Fejér megye gazdasága, 2016. I félév

A megyei beruházások értéke elsősorban a feldolgozóipari vállalkozások miatt nőtt, az invesztíciók döntő részét gépbeszerzésre költötték.Csökkent viszont az építőipar teljesítménye, ennek ellenére az ágazatban foglalkoztatottak száma nőtt.

A megye munkaerőpiacát a magas foglalkoztatási szint jellemzi: kissé nőtt a megye gazdasági szervezeteinél alkalmazásban állók száma, ugyanakkor az üres álláshelyek adatai szerint a járműipar, az élelmiszeripar és a kereskedelem küzd jelentős munkaerőhiánnyal.

Ipar

2016 első félévében a Fejér megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozások termelésének értéke 1080 milliárd forint volt, 8,4 százalékkal magasabb volumenű, mint egy évvel korábban. A megye minden egyes lakosára 2,8 millió forint termelési érték jutott, az országos átlag kétszerese. A területi rangsorban (Budapestet is beleértve) Fejér a nyolcadik legmagasabb termelési volumen-növekedési ütemet érte el.

A megye ipari termelésének döntő része, 1059 milliárd forint a feldolgozóiparból származott, amelynek termelési volumene összességében 9,0 százalékkal emelkedett. Ágazatainak többségében a termelés meghaladta a 2015 első félévit, csak a gépeket, gépi berendezéseket előállító cégeknél történt visszaesés. A kohászati és fémfeldolgozó vállalkozások kibocsátása a tavalyihoz hasonlóan alakult, produktumaik értéke megközelítette a 233 milliárd forintot. A csaknem kizárólag exportmegrendelésre dolgozó elektronikai iparban a folyamatos kapacitásbővítő beruházásoknak köszönhetően 45 százalékkal, a járműiparban pedig 5,2 százalékkal nőtt a kibocsátás volumene – előbbi termelési értéke 225, utóbbié 214 milliárd forintot tett ki. A villamos berendezések termelési volumene néhány vállalkozás tevékenységi körének változása miatt a többszörösére ugrott.

Az ipari termelőkhöz június végéig 1094 milliárd forint nettó árbevétel folyt be, csaknem a tizedével több, mint 2015 első félévében. A bevétel négyötödét az export adta, amelynek volumene 12 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. A belföldi értékesítésből ezzel szemben 2,2 százalékkal kevesebb, 191 milliárd forint bevételt könyvelhettek el a megye iparvállalatai. A gumi-, műanyag-, építőanyag-iparban 15, a fa-, papír- és nyomdaiparban 6,8, a kohászati és fémfeldolgozó ágazatcsoportban pedig 4,4 százalékkal csökkent a hazai eladásokból származó árbevétel volumene.

A Fejér megyei székhelyű, legalább 50 fős ipari vállalkozások 37 800 munkavállalót alkalmaztak, 580 fővel kevesebbet, mint 2015 első félévében. Bár az elektronikai iparban 300 fővel, a villamos berendezéseket előállító vállalkozásoknál pedig 570 fővel bővült a foglalkoztatottak száma, ezzel szemben a járműiparban 680 fővel, a kohászati és fémfeldolgozó cégeknél csaknem 300 fővel, a gépeket, gépi berendezéseket gyártó vállalkozásoknál pedig 180 fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt.

Minden egyes ipari alkalmazottra átlagosan 28,6 millió forint termelési érték jutott, ami egytizedével magasabb a tavaly első félévinél. Az elektronikai ipar, valamint a fa-, papír- és nyomdaipar termelékenysége ennél 2-szer magasabb volt, de az ipari átlagot meghaladó termelékenység (33,9 millió forint) jellemezte a megye élelmiszeriparát is.

Beruházások

A megyei székhelyű gazdasági szervezetek új beruházásainak értéke meghaladta a 79 milliárd forintot, ami összehasonlító áron mintegy 20 százalékos növekedést jelent 2015 azonos időszakához képest.

A tárgyieszköz-állomány bővülésének jelentős része ezúttal is a feldolgozóipari vállalkozásokhoz köthető: az előző évinél tizedével nagyobb volumenű, 48 milliárd forint értékű beszerzéseik a megye nemzetgazdasági beruházásainak 61 százalékát tették ki.

A feldolgozóiparon belül változatlanul a közúti járművek alkatrészeinek gyártásával foglalkozó vállalkozások költöttek a legtöbbet, 17,7 milliárd forintot új eszközökre, ami az egy évvel korábbinak a másfélszerese. Fejlesztéseik szinte kizárólag új gépek és berendezések vásárlását jelentették. A fémalapanyagok gyártásával foglalkozó vállalkozások 7,1, az elektronikai termékek előállítói 6,1 milliárd forint értékben beruháztak.

Az Adminisztratív szolgáltatások ágban a nemzetgazdasági beruházások összege meghaladta a 10,5 milliárd forintot: a 2015. évi bázisidőszak volumenét hétszeresét kitevő invesztíciók elsősorban egy nemzetközi vállalatcsoport kapacitásnövelő projektjéhez kapcsolódtak.

A kereskedelemben közel 5,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, másfélszerese az egy évvel korábbinak. Az összeg túlnyomó része a külföldi érdekeltségű kiskereskedelmi vállalkozásokhoz kapcsolódott, amelyek a jelentős eszközbeszerzések mellett ingatlanvagyonukat is számottevően gyarapították. A mezőgazdaságban 3,2, a szállítás és raktározás ágban 2,3, az ingatlanügyletek területén 1,7, az építőiparban 1,3 milliárd forintot tett ki a nemzetgazdasági beruházások első félévi értéke. Az egyéb gazdasági ágakban végrehajtott bővítések nem játszottak döntő szerepet a megye egészét tekintve.

A közigazgatásban a tavalyinak csupán kétharmadát költötték új beruházásokra. A megyeszékhelyen a közlekedési és csatornázási infrastruktúra fejlesztésére irányuló, valamint az oktatási és egészségügyi intézményeket érintő programok mellett sor került a Sóstó Természetvédelmi Terület rehabilitációjára is.

Az egy megyei lakosra jutó beruházási teljesítményérték a 2015. I. félévi 158 ezer forintról 189 ezer forintra emelkedett, ezzel Fejér megye a 4. helyre pozícionálta magát a területi rangsorban.

A Fejér megyei gazdasági szervezetek a beruházásaik háromnegyedét fordították gépek és berendezések beszerzésére, és mindössze 5,0 százalékát járművek vásárlására. Új épületek, építmények kivitelezésére a források ötödét, mintegy 15 milliárd forintot költöttek.

Építőipar, lakásépítés

2016 első félévében a Fejér megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelési értéke 15,1 milliárd forint volt, ami a magyarországi építőipari termelés 3,0 százalékát jelentette. A megyei építőipari cégek teljesítményének volumene 9,9 százalékkal csökkent egy év alatt. A két építményfőcsoport közül az épületek építésének teljesítménye 18 százalékkal esett vissza, az egyéb építményeké nem változott számot tevően. A termelési volumen visszaesése ellenére az építőiparban foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbi 3,6 ezerről 3,9 ezerre nőtt.

Az épületépítések visszaesését az ágazati bontás szerinti adatok is jól mutatják: a főtevékenységként a lakó- és nem lakóépületek szerkezetépítését végző szervezetek termelési volumene 27, a szintén főként az épületépítéshez kötődő szaképítési munkákat (épületgépészeti szerelések, befejező építés, bontási munkák) végzőké 11 százalékkal csökkent. Utak, vasút, közművek építésével foglalkozó cégeknél élénkülés volt tapasztalható, teljesítményük 4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A tárgyidőszakban kötött új szerződések értéke háromszorosára nőtt az egy évvel korábbihoz képest, főként közműberuházásokra kaptak megrendeléseket az építőipari cégek.  A 2016 első félévi szerződésállomány 5,5-szerese az egy évvel korábbinak, amiben szintén meghatározó szerepet játszanak a közműépítésekre kapott többletmegrendelések.

