2017.08.04. 16:34
Jó reggelt, Fejér megye!
Velem lévő gyerekkoromban történt, hogy beneveztem az iskolai farsangi hacacárén a lufifújó bajnokság mezőnyébe.
A nevezés körüli visszásságok miatt egyből a négyfős döntőben találtam magam. Egy aprócska, szöszke Supergirl, fakardjától rátarti Zorró, s szeplős arcú Piroska alázott le engem, az „erős testalkatú" műtősfiút. Persze tudtam én előre, léggömböt felfújni számomra ordas képtelenség.
A tervem abban állt, hogy lopva zsebre teszem majd a löttyedten maradt lufikát, s otthon felfújatom valakivel. Be is jött, lufitulaj lettem.
Annyit fűznék hozzá, hogy hosszú évekig nem értettem, mások hogyan fújják föl. Hiszen lássuk már be! Ha belefújok a lufiba, az nagyobb lesz, de amíg levegőt veszek, a lyukon kiimbolyog a beküldött fuvallat. Évek teltek el, mire rájöttem, bár néha még manapság is elfelejtkezem róla: be kellett volna fogni!