2020.10.31. 13:00
A gyerekkor hangulatát idéző gombócok
Az örök klasszikusok táborát erősíti. Főételként és desszertként is remekül helytáll a szilvás gombóc.
Porcukorral vagy fahéjas cukorral tálaljuk
Fotó: Héjj Vivien / Fejér Megyei Hírlap
Ki ne emlékezne a nagymama isteni finom fahéjas-cukros, kellemesen puha szilvás gombócára? Elkészítése kétséget kizáróan időigényes, ám megéri a fáradozás, hiszen a végeredmény – ha megfelelő precizitással dolgozunk – egy nagy adag mennyei szilvás gombóc. Habár a munkafolyamat hosszadalmas, a kevesebb tapasztalattal rendelkező konyhatündérek is bátran belevághatnak a klasszikusnak számító étel elkészítésébe.
Jelen receptünkből a szilvák nagyságától függően 30–40 darab gombócot készíthetünk. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy átlagos étvággyal rendelkező férfiember akár 6–8 darabot is meg tud enni ebből a finomságból, ám egy 4–5 tagú család számára még így is megfelelő mennyiségű gombóc készülhet.
A hozzávalók: 1,5 kg burgonya, 75 dkg liszt, 1 csipet só, 25 darab közepes méretű szilva, 2 evőkanál cukor, 5 evőkanál sertészsír, 5 darab zsemle és ízlés szerinti mennyiségű fahéj.
Első lépésként a nyers krumplit meghámozzuk, felkockázzuk, majd sós vízben puhára főzzük. Egy kisebb tálban keverjük össze a cukrot és az ízlés szerinti mennyiségű fahéjat. Amíg fő a burgonya, addig a szilvákat megmossuk, félbevágjuk és kimagozzuk – ha nagy méretűek, akkor elég, ha csak egy felet teszünk minden gombócba. A szilvákat és a fahéjas cukrot tegyük a gyúródeszka közelébe, hogy a következő fázisban kéznél legyenek.
Ezt követően a zsemléket kis lyukú reszelőn lereszeljük – természetesen ezt a lépést ki is hagyhatjuk, hiszen a zsemlemorzsát bolti verzióval is helyettesíthetjük. A sertészsírt egy nagyobb méretű serpenyőben felolvasztjuk és beleszórjuk a zsemlemorzsát, majd folyamatos keverés mellett aranybarnára pirítjuk.
Ha a krumplik puhára főttek, akkor leszűrjük, krumplinyomó vagy villa segítségével összetörjük, majd hagyjuk egy kicsit hűlni. Amikor már kézmeleg, belekeverjük a lisztet és egy csipet sót. Innen kezdődik a recept pikantériája, ugyanis most minden a tempón múlik. Gyors mozdulatokkal dolgozzuk össze a krumplit, a lisztet és a sót. A tempó jelen esetben azért fontos, mert minél lassabban áll össze a tészta, annál jobban szétesik, szinte folyóssá válik. Ennek megelőzéséért a főtt burgonyát akár két részre is szedhetjük, így ha két részletben dolgozunk vele, könnyebben összeállíthatjuk a megfelelő állagú tésztát. A végeredmény akkor tökéletes, ha lágy, de mégis nyújtható tésztát kapunk. Ezt vastagon lisztezett gyúródeszkán ujjnyi vastagságúra nyújtjuk, majd körülbelül nyolc centiméter oldalú négyzeteket vágunk belőle. Ezen a ponton – ha korábban nem tettük meg – felrakhatunk forrni egy fazék vizet, amiben aztán készre főhetnek a mennyei gombócok.
A kezünkbe veszünk egy kivágott tésztanégyzetet és a közepére helyezünk egy szilvát. Ezt vastagon megszórjuk fahéjas cukorral, majd ráhajtjuk a négyzet sarkait és gombócot formázunk belőle. A gyorsaság itt is fontos, hiszen ha sokáig a kezeink között forgatjuk a tésztát, az nagyon nyúlóssá, ragadóssá válik.
A kész gombócokat máris belehelyezhetjük a forrásban lévő vízbe. Ha feljönnek a víz felszínére, akkor szűrőkanállal kiemeljük és a pirított morzsában meghempergetjük őket, majd egy tálban felsorakoztatjuk az elfogyasztásra váró darabokat. Porcukorral vagy fahéjas cukorral tálaljuk.
Ha kevesebb szilvánk van, akkor a maradék tésztából készíthetünk nudlit. Ehhez formázzunk rudat a tésztából, majd vágjunk le 4–5 centiméteres darabokat és készítsünk belőle kis hurkákat! Kifőzzük, majd belehempergetjük a pirított morzsába. Tálalhatjuk tejfölös porcukorral vagy akár gyümölcslekvárral is.