2013.06.09. 17:51
Babakocsisok, gyerekek, felnőttek a TESZ-futáson
Vasárnap rendezték meg a megyeszékhelyen a II. TESZ (Tiszta Egészséges Székesfehérvárért) elnevezésű futást. A rendezvény jótékony célt szolgált, a nevezési díjakat az árvízkárosultaknak adják.
Reggel 9 órakor még csak a rendezők, az ARAK atlétái pakolták a futás díszleteit, a rajthelyet és a célt, de a korán kelők már a nevezési szándékukat jelezték az erre kialakított helyen. Farkas Dáriuszba, a fehérváriak fiatal, tehetséges hosszútávfutójába botlottam, aki civilben jött, ment. A kérdésre: "túl rövid táv a 9,6 kilométer?" elmondta, délután Veszprémbe mennek a Balaton bajnokságra, ahol ennél is kevesebbet, 1500 métert teljesít majd, így most nem vehet részt a jótékony megmérettetésen. Ám ő is beállt a többiek közé dobozokat cipelni, szervezni, eligazítani, mindez jó volt rövid ráhangolódásnak a délutánra.
Rajt előtti pillanat: Miklósa Erika a kürttel ismerteti meg az egyik ifjú indulót, mielőtt azt átadta volna Cser-Palkovics András polgármesternek (Fotó: Pati-Nagy Bence)
Amott anyuka sétált lányával begipszelt kézzel futáshoz öltözve. Jó, jó, hogy a láb mindig kéznél van, de a gipszelt kéz vajon befolyásolja a lábat a futásban?
- Nem. Nem lesz gyors vágta, hiszen most csak a részvétel a fontos, a győzelem szóba sem jöhet - mondta. Megérkezett a verseny védnöke, a világhírű opera énekesnő, Miklósa Erika futószerelésben. A kérdésre: ez játék, vagy erőfeszítés önmagáért, másokért a következőt mondta: - Másokért és magamért is futok. Tegnap még az Operaházban énekeltem, így kemény kihívás elé nézek, és meleg is van. Látom a gyerekek lelkesedését, jó tapasztalni, milyen sok embert megmozgatott a futó- és segítő szándék. Ami a távolságot illeti, furcsát mondok: a 9,6 kilométer rosszabb, mint a 42, mert ez csak arra elég, hogy bemelegedjek, de arra már nem, hogy felpörögjek - jelentette ki. Az Éj királynője szerepben világhírre szert tett énekes most a Nap királynője lehetett...
Wilhelm Viktor és családja, a feleség (aki a hosszabb távra vállalkozott) és a két gyerek az apával együtt a családi váltóra készült. A kis srácokat arról faggattam: vajon a győzelem, vagy inkább a részvétel a fontosabb? Erre az anyuka megjegyezte: "Á, a túlélés..."
Előbb 9.40-kor a nyugdíjasok és a kisgyerekek startoltak el a séta körre, majd 10 órakor indult a Depónia váltó, aztán jöttek sorban a családi-, a munkahelyi váltók és az egyéni futók. Egészen apró fiúcskák söpörtek az aszfalton és gyűrték a majd' 10 kilométeres távot, de Tabajdi József úr a 80. életévéhez közelítve is megtette azt. Az önkormányzat csapata - Östör Annamária, Mészáros Attila, Gyóni András - köszöntötte a befutó Viza Attilát. Jó nap volt, közel hétszázan tettek eleget vállalásuknak, népszerűsítették a futást, az egészség védelmét, segítették az árvízkárosultakat.
A kategóriák győztesei: Lámpások (munkahelyi váltó), a Guld-család (családi váltó), Bogos Tamás, Kukucska Zita. A nők között a 48 perc alatti időeredményének örvendező Miklósa Erika bronzérmes lett...