2016 első félévében Fejér megyében 61 új lakás épült, harmadával több, mint egy évvel korábban. A megyeszékhelyen 36, a többi városban 7, a községekben 18 új otthont vettek használatba tulajdonosaik. Elsősorban természetes személyek megrendelésére épültek a lakások (43), 14 otthont vállalkozás, négyet az önkormányzat építtetett. Az új lakások kétharmada saját használatra készült, 16-ot értékesítés, 4-et bérbeadás céljára szántak az építtetők. Az építési formák között a családi ház volt a legkedveltebb. A kiadott új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma együtt 206 volt. Székesfehérváron, Velencén és Gárdonyban is jelentős számú építkezés várható.

Turizmus, 2016. január–augusztus

A megye kereskedelmi szálláshelyein augusztus végéig 182 ezer vendég 417 ezer vendégéjszakát töltött el. A vendégkör négyötödét a belföldiek adták, külföldről 30 ezer fő érkezett. Részben a bővülő szállásférőhely-kapacitásnak köszönhetően a vendégforgalom jelentősen meghaladta a 2015. január-augusztusit: a hazai vendégek száma 44 ezer fővel, eltöltött vendégéjszakáik száma 90 ezer éjszakával, míg a külföldi vendéglétszám 6 ezer fővel, a külföldi vendégéjszakák száma pedig közel 21 ezer éjszakával nőtt.

A külföldi vendégkörön belül a legnagyobb arányt a német (5,4 ezer fő), az osztrák (2,4 ezer fő) és a román (2,3 ezer fő) vendégek képviselték. Mindhárom országból többen érkeztek, az osztrák látogatók eltöltött vendégéjszakáinak száma ennek ellenére elmaradt a tavalyitól. Ukrajnából 3-szor annyi (2,2 ezer fő) vendéget fogadtak a szálláshelyek, mint 2015 első nyolc hónapjában, és 38 százalékkal (2,2 ezer főre) nőtt a szlovák vendéglétszám is.

A külföldi vendégek átlagosan 2,9, a belföldiek 2,2 éjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken.

A Fejér megyében működő 30 szálloda csaknem 3700 férőhellyel – az összes férőhely-kapacitás harmadával – rendelkezik. A 2016. január-augusztusi szálláshelyi forgalom hattizede, azaz közel 110 ezer vendég és 240 ezer vendégéjszaka ebben a szállástípusban jelent meg. A szállodák az év első nyolc hónapjában átlagosan 46, ezen belül augusztusban 61 százalékos szobakihasználtsággal működtek.

A kempingek szállásolták el a vendégek egynegyedét. Ebben a szállástípusban bővült a legnagyobb mértékben a férőhelyek száma (2016-ban több új egység is bekerült a megfigyelési körbe), így a vendégforgalom meghaladta a tavalyi hétszeresét. A kempingek elsősorban a Velencei-tó körüli rendezvényekre érkezők körében voltak népszerűek. A panziók a megye vendégforgalmának mintegy 8 százalékát regisztrálták, ez 14 ezer vendéget és 30 ezer vendégéjszakát jelentett. Vendéglétszámuk 13 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban, vendégéjszakáik száma viszont 3,8 százalékkal csökkent. A közösségi szálláshelyeket és az üdülőházakat a megyébe érkezők 6,5 százaléka választotta, ehhez a két szállástípushoz az összes vendégéjszaka tizede kötődött.

A megyei vendégkör 80 százalékát Velence, Gárdony és Székesfehérvár szálláshelyei fogadták. A vendégforgalom mindhárom településen élénkült (Velence kiugró mutatói elsősorban a már említett kapacitásbővülésnek köszönhetők), s ez döntően befolyásolta a teljes megye forgalmi adatainak alakulását.

A kereskedelmi szálláshelyek az első nyolc hónapban bruttó 4,9 milliárd forint bevételt értek el, ennek hattizede a felszámított szállásdíjból, negyede a vendéglátásból származott. A szállásdíj-bevétel 13, a vendéglátásból befolyt összeg 9,4 százalékkal volt magasabb, mint 2015 azonos időszakában. A belföldi vendégek szállásköltségük hatodát Széchenyi Pihenőkártyával egyenlítették ki. A SZÉP-kártyás fizetések összege tavalyhoz képest 12 százalékkal nőtt, így meghaladta a 314 millió forintot.

