Minden szobába kell egy álom...

A Halott Pénz-sztori ugyanis felért a jéghegy csúcsára s méltóképpen koronázta meg 20. születésnapját, olyan stadionkoncerttel, amely biztosan újabb 20 évre feltüzelte még a zenekart, s rajongóikat. Marsalkó Dávid és Járai Márk ugyanolyan szerénységgel álltak a grandiózus színpadra, ahogyan nyilatkoztak nekünk még novemberben a jubileumi évükről.  Talán el sem hitték, hogy az álomból valóság lett s a klubturnés kis színpadokat pazar stadionszínpad váltotta fel, a pár száz rajongóból pedig több mint harmincezer fős “család” formálódott. S milyen az, amikor egy pécsi szobából a Puskásig jut valaki? Nos, valami olyasmit képzeljenek el, hogy egyszer csak magasba emelkedik több ezer lap melyen az áll: “Köszönjük, hogy vagytok Nekünk”! Marsalkó Dávid pedig abban a pillanatban leállítja a zenekart, miközben a tömeg skandálja: Halott Pénz, Halott Pénz…! 

A sors különös fintora, hogy ekkor állt a színpadon a gyermekkórus, s ebben a pillanatban a zenekar tagjai is gyermekké váltak, szemükből pedig olvasható volt: megcsináltam! Megható pillanatokból nem volt hiány, ahogy buli hangulatból, konfettiesőből, tűzijátékból és sztárvendégekből sem. A sors pedig nemcsak a színpadon állóknak üzent talán? Hiszen tudjuk, hogy “nincsen véletlen, ebben az életben”, s amikor annyi ember közül pont egy kisgyermekes család és egy nyugdíjas házaspár közé keveredünk a párommal, azt érezem, s reméltem is, hogy testet öltött a jövőnk, s minden ami ránk vár az életben ott volt előttünk. Minden szobába kell egy álom,  s remélni merem, hogy egy fehérvári kisszobában ülő lány álmai is megvalósulnak, s Halott Pénz-sztori 30. születésnapján már mi leszünk a kisgyermekes család a küzdőtéren.