Megfigyelés indul! - Kameraláz a társasházaknál?

– Milyen feltételek mellett lehet szó térfigyelő kamerák felszereléséről?

– A törvény szerint csak akkor lehetséges kamerarendszert üzemeltetni, ha valószínűsíthető, hogy a jogvédelem más módszerrel nem érhető el, és a törvény által megjelölt célok eléréséhez a rendszer működtetése elengedhetetlenül szükséges. E célok: az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelme, a jogsértő cselekmények megelőzése és bizonyítása, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelme. Ettől eltérő célra a felvételeket felhasználni nem lehet. Tehát például azért, hogy a közös költséget esetleg annak alapján emeljék, hogy a lakó mennyit használja a parkolót vagy a gyereke a homokozót, nem lehet. Egyetlen kamera sem irányulhat valamely tulajdonos bejáratára vagy ablakára, erkélyére, de olyan közös tulajdonú részekre sem, mint például öltöző vagy illemhely. Emellett a kamerával megfigyelt épület, épületrész bejáratánál jól látható és mindenki számára érthető tájékoztatást kell elhelyezni. A lakásszövetkezet alapszabályának, illetve a társasház szervezeti és működési szabályzatának is tartalmaznia kell az adatkezelési szabályokat.

– Mi a véleménye a törvény módosításáról?

– A korábbiakhoz képest a törvénymódosítás enyhítést jelent, a jogalkotó nagyobb teret ad az adatkezelőknek. Ugyanakkor szigorít is, mivel a január 1-jén felálló adatvédelmi hatóság 10 millió forintig terjedő szankcionálási joggal rendelkezik majd. A társasházak esetében a korábbi szabályozás ugyanis nem vette figyelembe, hogy a gyakorlatban szinte lehetetlen egy ilyen döntéshez a lakók száz százalékának beleegyezését megszerezni, ezért félig legálisan vagy teljesen illegálisan kamerázták be a társasházakat. Sem a lakók hozzájárulása nem volt meg, sem a tájékoztatás nem történt szabályosan. A törvény most rendet teremt az összevisszaságban, ez mindenképpen pozitívum.

– És mi a negatívum?

– Adatvédelmi szempontból mindenképpen szokatlan, hogy a személyhez fűződő jogról – rajta legyek-e a felvételen vagy sem? – egy kollektíva dönt. Önkéntességről sem beszélhetünk, mert ez esetben, aki ott lakik, nyilván haza kell mennie, és erről – akár beleegyezett, akár nem – naponta felvétel készül. A látogatókkal kapcsolatban ugyanez a helyzet, vagy ha például a társasházi lakásban működő orvosi rendelőt keresi fel valaki. Sértheti a személyiségi jogait, ha például ennek sűrűségét dokumentálják. Számos példát lehetne még sorolni, ami miatt lehetett volna még kicsit gondolkodni a törvény finomításán.

– Ön szerint várható „kameraláz”?

– Biztosan lesz egy kezdeti lelkesedés, aztán kiderül, hogy a korszerű rendszerek bizony sokba kerülnek, a működtetésük sem egyszerű. A lakóközösségek manapság éppenséggel nem dúskálnak a pénzben, tehát ha a kamerázás mellett döntenek is, valószínűleg a legolcsóbb megoldást fogják választani. Másrészt pedig bizonyára jól meggondolják, hogy ez mivel jár és akarnak-e állandóan kamerák előtt élni.

– Mire lehet felhasználni és mire nem a kamerák felvételeit?

– A törvény előírja, hogy a rögzítést követő 15 nap elteltével a rendszernek automatikusan törölnie kell a felvételeket. A felvételek büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági, polgári peres eljárásban is felhasználhatók bizonyítékul. Kizárólag e szervek részére továbbíthatók a felvételek. Ha például valakinek a tárolóból ellopták a biciklijét, de a társasház nem tesz feljelentést, a tulajdonos jelezheti az igényét, ez esetben 30 napig tárolják a felvételt, illetve kérésre átadják a hatóságnak. Önkényesen nem nézegetheti senki a monitort és elvileg nem élhet vissza az ott látottakkal.

Viták, visszaélések minden bizonnyal lesznek, ahogy eddig is voltak. Sajnos azt nagyon nehéz bizonyítani, hogy ki és hogyan követi el a viszszaéléseket. A lakó nem tudja ellenőrizni, hogy a kamera pontosan hova „néz”, netán belát az ablakon a szobába vagy az erkélyére? Esetleg éppen a felvételek alapján követhető, hogy naponta mikor hagyja el a lakást, és betörnek hozzá, vagy életvitele miatt megzsarolják, netán az interneten látja magát viszont... Ezekkel mind számolni kell, amikor a lakóközösség arról dönt, legyenek- e kamerák a házban – mondja dr. Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértő.