ki, hogy számuk még növekedhet a későbbiekben. A bejrúti spanyol nagykövetség mintegy ezerfős spanyol közösséget tart számon Libanonban.
Robles hangsúlyozta: a művelet végrehajtása főként azon múlik, hogy használhatóak-e a légterek, mivel a bombázások miatt a térség több országa is légtérzárlatot rendelt el.
Péntekre tervezik egy harmadik gép indítását is, amellyel más országok állampolgárai hagyhatnák el Libanont, mivel több ilyen kérés is érkezett a spanyol kormányhoz
– tette hozzá.
A védelmi miniszter arról is beszélt, hogy a Libanon déli részén, az ENSZ békemissziójának keretében szolgálatot teljesítő több mint hatszáz spanyol katona továbbra is az országban marad mindaddig, amíg az ENSZ másképp nem dönt.
Önmérsékletre szólított fel a Kreml a Közel-Keleten
A közel-keleti helyzet a legriasztóbb forgatókönyv szerint alakul, Oroszország minden felet önmérsékletre szólít fel - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán.
Kapcsolatban állunk a konfliktus minden résztvevőjével, továbbra is fenntartjuk ezeket a kapcsolatokat, és minden felet önmérsékletre szólítunk fel
- nyilatkozott a szóvivő.
Leszögezte, hogy Moszkva elítél minden olyan akciót, amely civilek halálához vezet. Lehetségesnek nevezte a légi járatok ideiglenes korlátozását a közel-keleti térségben.
Szergej Lavrov külügyminiszter szerdán megvitatta a kialakult helyzetet a Moszkvába akkreditált arab nagykövetekkel. A találkozót a misszióvezetők kezdeményezték kedd éjjel.
Marija Zaharova külügyi szóvivő szerint a találkozón „kifejezésre került a mély aggodalom” egy nagyszabású közel-keleti háború növekvő kockázata miatt, amely az egész régióra nézve pusztító következményekkel járna, egyebek között az Irán által október 1-jén Izrael ellen válaszként intézett rakétatámadás fényében. Zaharova szintén önmérsékletre szólította fel a szemben álló feleket és arra, hogy ne hagyják tovább romlani a katonai és politikai helyzetet, és akadályozzák meg, hogy a régió egy nagy háború szakadékába sodródon bele. Mint mondta, ez a Közel-Kelet egyik országának sem áll érdekében.
Hangoztatta, hogy
Moszkva szerint a regionális helyzet általános javításának kulcsa a palesztin probléma igazságos rendezése.
Nemzetközi erőfeszítéseket sürgetett annak érdekében, hogy mielőbb tűzszünet jöjjön létre a Gázai övezetben, és újraindulhasson a palesztin-izraeli konfliktus rendezése az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott határozatok keretei között, a két állam létét feltételező megoldás alapján.
Azbej Tristan: a kormány a Hungary Helps Programon keresztül nyújt gyorssegélyt a libanoni belső menekültek ellátásához
A magyar kormány a Hungary Helps Programon keresztül százezer eurós gyorssegélyt nyújt a libanoni belső menekültek ellátásához – jelentette be Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára szerdán Facebook-oldalán.
Az államtitkár a videóban elmondta: aggodalommal figyelik a közel-keleti eszkalációt, amely egyre inkább kiterjed Libanon déli részére.
Libanoni partnereink egyre súlyosbodó humanitárius válságról számolnak be az országban: százezrek menekülnek az ország északi részére, hátrahagyva otthonaikat. Az ő elszállásolásuk nem megoldott, tömegek tartózkodnak a szabad ég alatt ellátás, gyógyszer, élelmiszer nélkül. Nagyon sokan vannak Libanonban kritikus helyzetben
– tette hozzá.
Közölte:
a humanitárius helyzetre válaszul a Hungary Helps Program keretében százezer eurós gyorssegélyről döntöttek.
„Így járul hozzá a magyar kormány a Máltai Lovagrend libanoni szervezetén és más keresztény szervezeteken keresztül a bajba jutott libanoni belső menekültek életének megóvásához” – fogalmazott.
Izrael nemkívánatos személlyé nyilvánította az ENSZ-főtitkárt
Izrael külügyminisztere szerdán bejelentette, hogy a zsidó állam nemkívánatos személlyé nyilvánította António Guterres ENSZ-főtitkárt, mert nem ítélte el „egyértelműen” Irán előző napi Izrael elleni súlyos rakétatámadását, és ezért a portugál politikus nem léphet be az országba.
