SÉTA

2012.05.03. 16:22

A rengő hájnál nincsen szebb

Piercingeket viselünk, festjük a hajunkat, feltöltjük az ajkunkat... A huszonegyedik század hajnalára testünk szinte minden porcikáját képesek vagyunk megváltoztatni, csak hogy jobban megfeleljünk a társadalom által felállított szépségideálnak.

Fejér Megyei Hírlap

De nehogy azt higgyük, hogy mindezt mi találtuk ki! Az elmúlt évszázadok során a világ minden egyes szegletének meg van és volt a maga ideálja  és hogy ezt elérjék, néha sokkal többet tesznek annál, minthogy átszúrják az ajkuk vagy a nyelvüket. De pontosan mit is?
 Talán a legismertebb az európai kultúrában leginkább elfogadottabb radikális szépészeti módszer, a fűzőhasználat. A fűző, ez a halcsonttal vagy manapság acéllal merevített, szoros alsónemű a derék vékonyítására, valamint a mell kiemelésére szolgál. Története az ókori Krétába nyúlik vissza. Az újkorban először Medici Katalin hordott fűzőt az 1550-as években. Ezután közel háromszázötven évig a fűző szolgált a nők szinte egyedüli alsóneműjeként.

 Természetesen a fűző csinos, ám viselése rengeteg kockázattal és káros hatással jár, ilyen például a belső szervek károsítása a túl szoros fűzés által - az 1800-as években például nem volt ritka a negyven centiméteresre húzott derék! (Csak összehasonlításképp: a mai, anorexia határát súroló szupermodellek dereka általában nagyjából ötven-hatvan centi kerületű.) Sőt, a fűzőkhöz köthetők a világ első plasztikai műtétei: 1895-ben két nő lengőbordáit kivették, hogy vékonyabbra lehessen őket fűzni.

Amíg Európában ma is a karcsúság dívik, addig Afrika bizonyos területein annál sikkesebb valaki, minél kövérebb. Mauritániában az az igazi szexbomba, akin reng a háj és büszkén mutogatja striáit. Ez az  eszme még évszázadokkal ez előttről származik, amikor a hájas feleség jelképezte a férj vagyonát  hiszen nézzék csak, elég pénze van ahhoz, hogy bőségesen etesse az asszonykáját, míg másoknak felkopik az álla a sivatagban.

  Igazából azzal még nem is lenne nagy probléma, hogy a telt idomokat szeretik - nem, a baj ott kezdődik, hogy ezt ráerőltetik a kislányokra. A 7-14 éves kiskamaszokat úgynevezett hízótáborokba küldik, ahol úgy tömik őket, mint a libákat. Napi menüjük negyven darab zúzott magvakból, datolyából, kuszkuszból és olajból gyúrt, tojás nagyságú golyóból és úgy hatliternyi kecsketejjel kevert zabkásából áll. Ez úgy napi 16 000 kalóriának felel meg akkor,  mikor egy tizenegy éves kislánynak napi 1500, egy felnőtt testépítőnek 4000 kalóriára van szüksége.  A lányok nem tehetik meg, hogy nem esznek, különben  megverik őket.

Szujer Orsolya,
Nemes Nagy kollégium,
Székesfehérvár

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!