Takács Mihály főigazgató az utánpótlásnevelés fontosságáról

– Tavaly június közepén arra kaptam megbízást az alapítvány kuratóriumától, hogy főigazgatóként fogjam össze az akadémia öt szervezeti egységét, a napi döntésekkel olyan egységes és céltudatos munkára késztetni őket, ahol meghatározom a célt, harmonikusan irányítom a szervezeti egységeket, és rendet tartok. Amennyiben ebben a hármasban nézek vissza 2014-re, csak az utolsó fél évet tudom értékelni, bár az elsőnek a legszembetűnőbb, és leglátványosabb megjelenési formája a Pancho Aréna átadása volt. Ez infrastruktúrálisan az akadémia olyan csúcs létesítményévé vált, ahol az utánpótlás meccseknek, és az NB I-es csapatunknak is biztosítja a helyet. Az akadémiai létesítmény együttest jól tükrözi az organikus építészeti stílusa, a Makovecz Tervező Irodának Isten nyugosztalja, Makovecz Imre tervezői kreatívitásának a megjelenése, hogy ezzel is az emberré nevelésnek a céltudatos formáját akarjuk megjeleníteni, nem csak építészetileg, hanem tartalmilag is. A kollégiumban, a szakmai munkánkban, ahol olyan embert nevelünk, aki jól tud futballozni is. Ez a filozófiánk, egyben küldetésünk is. Az öt egység igazgatójával együtt, mindannyian egy ügyet szolgálunk, ez pedig a labdarúgás, a sportág képzése, hiszen egy elit akadémiáról van szó. Utánpótlás nevelők vagyunk, de az akadémia csúcsát az NB I-es csapat jelenti, így a felelősségünk nagy, és terebélyes. Ezért döntött úgy az alapítvány, hogy még szervezettebben, és kiszámíthatóbban kell irányítani a munkát, s erre kaptam a megbízást. A célok korábban is adottak voltak, de napi szinten, és még kifinomultabban foglalkozunk a szervezeti egységekkel, legyen az utánpótlás, felnőtt csapat, orvosi stáb, kommunikáció, a kollégium, Amennyiben röviden jellemzem a tavalyi évet, akkor a változásokhoz alkalmazkodtunk, sajátos arculatot fogalmaztunk, és jelenítettünk meg. A rend és a harmónia a jellemző a Puskás Akadémia mindennapjaiban – mondta Takács Mihály főigazgató.

Takács Mihályt 2014. június 15-én nevezték ki a Puskás Akadémia főigazgatójának
Fotó: puskasakademia.hu/beke norbert

– Munkájuk eredményességgel is párosul, mind az utánpótlás csapatokat, mind az NB I-ben szereplős együttest, és például Tajti Mátyás Barcelonába való igazolását illetően.

– Mi egy nevelő egyesület vagyunk, melynek csúcsán az élvonalban szereplő csapat helyezkedik el. Ami a nevelési, és képzési munkának a kiteljesedését, a mércéjét kell, hogy adja. Annak természetesen nagyon örülünk, hogy a Puskás Akadémia FC a nyolcadik helyen áll az élvonalban. Azért is, mert a keretben tizenkét saját nevelésű játékosunk szerepel. Egy élvonalbeli csapat szakmai megjelenése, és az. hogy a nevelő egyesülethez miként kapcsolódik, nem egyszerű kérdés. Azért nem, mert Magyarországon az általánosságot tekintve, a többi klubot figyelve, talán az MTK-nál próbálják a jó képességű, utánpótláskorú játékosokat beépíteni a felnőtt csapatba. De erre sincs egy tudatos, és általános érvényű szabályzat lehozva, hogy akkor miként kell a tehetségeket építeni. Szerintem az elmúlt huszonöt évben ez egy megoldatlan kulcskérdés volt a labdarúgásban. Június óta mi tudatosabban próbáljuk a szervezeti felépítésünkben ezt szabályozni, akár a jó képességű futballistáknak az első csapatban való szerepeltetését. Amikor főigazgató lettem, Tajti Matyi sorsa már eldőlt, s nagyon büszkék vagyunk. Nagyon szurkolunk neki, s azért is, hogy szakmailag is sokat fejlődjön. Viszont a játékosainknál érvénybe léptettünk egy olyan rendszert, hogy képességeik alapján az első csapatnál is foglalkoztathatjuk, de ez nem mindenkinél érvényes. Próbálunk abba az irányba indulni, miszerint aki az első lépcsőt nem tudja megtenni, az NB II-es, vagy NB III-as csapatban szerepeljen, s ott követhetjük a teljesítményüket. Mint akadémia, a szakmának, csapatainknak a megjelenése, igazából nagyon fontos, de mi nem csapatot építünk, hanem játékosokat nevelünk, ezért a versenyeztetés is felfelé történik. Akadémiaként ezért is jó az élvonalban szerepelni, de az a legfontosabb cél, hogy minél több tehetséget kimondottan posztra neveljünk felnőtt csapatunknak, ezzel is tudatosabb szakmai munkát próbálunk elvégezni.

– Tehetségekben nincs hiány, hiszen például Sallai már 16 évesen bemutatkozott az élvonalban, s most visszatért a saját nevelésű Kleinheisler, Zsótér és Nagy. Főigazgatóként mit vár az NB I-es csapattól?

– A nyolcadik hely ellenére azért nem dőlnék hátra, bár a tavaszi fordulókból kettőt már sikeresen lejátszottunk. Hátradőlésre semmi sem ad okot. Ami a három visszatérőt illeti, már októberben figyeltem őket. Megjelenésemmel az akadémián, és az NB I-es csapattal kapcsolatban az is a felelősségem, hogy Benczés Miklós vezetőedző legénysége olyan irányba induljon el, ahol tehetségeink az edzésmunkájuk, a teljesítményük alapján csak akkor lépnek pályára, ha ez valóban indokolt. Mert amennyiben hamarabb nyúlunk bele, s ezt korábban már tapasztaltuk, lehet, tév-úton járunk. Mert elkerülhetnek kölcsönbe, vagy eligazolhatnak akár másik élvonalbeli klubhoz, nem biztos, hogy ott stabilan betudják építeni őket. A visszatérő három játékost illetően meggyőződésem, amennyiben a Puskás Akadémián stabilan jó teljesítményt nyújtanak, a bajnokjelölt Videoton FC nyáron visszahívja őket, s talán a Bajnokok Ligájában is pályára léphetnek.

– Végezetül térjünk az idei Puskás-Suzuki Kupára.

– November vége óta szervezzük az idei tornát, s decemberben már tudtuk a résztvevőket. Így a négy állandó résztvevő, a Real Madrid, a Panathinaikos, a Budapesti Honvéd, és a rendező Puskás Akadémia mellett, a Feyenoord, valamint újra a Hagi Akadémia lép pályára Húsvétkor, a színvonalasnak igérkező, rangos nemzetközi tornán.