Aki nem képes egyértelműen elítélni Irán Izrael elleni gyűlöletes támadását, az nem érdemli meg, hogy izraeli földre lépjen. Olyan Izrael-ellenes főtitkárral van dolgunk, aki terroristákat, erőszaktevőket és gyilkosokat támogat
– fogalmazott közleményében Jiszráél Kac.
Guterres kedden rövid nyilatkozatot adott ki, amelyben csak a „legutóbbi közel-keleti támadásokra” hivatkozott, és elítélte a konfliktust, amely „napról napra súlyosabb”. Az Izrael és a Hezbollah libanoni síita milícia közötti háborúban Izrael kedd hajnalban szárazföldi erőkkel behatolt Libanonba.
Kac szerint azáltal, hogy Guterres nem ítélte el azonnal Iránt a rakétatámadás miatt, nemkívánatos személy lett Izraelben. Hozzátette: „Izrael továbbra is meg fogja védeni állampolgárait, és meg fogja őrizni nemzeti méltóságát, António Guterresszel vagy nélküle.”
Stockholmban több lövést adtak le Izrael nagykövetségére
Több lövést adtak le Izrael stockholmi nagykövetségére, sérülés nem történt, az ügyben büntetőeljárás indult – közölte szerdán a svéd rendőrség.
A lövéseket előző nap, kedden 18 óra körül lehetett hallani a Stockholm központjában fekvő nagykövetség közelében lévő egyik utcában – derült ki a tájékoztatásból.
Olyan megállapításokat tettünk, amelyek arra utalnak, hogy lövések dördültek el az izraeli nagykövetségnél, de részleteket nem közölhetünk, mivel a nyomozás még folyamatban van
– jelentette ki Rebecca Landberg, a stockholmi rendőrség sajtóreferense.
A közlemény szerint az épületen becsapódások voltak láthatóak – írták a rendőrségi közleményben.
Az eset azt követően történt, hogy az éjszaka folyamán két robbanást jelentettek a dániai izraeli nagykövetség közelében, Koppenhága külvárosában.
Őrizetbe vettek több embert
A dán rendőrség szerdán közölte, hogy nyomozást folytat két robbanás ügyében, amely Izrael nagykövetségének közelében történt Koppenhága északi peremén. Később bejelentették, hogy a robbanásokat valószínűleg kézigránát okozta, és az incidenssel kapcsolatban őrizetbe vettek három svéd állampolgárt, köztük egy kiskorút is.
A rendőrség tájékoztatása szerint az üggyel kapcsolatban előállított három ember közül kettőt a koppenhágai főpályaudvaron tartózkodó egyik szerelvényen, a harmadikat pedig a dán főváros egy másik részén vették őrizetbe. Jakob Hansen, a koppenhágai rendőrfőkapitány helyettese azt közölte, hogy az adatgyűjtés során a rendőrség „természetesen” figyelembe veszi, hogy a robbanások az izraeli nagykövetség közvetlen közelében történtek.
Az izraeli nagykövetség épületét jelenleg fegyveres dán katonák őrzik, a közelben található zsidó iskolát, a Carolineskolent pedig szerdán zárva tartják.
Stockholmban senki sem sebesült meg, az ügyben lőfegyverrel elkövetett bűncselekmény, gondatlan veszélyeztetés és jogtalan fenyegetés miatt indult nyomozás.
Fotó: Anders Wiklund / Forrás: TT News Agency / AFP
A rendőrség nem vett őrizetbe senkit, de számos térfigyelő kamerát helyeztek el a környéken, és a rendőrség tárgyi bizonyítékokat gyűjt, amelyeket kielemez majd – hangsúlyozta a szóvivő.
A Gázai övezetben 2023 októberében indított háború kezdete óta több incidens is történt a svédországi izraeli nagykövetség közelében. Februárban egy gránátot találtak a nagykövetség területén, amit az izraeli nagykövet támadási kísérletnek minősített. Májusban az épület előtt lövöldözésről érkezett jelentés, ami a svédországi izraeli külképviseletek körüli biztonsági intézkedések szigorításához vezetett.
A svéd hírszerzés május végén azt állította, hogy Irán svéd bűnbandák tagjait toborozza Izrael elleni erőszakos cselekmények végrehajtására, amit Teherán tagadott.