Bruttó hazai termék

Előzetes adatok szerint Fejér megyében 2014-ben piaci beszerzési áron 1 326,3 milliárd forint bruttó hazai termék képződött, az ország teljes GDP-jének 4,1 százaléka. Ezzel Fejér a megyék rangsorában az előkelő 5. helyen található.

A térség fejlődése és fejlettség területi összehasonlítása az egy lakosra jutó bruttó hazai termék mértékével és változásával jellemezhető. 2014-ben a fajlagos mutató 3,2 millió forintot, az országos átlagnál 2,8 százalékkal alacsonyabb értéket tett ki. Fejér az egy főre jutó GDP alapján a megyék fejlettségi rangsorában 2006-ban az országos listán az 5. helyet foglalta el. Az ezt követő években egészen 2011-ig a 4. pozícióban tartózkodott, majd az utolsó három évet ismét az 5. helyen zárta.

Az egyes nemzetgazdasági ágak eltérő mértékben járulnak hozzá a bruttó hozzáadott értékhez, amit meghatároz a megye gazdaságszerkezete. Fejér megyében évek óta magasabb a bruttó hazai termék előállításában nagy súlyt képviselő feldolgozóipar részaránya az országos átlagnál: 2014-ben a megyei bruttó hozzáadott érték 45 százalékát állította elő, az országos 24 százalékkal szemben. Az átlagot meghaladó részarány nemcsak az feldolgozóiparra jellemző. A megye termékeny mezőföldi területeinek köszönhetően a mezőgazdaságban előállított hozzáadott érték részaránya (5,6 százalék) is magasabb volt országos értéknél (4,5 százalék). A szolgáltatások közül a kereskedelem, az ingatlanügyletek, az üzleti szolgáltatások, a közigazgatás, az oktatás és az egészségügy hozzájárulása jelentősebb.

2014-ben Fejér megyében az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson 18 116 PPS tett ki, ami az EU tagországok átlagos fejlettségi szintjének kétharmadát jelentette.

Gazdasági szervezetek

2016. június 30-án 62 372 Fejér megyei székhellyel rendelkező gazdasági szervezetet tartottak nyilván, melyeknek kilenctizedét (57 531) vállalkozásként, további 6,8 százalékukat nonprofit szervezetként jegyezték be.

A vállalkozások héttizedét önálló vállalkozóként vették nyilvántartásba, a munkavégzés jellege szerint 35 százalékuk fő-, 49 százalékuk mellékfoglalkozás keretében dolgozott. A társas vállalkozások közül a kft-k a legelterjedtebbek, héttizedük ezt a társasági formát választotta. A megyei vállalkozások csaknem teljes egészében 10 fő alatti vállalkozások, a 250 fő felettiek száma pedig mindössze 47.

Fejér megyében 2016. június végén ezer lakosra átlagosan 137 vállalkozás jutott. A vállalkozói aktivitás mutató értéke a mezőföldi területeken, valamint a megyeszékhelyen és térségében alakult a legkedvezőbben, elsősorban a mezőgazdasági és az ingatlanügyletek főtevékenységű önálló vállalkozók magas számának köszönhetően.

Minden ötödik vállalkozás mezőgazdasági tevékenységet végzett, további 16 százalékuk az ingatlanügyleteket, 10-10 százalékuk pedig a kereskedelmet és a tudományos és műszaki tevékenységet jelölte meg főtevékenységnek. Közülük a kereskedelem kivételével mindenütt bővült a vállalkozások köre, legnagyobb arányban (3,3 százalékkal) a mezőgazdaságban.

