Az anyaghasználatban is változnak a trendek: előtérben a szövet, a fa és a kerámia

Míg korábban sokan csak aludni jártak haza, addig a járványhelyzet okán egyre többen kényszerülnek arra, hogy a pihenőidő mellett a munkaórákat is az otthonukban töltsék. Hogyan hatott mindez a közvetlen környezetünkre? Menynyire változtak meg a lakberendezési szokások? Mindezek megválaszolásához szakértő segítségét kértük Verhás Judit lakberendező személyében.

– Az elmúlt év sokakat rádöbbentett arra, hogy milyen fontos a lakhelyből otthont varázsolni, a járványügyi korlátozásokból kifolyólag komfortosabbá és még természetközelibbé tenni az életterünket, becsempészni a hosszú napfényes séták érzetét, színekkel oldani a társadalmi és családi szinten felmerülő stresszt, biztosítani az intim szférát és egyben a munkaállomást – kezdte a szakember. – Ez mind-mind már kész ingatlanon belül létrehozott új életterek megtervezését kívánta meg. Sokunk lakhelye lett egyben a home office színtere, kénytelenek voltunk biztosítani a család többi tagjával való zavartalan együttélés feltételeit, egyúttal a munkához szükséges körülményeket is. Ez a fajta „befelé fordulás” új perspektívákat nyitott meg a belső tér szervezésében. Az életritmusunk újraalkotását, vagy újragondolását kényszerítette ki.

A természet térbe varázsolására több megoldás létezik. Az eddig viszonylag passzív zónákat – kert, erkély, terasz – mint ingatlanunk kiterjesztését, aktívabban kezdtük használni. Ezeket a területeken sokan átalakították, bővítették, komfortossá tették, így alkalmassá váltak a családi összejövetelek megtartására, illetve a szórakozási lehetőségek megoldására.

– Nyilvánvalóan, ha huzamosabb ideig kényszerülünk kis élettérbe, ösztönösen szelektálunk a holmijaink között is, hogy több helyünk legyen fenntartani azokat a tevékenységekhez kötődő funkcionális tereket, amikre korábban nem volt szükség, hiszen nem az otthonunkban oldottuk meg – például edzés, jógázás. Én is azt vallom, hogy amit két évig nem használtunk, annak bármilyen fájó szívvel is, de intsünk búcsút, rendeltetését értelmezzük újra, vagy ajándékozzuk olyanoknak, akik jobban a mindennapi élet részévé tudják tenni – folytatta a lakberendező.

A négy fal közti élet során sokan rádöbbentek arra, hogy az életterük túl kicsi, szükség lenne a nagyobb mozgástérre. Aki nem akar túl nagy beruházást tenni, annak az optikai térnövelés jelenthet hatékony megoldást. Hogyan érhetjük el, hogy nagyobbnak tűnjön a tér? A szakember tanácsait megfogadva, érdemes fehér vagy pasztell színeket alkalmazni. Emellett a térnövelésben segítségünkre lehetnek többek között a tükrök, a magasfényű felületek és a csíkos minták is. Optikai térnövekedést elérhetünk még további mesterséges fények, nagyobb lumenértékű izzók alkalmazásával is. Mindezek mellett kerülendőek a nehéz, sűrűn szőtt, sötét árnyékolók, illetve az aránytalanul nagy berendezési tárgyak.

– Színek és anyagok tekintetében is megfigyelhető egyfajta folyamatos változás. A szintetikus anyaghasználat egyre inkább leáldozóban van, a hangsúly a természetes anyagokra – fa, kerámia, természetes szövet, márvány – helyeződik át. A „minden helyiségben más szín” megjelenést felváltja a letisztultság, a neutrális és a monokróm földszínek, mint a terrakotta, a bézs, a barna, vagy éppen a homokszín – mesélt az aktuális trendekről Verhás Judit.

A színszakértők idén a biztonságot sugalló „merész kezdet” fantázianévre keresztelt földszínt választva jelölték ki az év trendvonulatát. Az év színe pedig egy sárga és egy szürke árnyalat lett.

– Számomra van ennek egy „fény az alagút végén” szimbolikája is, ami kettős jelentéstartalommal bír: a független szellemben rejlő, illetve a világban zajló káoszra adott választ is megtestesíti, valamint az önmagunkban kiépített belső erő, racionális gondolkodás és bölcsesség megélését is jelenti. Ad egyfajta harmóniát, a továbblépéshez szükséges érzelmi löketet, motivációt. Nem véletlenül került előtérbe az utóbbi időben a „hygge”, vagyis az életörömök megélésének képviseletében létrejött életstílus – részletezte a szakértő.