A hatóságok a gázai háború kezdete óta az antiszemita cselekmények számának növekedését is regisztrálták Svédországban.
Kilőtt az olaj ára Irán rakétazápora miattNéhány órára pánikba estek a tőzsdei kereskedők a nyílt iráni–izraeli háború hírére kedden. Felszökött az olaj ára, az arany árfolyama mindenkori rekordját ostromolta, és estek a részvények. A meglepő, hogy az utóbbiakból a legnagyobb kárt a technológiai szektor szenvedte el. Idővel valamelyest megnyugodtak a piacok, az olaj ára például korrigálásba kezdett – írja a Világgazdaság. A befektetők nem attól tartanak, hogy Irán rakétái károkat okoznak a zsidó állam területén, hanem Izrael reakciójától. Mivel Irán kőolaj-exportáló ország, egy izraeli válaszcsapás csökkentheti az olajexportot, és ezzel együtt veszélyeztetheti a világ energiaellátását.  Fotó: Wisam Hashlamoun / Forrás: Anadolu / AFP Izrael úgy tudja a legjobban meggyengíteni Iránt, ha kárt okoz az olajiparában, ami a perzsa ország bevételének felét biztosítja. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy az iráni olajexport nagy része Kínába, a „világ gyártóhelyiségébe” irányul. Egy izraeli támadás ráadásul a közel-keleti térség tankerforgalmát is megzavarhatja. További részletek IDE KATTINTVA olvashatók. |
A Hezbollah újabb rakétatámadásai érték Észak-Izraelt
A Hezbollah libanoni síita milícia újabb rakétatámadásai érték Észak-Izraelt az izraeli hadsereg (IDF) libanoni szárazföldi hadműveletének második napján, szerdán is – közölte az IDF.
Az Irán támogatta szervezet számos rakétával támadta szerda reggel a határ közelében fekvő falvakat, amelyeknek a lakosait már tavaly ősszel evakuálták a Hezbollah támadásai miatt. Egy szélesebb északi sávban még lakhelyükön élnek az emberek, őket most a polgári védelem felszólította, hogy a rakéták miatt maradjanak az óvóhelyek közelében.
Az izraeli katonai rádió beszámolója szerint a libanoni hadműveletet végrehajtó izraeli különleges erők a határhoz közeli falvakban a házak alatt felfedeztek egy olyan alagútrendszert és katonai létesítményeket, amelyek a Gázai övezetiekhez hasonlók. Izrael gyanúja szerint a Hezbollah is olyan meglepetésszerű terrortámadáshoz akarta használni ezeket, mint amilyet a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet hajtott végre tavaly október 7-én Izrael ellen.
Izraelben a kedd esti iráni rakétatámadás egyetlen halálos áldozata egy Számeh Alaszli nevű 37 éves gázai férfi, aki Ciszjordániában tartózkodott, amikor egy ott becsapódó rakéta megölte
– közölték hivatalosan.
Az IDF katonái a ciszjordániai Hebron egyetemi negyedében letartóztatták a kedd esti jaffói terrortámadás egyik elkövetőjének családtagjait, házkutatást tartottak náluk, és előkészítették az épületet arra, hogy lerombolják, amint ezt terroristák házaival szokták. A jaffói támadásnak hét halálos áldozata van.
Olaf Scholz: félő, hogy Irán lángba borítja a közel-keleti térséget
Olaf Scholz német kancellár felszólította szerdán Iránt és a libanoni Hezbollah milíciát, hogy azonnal vessenek véget az Izrael elleni támadásoknak, és arra figyelmeztetett, félő, hogy Irán lángba borítja a térséget.
Németország partnereivel együtt azon fog dolgozni, hogy tűzszünetet érjenek el Izrael és a Hezbollah között – tette hozzá, kiemelve, hogy ez lenne az első lépés afelé, hogy a gyakorlatba is átültessék az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701-es határozatát, amelynek értelmében a Hezbollah fegyvereseinek ki kell vonulniuk Dél-Libanonból. Mindez lehetővé tenné, hogy az emberek visszatérhessenek otthonaikba Észak-Izraelben, és egyúttal a libanoni államiság konszolidációjának perspektíváját is megnyitná – mondta a német kancellár.
Félő, hogy Irán az egész térséget lángba borítja, és ezt minden áron meg kell akadályozni
– jelentette ki Scholz Berlinben, hozzátéve, hogy kedd este csak az izraeli légvédelemnek és Izrael szövetségeseinek köszönhetően sikerült nagymértékben elhárítani az iráni támadást.
