Drag queen show az olimpián

Igazából már szerdán elstartolt, rögtön egy futballbotránnyal. A Marokkó-Argentína meccs a maga bruttó négy és fél órás hosszával előkelő helyen szerepelne a Guiness Rekordok Könyvében. De a meccs félbeszakítása után két órával les miatt elvett gól az Év vicce kategóriában is erős pályázó. Pénteken pedig a nyitóünnepséget megelőző órákban összehangolt támadássorozat érte a vasúthálózatot, ami mintegy 800 ezer embert érintett; de volt gyújtogatás, illetve egy repülőteret is le kellett zárni. Ma már ez is olimpia.

De a lényeg, a nyitóünnepség. Tele remek ötletekkel, francia történelemmel és művészettel. Megjelent a műsorban Marie Curie, Jeane d’Arc, Belphegor, és még számtalan francia történelmi személyiség. Ám, hogy észrevegyük őket, nagyon résen kellett lennünk. A franciák igyekeztek kiemelt figyelmet fordítani a nőkre is, akik valamilyen formában fontosak voltak a történelmükben. Jutott rá öt perc. Ellenben közel fél órán át bámulhattuk, ahogy szakállas és szőrös mellű, elsődleges nemi jegyeik alapján férfiak, női ruhában vonaglanak egy kifutóvá alakított hídon. A csúcs mégis a kékre festett, sárga szakállú fickó volt, aki egy gyümölcsöstál közepén heverve fakadt dalra, néhány szál rózsát használva „ruhaként”. Valahogy így nézhet ki Törpapa az O.Z.O.R.A. Fesztivál zárónapján. Itt azért erőteljesen szurkoltam, hogy a jelmeztervező minden számítása helyes legyen, mert egy minimális hiba olyat eredményezett volna, amire nem vagyunk felkészülve.

Persze kár lenne elhallgatni, hogy Párizs elképesztő díszlete volt ennek a megnyitónak. A Louvre, az Eiffel-torony, a Diadalív és a(z épülő) Notre Dame egyenként is elképesztő építmények, az emberi teljesítmény és szépérzék kőbe faragott és fémbe öntött remekművei. A sportolók „felvonulása” a Szajnán szintén príma ötlet. Száz szónak is egy a vége, az elszakadás a stadionos ünnepségektől tényleg üdítő újítás, le a kalappal.

Arra viszont felhívnám a franciák figyelmét, hogy a modernkori olimpiai játékok ötletgazdája, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapítója – Dimitriosz Vikelász mellett – Pierre de Coubertin báró volt. Aki történetesen francia. Ám ez tegnap nem nagyon derült ki. Pedig ez a fickó ráadásul olimpiai bajnok is. Kezdetekben volt az olimpiáknak művészeti versenyszáma, és a báró Óda a sporthoz című költeményével megnyerte a stockholmi olimpián ezt a számot. Abban pedig szerepel ez a sor: A béke vagy te, Sport! Régebben bizony így volt. Az olimpiai játékok ideje alatt hallgattak a fegyverek, felfüggesztették a háborúskodást a csatázó felek. Idén is volt erre szándék, Emmanuel Macron emlékeztette erre az ukrán nagyvezért, Volodimir Zelenszkijt, aki egyszerű választ adott: Szó sem lehet fegyverszünetről! Mit neki olimpia, mit neki történelmi hagyományok. Persze az ukrán sportolók ott feszítenek majd Párizsban, míg a világ legértelmetlenebb és legigazságtalanabb szankciójának hála két ország versenyzői viszont nem.

Persze maguk a megnyitó forgatókönyvírói is kicsit vakvágányra tévedtek. A megnyitót felhúzták a „Szabadság! Egyenlőség! Testvériség!” mottóra. Amiről valahogy pont nem az olimpia ugrik be. Ellenben ha visszakanyarodunk Coubertin báróhoz, volt neki olimpiához illő mondata, nem is egy! De ha mindenképpen három szó kell, akkor a „Citius, altius, fortius!” azaz „Gyorsabban, magasabbra, erősebben!” már bevált az elmúlt több mint száz évben. Van amikor nem kell feltalálni a csőben a lyukat.

De örüljünk az olimpiának. Elvégre ez a sport legnagyobb ünnepe. Bármit is gondol néhány elborult koreográfus és rendező, aki most megkapta a néhány másodpercnyi reflektorfényt. Ez a 16 nap nem róluk szól, hanem a sportolók küzdelméről, ami még mindig nemes, és az emberi teljesítményről, erőről, gyorsaságról és ügyességről szól.