Kiadós változások jönnek 2018-ban

Ezek az újítások a magánszemélyeket és a vállalkozásokat egyaránt érintik – legalábbis, ha az adózás témakörét nézzük.

Az egyik ilyen, valószínűleg a legtöbb embert érintő változtatás a személyi jövedelemadó bevallási szabályainak módosulása. Eszerint január 1-jétől megszűnik a munkáltatói adómegállapítás, valamint a magánszemélyek mellett az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyeknek és a mezőgazdasági őstermelőknek is adóbevallási tervezetet kell készíteniük.

Így a munkáltató a 2017-es évre vonatkozóan már nem készítheti el a munkavállalók adóelszámolását. Azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felhívja a figyelmet arra, hogy a munkáltatóknak, kifizetőknek továbbra is el kell készíteniük és 2018. január 31-éig át kell adniuk a magánszemélyek részére az összesített igazolást.

Január 1-jén több változás is életbe lép. Az adózás témakörén túl a Munka törvénykönyvében is lesznek módosítások.

Az egyik módosítás, amely bár lényegi változást nem tartalmaz az elődjéhez képest, a munkavállaló alkalmazásának körülményeire vonatkozik, konkrétabb leírással. Eszerint a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely az egyén testi alkatára, fejlettségére és az egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidőbeosztást megfelelően módosítani.

Szintén hatályba lépett már az a szabályozás is, mely szerint a megváltozott munkaképességű munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. A megváltozott munkaképességű személyek fogalmába tartoznak azok, akik rokkantsági ellátásban részesülnek, legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkeznek, vagy az egészségi állapotuk a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű.

Az egészségi állapotnak megfelelő munkakör a kismamákra is vonatkozik. Az új szabályozás szerint a munkavállaló számára, ha a munkakörében történő foglalkoztatás feltételei az egészségi állapot változására figyelemmel előírtak szerint nem módosíthatóak, úgy a munkavállaló számára az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, amennyiben várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól pedig fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.

Január 1-jétől alapbérként a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira nézve eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért és garantált bérminimumot állapíthat meg. A törvénymódosítás alapján az összegnél és annak hatályánál figyelembe veszik a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerőpiaci sajátosságait.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább az előző bekezdésben tárgyalt munkabér mértékét elérje – szól a módosítás.

Változott még a munkavállalói képviselők köre is, amelybe mostantól az üzemi tanács tagja és az üzemi megbízott mellett a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállaló képviselője és a munkajogi védelemre jogosult szakszervezeti tisztségviselők is beletartoznak.