Josep Borrell: az Izrael elleni iráni támadás a regionális biztonságot fenyegeti
Az Európai Unió a leghatározottabban elítéli Irán Izrael elleni támadását, amely komoly fenyegetést jelent a regionális biztonságra – jelentette ki az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerdán, arra reagálva, hogy előző nap Irán mintegy 180 rakétával támadta Izraelt.
Josep Borrell közleményében aláhúzta:
az Európai Unió ismételten megerősíti elkötelezettségét Izrael biztonsága mellett.
A támadások, valamint az azokra adott válaszcsapások ellenőrizhetetlen regionális eszkaláció veszélyével fenyegetnek, az pedig senkinek sem érdeke – hívta fel a figyelmet.
Az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett a feszültségek csökkentése mellett, valamint amellett, hogy hozzájáruljon az indulatok enyhítéséhez egy veszélyes regionális konfliktus elkerülése érdekében
– fogalmazott. Az Európai Unió szoros kapcsolatban áll valamennyi szereplővel és a jövőben is így tesz, miközben minden felet a lehető legnagyobb önmérsékletre szólít fel – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Európai kollégáival konzultált az iráni külügyminiszter az Izrael elleni rakétatámadás után
Telefonon konzultált több európai hivatali kollégájával Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter közvetlenül azután, hogy országa kedd este több száz rakétával támadta Izraelt – jelentette szerdán az iráni állami média.
Aragcsi a német, a brit és a francia diplomácia vezetőjével, valamint más országok tárcavezetőjével beszélt az IRNA iráni hírügynökség jelentése szerint.
„Az Izrael elleni rakétatámadást már befejeztük” – idézte a hírügynökség az iráni külügyminisztert.
De ha a cionista rezsim megtorló lépést tesz, akkor a mi válaszunk még keményebb lesz
– mondta Aragcsi, hangsúlyozva, hogy Teherán nem törekszik az eszkalációra, de nem is ijed meg a háborútól.
Somkuti Bálint: regionális háború jöhet a Közel-Keleten
Az éjjeli izraeli égbolton szálló rakéták látványa a legegyértelműbb jele annak, hogy a közel-keleti konfliktus tovább eszkalálódott. Kevesebb, mint hat hónapon belül ez a második iráni légitámadás Izrael ellen – mutat rá a Magyar Nemzet.
A mostani támadás az áprilisi támadásnál nagyobb volt. Több eszközt vetettek be és sokkal fejlettebb eszközökkel támadt Irán
– mondta Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő.
A ballisztikus rakétákkal végrehajtott csapásokat sokkal nehezebb kivédeni, mint egy cirkálórakétát vagy egy drónt, folytatta a szakértő. Az, hogy itt közel kétszáz igaz, régebbi típusú ballisztikus rakétát használt Irán ez egy lépés előre, de szerencsére csak egy kis lépés, tette hozzá.
Alapvetően attól függ a konfliktus további kifejlete, hogy Izrael mit és hogyan reagál
– hangúlyozta Somkuti Bálint.
Izrael légicsapást hajtott végre
Az izraeli hadsereg közölte, hogy szerdán a kora hajnali órákban Hezbollah-célpontokat támadott Bejrútban, hangsúlyozva, hogy műveleti erősségét nem befolyásolták az iráni rakétatámadások – értesült a Magyar Nemzet.
Szerdán hajnalban robbanásokat lehetett hallani Bejrútban, tűz és füst volt a városban, miközben az izraeli hadsereg megerősítette, hogy Hezbollahot támadja.
Korábban a libanoni főváros déli külvárosaiban egyes területek lakóit figyelmeztették, hogy hagyják el otthonaikat.
Két robbanás történt Koppenhágában az izraeli nagykövetség közelében
A dán rendőrség szerdán közölte, hogy nyomozást folytat két robbanás ügyében, amelyek Izrael nagykövetségének közelében történtek Koppenhága északi peremén.
"Senki sem sérült meg, és a helyszínen előzetes vizsgálatokat folytatunk" - tudatta a koppenhágai rendőrség. A tájékoztatás szerint azt vizsgálják, hogy az eset mennyiben függ össze a környéken található izraeli nagykövetséggel.
A helyi média beszámolói szerint nagy kiterjedésű területet zártak le, és a rendőrség nagy erőkkel vonult ki.