A törvényi előírások változása, a cégek kényszertörlésének bevezetése nagyban hozzájárult a felszámolások számának csökkenéséhez. A cégnyilvántartásban szereplő megyei székhelyű gazdasági szervezetek közül az előző év azonos időszakához képest egynegyedével kevesebb (1305) ellen volt folyamatban fizetésképtelenséggel kapcsolatos eljárás. A legtöbb végzést továbbra is a kereskedelemben (303), valamint az építőiparban (179) adták ki, a legkevesebbet a pénzügyi szolgáltatás ágban (25), illetve az oktatásban (28).

Munkaerőpiac

A KSH a lakosság munkaerőpiaci részvételét rendszeres, a háztartásokat érintő adatfelvételén keresztül méri fel. Az adatok alapján 2016 II. negyedévében Fejér megye 15–74 éves lakosságából 198,2 ezer fő volt gazdaságilag aktív, azaz olyan személy, aki foglalkoztatott, illetve olyan munkanélküli, aki azonnal be tudna lépni a munkaerőpiacra. A gazdaságilag aktív népesség száma az egy évvel korábbihoz képest 3,7 ezer fővel kevesebb, a 8 évvel ezelőtti időszakhoz képest viszont 15,7 ezer fővel több volt. Az aktivitási arány 61,2 százalék, mindössze 1,2 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.A gazdaságilag aktív népességen belül mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma csökkent egy év alatt. A munkanélküliségi ráta így 3 százalék alá esett, ami jóval kedvezőbb, mint az országos érték, a megyék rangsorában pedig Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom után a harmadik helyet jelenti.

A népesség másik, mintegy 126 ezer főt számláló csoportja a gazdaságilag inaktívak, ahova például a tanulók, nyugdíjasok, GYES-en lévők tartoznak, azok, akik valamilyen oknál fogva nem lépnek be a munkaerőpiacra.

Alkalmazásban állók

A KSH évközi intézményi munkaügyi adatgyűjtése a Fejér megyei székhelyű legalább 5 fős vállalkozásokat, a költségvetési intézményeket és a nonprofit szervezetek meghatározott körét érinti. Ezeknél a szervezeteknél 2016 I. félévében 121 ezer fő állt alkalmazásban, amely 1,1 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az alkalmazottak közel kétharmada fizikai munkát végzett, 92 százalékuk teljes munkaidőben dolgozott és 75 százalékukat a versenyszféra alkalmazta. Havi átlagban 4700 fő közfoglalkoztatottként végzett munkát (85 százalékuk a költségvetési szférában). A közfoglalkoztatottak aránya az alkalmazásban állókon belül mintegy 3,8 százalékot tett ki.

A megye foglalkoztatási helyzetét a termelő ágak, ezen belül az ipar és a feldolgozóipar határozza meg. Az alkalmazottak 35 százaléka a feldolgozóiparban dolgozott (közel 43 ezer fő), a létszám az egy évvel korábbihoz képest 2,0 százalékkal kevesebb. A termelő ágak közül a mezőgazdaság az alkalmazottak mindössze 3,7 százalékát foglalkoztatta. Az építőiparban tavalyhoz képest 7,7 százalékos létszámemelkedés történt, a bővülés mind a fizikai, mind a szellemi munkaköröket érintette.

A szolgáltató szektoron belül a kereskedelemben közel 20 ezren dolgoztak, a szellemi foglalkozásúak létszámbővülése miatt tavalyhoz képest 1,6 százalékkal többen. A szolgáltató szektor további nagyfoglalkoztatói közül az egészségügyi és szociális ellátásban 6,0, az oktatásban 2,0, az adminisztratív szolgáltató tevékenységekben 5,2 százalékos volt a létszámbővülés. A közigazgatásban viszont 3,2 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban.

Keresetek

A január-júniusi időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi átlagos bruttó keresete 246 ezer forint volt Fejér megyében. A kereseten felüli juttatásokat (többek között az étkezési, a lakhatási, a ruházati, vagy a munkába járással kapcsolatos költségtérítést) is magában foglaló munkajövedelem havi átlagos összege 261 ezer forintot tett ki.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete (164 ezer forint) az országos átlagnál nagyobb mértékben, 8,7 százalékkal nőtt, és a fővároson kívül csak Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében volt magasabb. Ezzel együtt a nettó átlagkereset közel 8 ezer forinttal elmaradt az országos átlagtól. A megye költségvetési szerveinél 147 ezer, a versenyszférában 169 ezer forint volt a nettó kereset. Egy fizikai munkakörben dolgozó átlagosan havi 129 ezer forintot, míg egy szellemi foglalkozású 227 ezer forintot vitt haza.

