2017.02.04. 19:40
A hosszútávfutó magánya
Farkas Ágota maratonfutó, a hosszú távokra specializálódott atléta egy kis faluból indult világgá , hogy más legyen, mint társai. Messze jutott...
- Mozgékony gyerek voltam, sportolni akartam, bennem volt a kitörési vágy. Zákányban éltem, és híres ember szerettem volna lenni - emlékezett a gyermekkorra.
Az elmondottak alapján jogosnak tűnhet a kérdés: ha ki akart tűnni, miért nem színésznő lett, miért sportoló?
- Ez leginkább a kiváló testnevelő tanáraimnak köszönhető, akik látták bennem a lehetőségeket. Mert: óvodásként 9 kilométereket gyalogoltam, kisiskolásként szálkás kislány voltam, megfelelő szorgalommal, monotóniatűréssel. Ha nem a hosszú távú futások mellett kötelezem el maga, akkor asztaliteniszeztem volna, 12 évesen már megyei bajnokságon bronzérmet szereztem. Ám a testnevelőim az atlétika irányába tereltek, és elfogadtam ezt. A középiskolában 400, 800 és 1500 métert futottam, érettségi után Csurgón dolgoztam, ott figyelt fel rám egy tanár, hamarost Kaposváron találtam magam. Jó voltam mezei futásban, majd indultam egy félmaratonin, jó eredményt értem el, ez meghatározta a továbbiakat. Imádtam futni, szerettem magamban a természetben edzeni. Ma sincs ez másképp, jólesik, kikapcsol a magány és a hosszú távok futása. Verseny közben teljesen ki tudom kapcsolni a környezetet, csak a futásra koncentrálok, de csak így lehettem eredményes.
Ágota őszi tájban, futás nélkül
Fotó: archív
Adott volt minden a szép jövőhöz. Hogy képzelte ezt a szép jövőt Ágota?
- Az olimpia szerepelt álmaim első helyén, szerettem volna világbajnokságon is helytállni, magyar bajnok lenni. Az olimpia és a vb sem sikerült. Jellemző: a 90-es évek elején 2:35-ös futó voltam, a 2016-os riói olimpiára már 2:37-el is ki lehetett jutni, de amikor futottam, 2:32 volt a nevezési szint...
Vigasztalhatja, hogy a Hunyadi DSE színeiben kétszer egyéniben, egyszer csapatban magyar bajnok, Kaposváron is nyert csapataranyakat. Hogy került Fehérvárra?
- Az egyik csapattársam Őze Tiborhoz jött, én is el akartam kerülni Kaposvárról, a másfajta edzésmunka miatt. Tiborral iszonyatos mennyiségű és minőségi munkát végeztünk, másfél év múlva meg is voltak az eredményei, mindenben javultam. Indultam a Bécs-Budapest maratonin, be akartam bizonyítani, hogy meg tudom csinálni a 356 kilométert. Megcsináltam, pályacsúccsal nyertem! Rengeteget futottam, ebbe is sérültem bele. Még többre vihettem volna, ha Tibor egyéni módon építi fel a munkámat.
Amikor Ágota abbahagyta, új életet kellett kezdenie. Magánélete válságba került, Őze Tiborral a pályán és a magánéletben is szétváltak, új lakhelyet, új munkát kellett keresnie. Munkát talált, gyereke, családja nincs. Ma is fut, utoljára 2011-ben teljesítette a maratoni távot Kínában, aminek a lehetőségét Siófokon futotta ki magának.
- Hobbiból futok 53 évesen is, amíg örömömet találom benne, amíg a testem engedi, addig teszem ezt. A sport tartást adott, minden nehézségen segít túljutni, így teljes életet élhetek magányosan is!