A nyomozók átfésülik a helyszínt bizonyítékok után kutatva - jelentette a B.T. helyi bulvárlap.
Az izraeli nagykövetség egyelőre nem reagált a hírügynökségi megkeresésre. A rendőrség bejelentette, hogy hamarosan tájékoztatást ad a történtekről.
Volt izraeli miniszterelnök: azonnal cselekednünk kell
Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök felszólította Izraelt, hogy lépjen fel Irán atomprogramja ellen, mondván, hogy az iszlám köztársaság szörnyű hibát követett el a rakétatámadással – számol be róla a Magyar Nemzet.
Izraelnek az elmúlt ötven évben most van legnagyobb lehetősége arra, hogy megváltoztassa a Közel-Kelet arculatát
– írta Bennett az X-en közzétett bejegyzésében. Hozzátette:
Azonnal cselekednünk kell, hogy megsemmisítsük Irán nukleáris programját, központi energetikai létesítményeit, és végzetesen megbénítsuk ezt a terrorista rezsimet. Meg kell szüntetnünk ezt a szörnyű fenyegetést gyermekeink jövőjére nézve
– emelte ki a bejegyzésben.
Benjamin Netanjahu kemény válaszlépést ígért
Válaszcsapást helyezett kilátásba a kedd este Izraelt ért iráni rakétatámadásra Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, és kudarcnak ítélte azt. Ugyanakkor Irán is figyelmeztette Izraelt, hogy tartózkodjon megtorló csapástól, mert súlyosabb válaszlépésre számíthat.
Irán ma este nagy hibát követett el - és meg fog fizetni érte
- idézte a miniszterelnöki hivatal közleménye Netanjahut. A közleményből nem derül ki, hogy mikor kerülhet sor az Irán elleni megtorló csapásra.
Irán kedden mintegy 180 rakétával támadta Izraelt. Az izraeli hadsereg szerint ezek többségét Izrael és az Egyesült Államok vezette védelmi koalíció elfogta. Ciszjordániában egy ember meghalt, Tel-Avivban pedig ketten megsebesültek. Becsapódásokat Izrael középső és déli részén regisztráltak. Médiajelentések szerint Irán két izraeli légibázist és az izraeli titkosszolgálat, a Moszad főhadiszállását vette célba. Több millió izraeli keresett menedéket óvóhelyeken. Kedden ugyanakkor fegyveresek járókelőkre nyitottak tüzet Tel-Aviv Jaffa kerületében, az izraeli rendőrség első hivatalos közlései szerint a feltételezett terrortámadásban többen életüket vesztették és sokan megsebesültek. A hatóságok szerint a két támadót semlegesítették. A televízióban is közölt megfigyelőkamerás felvételek szerint a két fegyveres egy villamosmegállóban kezdett el lövöldözni. |
Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője szerint Irán a Közel-Keletet az eszkaláció felé terelő „súlyos tettet” követett el.
Az általunk meghatározott időben és helyen fogunk cselekedni, a politikai vezetés utasításainak megfelelően. Ezeknek az eseményeknek következményei lesznek
- mondta.
Az ellencsapásra vonatkozóan Hagari nem bocsátkozott részletekbe, további támadásokat jelentett be viszont az izraeli hadsereg részéről. „A légierő továbbra is teljes mértékben működőképes, és ma este is teljes erővel fog csapást mérni a Közel-Keleten, ahogyan tavaly is tette” - mondta szerdára virradóan.
Az iráni rakétatámadások a szóvivő szerint nem lesznek hatással a légierő műveleti képességére. Netanjahu miniszterelnök pedig kudarcnak minősítette az iráni támadást.
Az izraeli hadsereg szerda kora reggeli jelentése szerint támadást indítottak „bejrúti terrorista célpontok” ellen, részleteket azonban nem közöltek. Libanoni biztonsági forrásokra hivatkozó helyi médiajelentések szerint legalább öt izraeli támadást hajtottak végre Bejrút déli külvárosai ellen.
Irán megtorló csapás ellen intette Izraelt. „Ebben az esetben a mi válaszunk erősebb és pusztítóbb lesz” - írta Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a X. platformon. »Mi az akciót lezártnak tekintjük - hacsak az izraeli rezsim nem dönt úgy, hogy további megtorlásra szólít fel«.
