Jó reggelt, Fejér megye!

A hatodik emeleten nevelkedő gyermekként álmomban sem gondoltam volna, hogy egyszer majd tyúkok rohangálnak a kertünkben. Pedig ez történt. Az ól elkészült, s egy dobozban hazaszállítottuk az első lakókat. – Szép, pompás olasz tyúkok ezek – mondta a tenyésztő. – Jók lesznek? – kérdezte. Mi meg bőszen bólogattunk, hogy hát persze, kiváló. Aztán amikor a kis terciájukon kiengedtük őket, az egyik futva menekült, a másik meg felrepült. Fel. Repült. Tyúk. A panelből érkezett emberfia meg csak nézett döbbenten, eddig úgy tudta, a tyúk nem tud repülni. Hát kérem, tud. Le kellett vágni a szárnyából, hogy az ilyen afféroknak elejét vegyük. Videó erről is van a neten, csak a kivitelezése nem egyszerű. Jelentem, a tyúkok élnek, tojnak, nem repülnek. És mi is életben maradtunk.