A gazdasági ágak közül az iparban 198 ezer forint, az egy évvel korábbinál 8,8 százalékkal magasabb volt a nettó átlagkereset, ezen belül a fizikai munkakörben dolgozók 152 ezer, a szellemi foglalkozásúak 328 ezer forintot kaptak kézhez havonta. A kereskedelemben 14, a közigazgatásban 19, az építőiparban 10 százalékos nettó keresetnövekedés történt egy év alatt.

A megye gazdaságában meghatározó feldolgozóipar kereseti rangsorában a kohászat, fémfeldolgozás áll az első helyen. Itt a nettó átlagkereset meghaladta a 250 ezer forintot, azaz másfélszeresét tette ki az ágazat országos átlagának. Ettől jelentősen elmaradtak a villamos berendezéseket gyártó (187 ezer Ft), valamint a járműipari cégeknél (186 ezer Ft) elérhető nettó keresetek. A legkevesebbet a megye vegyianyag-gyártó vállalkozásai fizették, nem egészen 120 ezer forintot, ami a megyei feldolgozóipari átlagnál is csaknem 80 ezer forinttal alacsonyabb volt, az ágazatra jellemző országos átlagnak pedig még a felét sem érte el.

Az üres álláshelyek a versenyszférában

A megye növekvő gazdasági, ezen belül elsősorban ipari és beruházási teljesítménye nem csak az alkalmazásban állók számának bővülésével, hanem a munkaerőpiac kínálati oldalának a növekedésével is együtt jár. 2016. I. félévében a megye legalább 5 főt foglalkoztató gazdasági szervezeteinél több mint 2100 betöltetlen álláshely volt, ami az elmúlt 5 évet tekintve a legmagasabb érték. Az öt évvel ezelőtti időszakhoz képest mintegy 1300-zal, az egy évvel ezelőttihez képest pedig megközelítőleg 150-nel több a betöltetlen álláshely.

A versenyszférában 100 betöltött és betöltésre váró álláshelyre több mint kettő (2,31) üres álláshely jutott , ami az elmúlt évek legmagasabb értéke. Mindez azt is jelenti, hogy a versenyszféra munkaerőigénye az alkalmazottak számánál gyorsabban nő.

Az üres álláshelyek nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása visszatükrözi a megye gazdaságának a jellemzőit. Az időszak során a legtöbb betöltetlen álláshelyről az ipari, valamint az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó – döntően munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó – szervezetektől érkezett jelentés.

Az ipari üres álláshelyeket szinte teljes egészében a feldolgozóipari ágazatokban, ezen belül elsősorban a járműiparban (258), a gumi-, műanyag-, építőanyag-iparban (240), az élelmiszeriparban (153), valamint a kohászatban és fémfeldolgozásban (151) jelentették.

A betöltetlen álláshelyek változása alapján egy év alatt a feldolgozóiparon belül a járműiparban (+57 százalék), az élelmiszeriparban (+135 százalék), a szolgáltató ágak közül pedig a kereskedelemben (+32 százalék) nőtt leginkább a munkaerőigény.

Az álláskeresők

A munkaerőpiac kínálati részét az álláskeresők alkotják. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján Fejér megyében 2016 júniusában 9200 álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk egy év alatt 27 százalékkal csökkent. A munkakeresés időtartama szerint az álláskeresők 38 százaléka 1-3 hónapja regisztráltatta magát, csaknem 30 százalékuk pedig több, mint egy éve. Az álláskeresők 12 százaléka 25 éven aluli és mindössze 8,4 százaléka, 770 fő volt pályakezdő, ami évek óta a legalacsonyabb érték.

Összeállította a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Főosztálya