Rob Pallin szeretné, hogy a fiatalok harcoljanak meg a helyükért

A Fehérvár AV19 menedzsmentje nem is gondolkodott alternatívában, mikor Marty Raymond bejelentette, hogy távozik a klubtól, már készen is állt a terv: a 2014/2015-ös szezonban Rob Pallin lesz vezetőedző, segítőjeként Sille Tamás vállalhat szerepet. A 47 éves amerikai szakemberrel hétfőn, az első edzés előtt beszélgettünk.

– Mondta már valaki Önnek ma reggel, hogy „Főnök”?

– Ez nem annyira fontos, de valóban volt, aki már így szólított meg – nevetett Rob Pallin.

– Milyen érzés volt vezetőedzőként belépni az öltözőbe?

– Nagy megtiszteltetés, hogy a klub rám gondolt, és lehetőséget adott a munkára. Szimpatikusak az egyesület céljai, elképzelései.

– Meglepődött, amikor megtudta, hogy Marty Raymond távozik Székesfehérvárról, és Olaszországba szerződik?

– Bevallom, igen, de ennél többet nem akarok erről témáról mondani. Sokkal inkább a jövőre koncentrálunk, illetve az előttünk álló feladatokra.

Rob Pallin alapos szakember, aki ismeri már az EBEl-mezőnyt (Fotó: Molnár Artúr)

– Mi vár a játékosokra a felkészülés alatt?

– Természetesen sok munka. Egyelőre az első hét kihívásaira koncentrálok, aztán majd jöhet a következő etap. Szisztematikusan dolgozunk és próbálunk folyamatosan előrelépni, Rómát sem egy nap alatt építették fel. Van egy hónapunk összerakni a játékunkat, amely majdnem még sok is. Észak-Amerikában nincs ennyi idő, a felkészülés kezdete után szinte azonnal egymást követik az edzőmérkőzések. Szeretném, ha kemény fizikai hokit játszanánk itthon és idegenben is. Főleg hazai jégen kell eredményesebbnek lennünk, mint az előző szezonban.

– Elégedett a keret összetételével, mire lehet képes ez a csapat?

– Igen, azt hiszem sikerült jól igazolnunk, remélem, az újonnan érkező légiósok is – hasonlóan a tavalyiakhoz – beválnak és sokat tudnak segíteni. Jó az alapanyag, könnyebben megfogalmazhatjuk a céljainkat.

– És lehet már beszélni a célkitűzésekről, vagy ez még korai lenne?

– Az előző bajnokság alapszakaszában nem sikerült bejutnunk az első hat közé, amely automatikusan a rájátszást jelentette volna, így a középszakaszban kellett nagyot harcolni a playoffért. Most mindenképpen azt szeretném, hogy a felsőházban kezdhessük a rájátszást, és erre reális esélyt látok. Jó lenne túlszárnyalni az előző bajnokságban elért eredményeket.

– A fiatalok mennyire kerülhetnek előtérbe a rájátszásért zajló csatában?

– Egyetértek a klub fiatalítási koncepciójával, remélem sikeresek leszünk ezen a téren, hiszen sok tehetséges játékosunk van. Azonban szeretném látni, hogy az ifjak keményen megharcolnak a helyükért és mindent megtesznek, hogy csapatba kerüljenek. Csak azért, mert valaki tizenéves, nem fog játszani, a teljesítmény határozza meg, ki, mennyit lesz a jégen. Ugyanez vonatkozik a rutinosabb hokisokra, a légiósokra, vagyis nem befolyásoló tényező a kor vagy a nemzetiség, a jégen mutatott produkció lesz a döntő.

– Minden edzőnek van saját filozófiája, biztos vagyok benne, hogy Önnek is.

– Amit elsőként mondok, az nem lesz meglepő: minden játékosomtól azt várom, hogy a maximumra törekedjen. A kemény munkában hiszek, anélkül nem érhetünk el jó eredményt. Másodszor: szeretném, ha játékosaim a csapatjáték fontosságát tartanák szem előtt. Harmadszor: a játékosomnak arra kell törekednie, hogy a társa a segítségével még jobb játékossá váljon. Nagyon remélem, hogy Székesfehérváron sikerül egy remek, ütőképes csapatot építeni, hiszen nagyszerűen érzem magam a városban és a klubnál.