Már nem nagyhatalom

Egy év  múlva következik a sportvilág legnagyobb eseménye, a nyári olimpia, 2012 júliusának utolsó hetében az angol főváros látja vendégül a földgolyó legkiválóbb sportolóit. A magyar küldöttség vezetője szerint 150 sportolónk lesz jelen Londonban.
 
- Tizenkét hónappal a játékok előtt milyennek ítéli a magyar esélyeket?

- A kvalifikációs küzdelmek jelentős része még előttünk van, amikor ezek befejeződtek, akkor lehet majd előrejelzéseket készíteni az adott sportágakat illetően. Mérleget vonni még korai lenne, az azonban látható, már jelentős veszteségeink vannak. Gondolok itt elsősorban a női kézilabdázókra, akik matematikailag, elképesztő szerencsesorozattal még ott lehetnek, de ennek nincs realitása. Sokkoló, hogy egy sikercsapat marad le a játékokról. Persze, vannak biztató jelek is, a cselgáncsozóknál rendkívül tehetséges, már bizonyított fiatalok szerepelnek, de ugyanez mondható az úszókról és a kajak-kenusokról is, akik szintén kitettek magukért az elmúlt világversenyeken. Utóbbiak esetében az augusztusi, szegedi vb után még okosabbak leszünk. Úgy gondolom, 150 sportolónk indulhat, ha jól alakulnak a dolgok, 160. Sydneyben 230 versenyzőnk szerepelt, ennek ma nincs realitása. A csapatsportágak dominánsak részvételi tekintetben, a férfi vízilabdázók ott vannak, a férfi kézilabdázókban nagyon bízom, s nem pusztán a részvételben, hanem abban, hogy az első hatban végeznek. Erős csapat, remek közösség, kiváló szakmai munkával. Reményeim szerint a női pólósok is kivívják a jogot a részvételre, mi több, eredményesek lesznek.
 
-  Négy éve is említette a cselgáncsozókat, végül mégsem értek el eredményt. Ezúttal ráadásul belső villongások gyengítik a sportágat, elég csak a kis Ungvári, Attila doppingügyére gondolni, ami nem mentes a szélsőségektől, vádaskodásoktól.

-  Az eset valóban sajnálatos, de megítélésem szerint a versenyzők nem ezzel foglalkoznak, hanem remekül küzdenek a világkupa-viadalokon, egyéb versenyeken. Elképzelhetőnek tartom, hogy a dzsúdósok aranyat nyernek Londonban. Ungvári Attila egyelőre nem áll jól az ötkarikás részvételt illetően, de az ügy még nincs lezárva. Egy biztos, az athéni események után a MOB példátlanul kemény büntetéseket hozott: az a versenyző, aki az olimpia kezdetétől, a nyitóünnepségtől a zárásáig doppingvétséget követ el, örökös kitiltást kap, nem csak az adott csapatból, az olimpiai mozgalomból is. Túl azon, hogy soha többet nem vehet részt ötkarikás játékokon, szerepet sem vállalhat a magyar sportban. Tehát azt is nagyon nehezen képzelem el, hogy akár portásként dolgozhat a Vasas SC-ben. Mint csapatvezetőnek, minden jogosítványom megvan, hogy ezt a határozatot érvényre juttassam. Hasonlóan kemény büntetést más országok kapcsán még nem hallottam.

 
-  Közel egy éven át csak a világbajnok sportlövő, Sidi Péter rendelkezett kvótával, azóta egyre többen szereztek jogosultságot. Nem érezte aggasztónak a siker nélküli hónapokat?

-  Nem. Akadnak sportágak, amelyek előbb, mások később kezdik el osztani a kvótákat, a vívóknál roppant költséges az indulási jog megszerzése, lényegében háromszor körbe kell repülni a földet a különböző viadalokon, hogy valaki kvalifikáljon. Ez iszonyatos költségeket jelent, de menni kell.
 
- Legutóbb Berki Krisztián vb-ezüstérmesként nem lehetett ott Pekingben. Más sportágban is akadnak extrém esetek, vagy azóta az alig érthető kvalifikációs szabályok letisztultak?

-  Sportága válogatja, hol könnyebb kijutni, hol nehezebb. Krisztiánnak ezúttal sincs könnyű dolga, de remélem, az őszi, tokiói vb-n megszerzi a jogot. A tornasport vezetőinek érveit is meg lehet érteni: a játékokon olyan sportolók vegyenek részt, akik nem csak egy szeren erősek, tehát mondjuk ne csak talajon legyen kiváló, hanem ugrásban is. A csapatokhoz mérik a kvótákat, tehát Pekingben Berki nem csak azért nem indulhatott, mert a vb-ezüstje kevés volt, hanem mert a magyar csapat gyengén szerepelt. Ha ott van a csapat az első 25-ben, illetve lehet, hogy a 27-ben, egy helyet automatikusan kaptunk volna, Berki ma már olimpiai bajnok lehetne. Remélem, az is lesz.
 
-  Korábban a MOB osztotta el sportolóink ötkarikás pénzeit, ám a korábbi kormányzat kivette ezt az önök kezéből. Nemrég visszakapták. Ez könnyebbség?

-  A sportolóknak igen, nekünk nehézséget, ugyanis foglalkozni kell vele, nagyon sok a munka... De komolyra fordítva, ésszerű lépés volt, hogy a MOB felügyeli a felkészülésre szánt összegeket. Korábban a MOB-iroda 500 milliós feladatokat kezelt, immár 6,3 milliárdot. Ez óriási előrelépés, mindenre jut pénz, ami fontos.
 
- Pekingben három arany jött össze, ezúttal mivel lenne elégedett?

- A legutóbbi balszerencsés olimpia volt, legnagyobb bajnokunkat, a kétszeres győztes kenust, Kolonics Gyurit két héttel a játékok előtt elvesztettük, valamint a kiváló vívóedző, Gerevich György is a viadal megkezdése előtt hunyt el. Végig balszerencsések voltunk, nagyon sokszor apróságokon múltak dolgok. Jobb szereplésre számítok, de jelentős, nagyságrendi különbségre nem. A korábbi évtizedekhez képest gyengültünk, létszámban és teljesítményben is. A tíz arany már nem reális elvárás, de háromnál többet kell szereznünk.
 

Tisztes egzisztencia és nyugalom

Az ügyvezető büszkén említi, az elnökség kidolgozott egy szisztémát a Gerevich-ösztöndíjakra vonatkozóan, létrehozott egy elit csapatot, tagjainak esélyük van az éremre. A sportolók és edzőik 400 ezer forint nettó jövedelmet kapnak a játékokig, tehát a nyugodt a felkészülésük biztosított, de a mögöttük levő, szintén tehetséges sportolók is magasabb ösztöndíjhoz jutottak, mint korábban.