Az iráni Forradalmi Gárda közleménye szerint a támadás megtorlás volt Iszmail Haníja Hamász külügyi vezető, Haszan Naszrallah Hezbollah főtitkár és egy iráni tábornok meggyilkolásáért - közölte az állami televízió.
Rendkívüli ülést tart az ENSZ BT az Izrael elleni iráni rakétatámadás nyomán
Rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) szerdán az Izrael területe ellen intézett átfogó iráni rakétatámadás nyomán.
A tanácskozást Franciaország és Izrael kezdeményezésére tartják.
Fotó: John Lamparski / Forrás: NurPhoto via AFP
Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete a BT-hez intézett levelében úgy fogalmazott, az iráni rakétatámadás bizonyítja, hogy Irán új elnökének "mosolyoffenzívája" mögött nincs valós szándék, az országban pedig az igazi döntéseket a Forradalmi Gárda és a legfőbb vezető, Ali Hámenei Ajatollah hozza.
Amír Iraváni, Irán ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ főtitkárának írt levelében önvédelmi akciónak minősítette a rakétacsapást, amit Izrael "agresszív lépéseivel" magyarázott. Ezzel együtt arra figyelmeztette Izraelt, hogy amennyiben válaszcsapást indít, akkor a teheráni viszontválasz erőteljesebb lesz, mint a kedden végrehajtott akció.
Joe Biden elnök a támadást követően megismételte, hogy az Egyesült Államok minden támogatást megad Izrael számára, és közölte, hogy saját stábjával egyeztet a megfelelő válaszlépésről amerikai részről.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter telefonon egyeztetett Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel - közölte Pat Ryder, a Pentagon szóvivője, hozzátéve, hogy a két fél között megbeszélések zajlanak a következő lépésekről. Megismételte: az amerikai törekvések arra irányulnak, hogy elkerüljék a további eszkalációt, és diplomáciai rendezést sürgetett.
Brit védelmi miniszter: a brit fegyveres erők részt vettek a közel-keleti eszkaláció megakadályozásában
A brit fegyveres erők részt vettek kedd este a közel-keleti helyzet további eszkalációjának megakadályozását célzó erőfeszítésekben - fogalmazott az Izrael elleni iráni rakétatámadás után néhány órával közzétett nyilatkozatában a brit védelmi miniszter.
John Healey a védelmi tárca által szerda hajnalban ismertetett rövid közleményében nem részletezte, hogy Nagy-Britannia pontosan milyen módon vett részt az iráni támadás elhárításában, de köszönetet mondott a műveletben részes összes brit katonának az általuk tanúsított bátor helytállásért és professzionalizmusért.
Healey leszögezte: London maradéktalanul támogatja Izrael jogát arra, hogy megvédje az országot és lakosságát a fenyegetésektől.
Brit miniszterelnök: aggasztó az a kockázat, hogy a közel-keleti konfliktus valamelyik érintettje számítási hibát vét
Mélységesen aggasztó az a kockázat, hogy a közel-keleti konfliktus valamelyik érintettje "számítási hibát követ el" - mondta az Izrael elleni iráni rakétatámadás után tartott kedd esti sajtótájékoztatóján a brit miniszterelnök.
Sir Keir Starmer a Downing Street-i kormányfői hivatalban nyilatkozva kijelentette: az iráni támadást nem lehet eltűrni, Nagy-Britannia Izrael mellett áll, és elismeri az önvédelemhez fűződő jogát.
Irán túl hosszú ideje jelent fenyegetést az egész térségre, nemcsak Izraelre, hanem a többi környező országra is
- fogalmazott a munkáspárti brit kormányfő.
Kijelentette: mélységesen aggasztja, ahogy a régió a szakadék széle felé sodródik, és mélyen aggasztónak találja annak a kockázatát is, hogy a konfliktus valamelyik érintette "elszámítja magát".
Starmer felszólította a Libanonban tartózkodó brit állampolgárokat a haladéktalan távozásra. A brit miniszterelnök megerősítette, hogy ennek elősegítésére a brit kormány repülőgépet bérelt.
Ezt kedden a londoni külügyminisztérium is bejelentette. A tárca tájékoztatása szerint a repülőgép szerdán száll fel a bejrúti nemzetközi repülőtérről.
A minisztérium közölte azt is, hogy az esetleges további charterjáratokról az igényektől és a térség biztonsági helyzetétől függően döntenek majd.
A szerdán induló repülőgépre brit állampolgárok és házastársuk vagy élettársuk, illetve 18 évnél fiatalabb gyerekeik szállhatnak fel.
A brit külügyminisztérium korábban azt is bejelentette, hogy szükség esetére a brit királyi légierő (RAF) is készenlétben tart repülőgépeket és szállító helikoptereket.
London a múlt héten 700 fős brit katonai kontingenst vezényelt az RAF ciprusi támaszpontjára. A külügyi tárca akkori tájékoztatása szerint a kontingens parancsnoksága készenléti terveket állít össze "lehetséges forgatókönyvek egész sorának megvalósulása esetére".
Arra a kérdésre, hogy London hajlandó-e katonai erővel Izrael védelmére kelni, és ha igen, ez megtörtént-e a keddi iráni rakétatámadás idején, Sir Keir Starmer miniszterelnök a kedd esti Downing Street-i sajtótájékoztatón csak annyit mondott, hogy ha lesz bármilyen érdemi közölnivaló, azt a kormány "megfelelő időben közzéteszi". Megismételte ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia támogatja Izrael jogát az önvédelemhez.
Amikor Irán április közepén több száz drónt és rakétát indított Izrael ellen, annak a támadásnak az elhárításában a brit királyi légierő Typhoon típusú harci repülőgépei is részt vettek, és számos iráni drónt lelőttek.
Starmer a kedd esti sajtótájékoztatón elmondta: a nap folyamán beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, akinek megismételte azt a brit álláspontot, hogy a Gázai övezetben tűzszünetet kell hirdetni és el kell érni az övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet tavaly októberi izraeli terrortámadása során elhurcolt túszok szabadon engedését.
Az olasz kormány nemzetbiztonsági ülést tartott a közel-keleti helyzet miatt
Giorgia Meloni kormányfő azonnali nemzetbiztonsági ülést tartott a közel-keleti konfliktus súlyosbodása miatt a helyzet értékelésére és az esetleges következmények felmérésére - közölte a római miniszterelnöki hivatal kedd este.
A találkozón a kormány képviseletében Antonio Tajani külügyminiszter, Guido Crosetto védelmi miniszter és a titkosszolgálatokért is felelős Antonio Mantovano miniszterelnöki hivatalt vezető államtitkár vett részt. Jelen volt Luca Ferrari, Olaszország izraeli nagykövete, valamint más titkosszolgálati vezetők, diplomáciai tanácsadók.
A kormány képviselői elítélték Irán Izrael elleni támadását, mély aggodalmukat fejezték ki a konfliktus fejleményei miatt, és felhívást intéztek a térség összes politikai vezetőjéhez a helyzet további súlyosbodása elkerülése érdekében - olvasható a miniszterelnöki hivatal közleményében.
Róma azt szorgalmazta, hogy az ENSZ mérlegelje a térségbeli Unifil békefenntartó misszió mandátumának megerősítését a Libanon és Izrael közötti határ védelmének biztosítására. Az olasz kormány ezzel egy időben tűzszüneti megállapodást és az izraeli túszok szabadon engedését sürgette.
A Meloni-kormány elkötelezte magát a térségben tartózkodó olasz állampolgárok és az Unifil misszióban szolgáló olasz katonák biztonságba helyezésére.
A találkozót megelőzően Giorgia Meloni a libanoni kormányfővel, Najib Mikatival telefonon egyeztetett. A G7-csoport soros elnökeként az olasz miniszterelnök megerősítette a konfliktus megállítására tett erőfeszítéseket.
Antonio Tajani a Rete4 olasz televízió csatornának nyilatkozva nem tagadta, hogy a közel-keleti helyzet “felébresztheti a nyugaton alvó terrorista sejteket”.
Hozzátette, hogy Olaszországban a lehető legmagasabb biztonsági készültség van érvényben, és minden szükséges lépést megtettek az esetleges terrorista támadások megelőzésére.
Róma rendőrparancsnoka betiltotta az október 5-re tervezett palesztinbarát tüntetést, amely a Hamász terrorista szervezet egy évvel ezelőtti Izrael elleni támadására akart emlékezni. A hatóságok számos más városban sem engedélyeztek hasonló utcai megmozdulást.
Matteo Piantedosi belügyminiszter hangoztatta, hogy a véleménynyilvánítás alkotmányos jogának tiszteletben tartásával tüntetést szinte soha nem szoktak betiltani, de “az október 7-i tömegmészárlás megünneplése elfogadhatatlan”.
Ez történt kedden:
