Amikor a pezsgősdugó az égbe repül – Az újévre készülnek Fejérben is

„Sült malacka az asztalon, / körbefogtuk s fogy nagyon, / pezsgősdugó az égbe repül, / trombita szól házon belül, / az asztalra felállok, / onnan egy nagyot kiálltok: / boldog új évet kívánok!” – szól az egyik szilveszteri jókívánság, amely a hagyományok egy részét jól mutatja: a disznóhús fogyasztása, a zajkeltés és maga a pozitív üzenet is a népszokás részét képezi, csak kicsit modernizálva.

A Szent Szilveszter pápa ünnepén kialakult hiedelmek célja, hogy az emberek az új évre biztosíthassák egészségüket, szerencséjüket, valamint, hogy bő terméssel és szapora állatállománnyal rendelkezzenek.

A két napon – december 31-én, szilveszterkor és január 1-jén, újévkor – például tilos korán lefeküdni, mert akkor egész évben az ágyat nyomjuk, de ugyanígy tiltott kölcsönkérni vagy -adni is, mert minden kimegy a házból.

Ellenben a zajkeltés igencsak megengedett, hiszen a régmúlt szokása szerint a pásztorfiúk nagy zajjal kergették el az óesztendőt, amely hagyomány a kongózás, csergetés és pergőzés neveket viselte. Bár ma már kevésbé találkozunk ezzel az ősi szokással, a szilveszteri trombitázásban, petárdázásban – sőt, a tűzijátékban is – ott lapul a hagyomány.

Sőt, ha a zajkeltésről beszélünk, bizonyos értelemben ide tartoznak a szilveszteri bulik is, amelyek manapság nagy népszerűségnek örvendenek: legyen szó szórakozóhelyről, házibuliról vagy koncertről.

- Kiskoromban mindig a családdal ünnepeltük a szilvesztert. Ilyenkor mindenki eljött hozzánk: a nagyszülők és az unokatestvéreim is, körülbelül 15-en voltunk – kezdi Reichert Karolina, Fehérvár Szépe – a Fejér Megyei Hírlap Királynője.

Mint mondja, családjával mindig is tartották a különféle hagyományokat: ilyenkor leginkább lencsét és virslit esznek, illetve sokat táncolnak. Aztán az utóbbi két évben változtattak ezen az ünneplési szokáson.

- Ahogy idősebb lettem, átalakult a szilveszter. Tavaly és tavalyelőtt az ötfős szűk család, tehát a szüleim, a testvéreim és én külföldre, Bécsbe és Grazba mentünk szilveszterezni. Izgalmas volt látni, hogyan ünnepelnek máshol – részletezi Karolina.

- A városban sok esemény van ilyenkor, egymást érik a koncertek, az este pedig tűzijátékkal zárul. Az osztrákok nem esznek lencsét, sőt, a virslifogyasztás sem szokás ilyenkor. Ellenben az utcán kiöltözött emberek járnak, vicces sapkát, szemüveget és lóherés ruhákat, kiegészítőket vesznek fel, hogy szerencsésen kezdjék a következő évet – osztja meg velünk tapasztalatait a lány.

Családjával azért választották az osztrák városokat, mert közel vannak, kedvelik azok légkörét, a hegyeket, valamint Karolina nővére is Ausztriában él. Idén azonban már a székesfehérvári Bikini-koncerten ünneplik a szilvesztert, családiasan.

- Nagyon családcentrikusak vagyunk, és úgy érzem, még érdemes kihasználnom a lehetőséget, hogy a családdal tudom tölteni ezt az ünnepet. A barátaimmal év közben és másnap is tudok találkozni, bulizni – indokolja a váltást Karolina, aki a régi szokásokhoz hasonlóan még ma is küld ünnepi jókívánságot barátainak, ismerőseinek.

- Volt, akinek SMS-t küldtem tavaly, ám, mint kiderült, az üzenet a túlterhelt hálózat miatt csak négy órával később ért célba. Szóval leginkább a közösségi oldalon írok a barátaimnak, ismerőseimnek, és ott is inkább szilveszteri hangulatú képet küldök nekik – meséli.

Bár azt gondolhatnánk, a modern technikának köszönhetők az ünnepi jókívánságok, üzenetek, mint azt Panyi Anett, a Dégi Hagyományőrző Klub egyik vezetője elmondta: ez esetben is egy igazi népszokásról van szó, csak modernizálva.

- Az emberek már régen is sok jót kívántak egymásnak szilveszterkor. Ennek az oka egyszerű: úgy vélték, hogy azt kapják vissza, amit a másiknak kívánnak, és minél több emberhez jut el egy-egy pozitív üzenet, annál több mindent kapnak vissza – részletezi a szokás eredetét Anett, hozzátéve: az ismerőseiknek, barátaiknak párjával, Pap Ferenc hagyomány-őrző vőféllyel közösen ők is szoktak üzenetet küldeni.

- Az óévbúcsúztatáshoz tartozik a bálozás, a hangos zajkeltés, illetve a hagyományokban nagy szerepe van még a főzésnek is, amellyel termékenységet, bőséget varázsolnak az emberek a következő évre – mondja Anett.

December 31-én a rétesnyújtás a legjellegzetesebb szokás, Feri édesanyja is hosszú időn keresztül őrizte ezt a hagyományt.

- A rétesnyújtással kicsit az óévet is meg tudják nyújtani az emberek, illetve a következő évre sok „leveles” pénzt varázsolnak maguknak – részletezik.

- Kimondottan népszerű volt korábban az úgynevezett tollas pogácsa is, amely elsősorban a jóslás funkcióját látta el. Szilveszterkor az emberek krumplis pogácsát készítettek, abba tollat tettek, megsütötték, majd annak elkészültekor megnézték, kinek mennyire sült meg a pogácsában elhelyezett tolla. Akinek megégett, arra a jóslás szerint szomorú év várt: meghalt vagy megbetegedett. A szokásból mára már csak a pogácsakészítés maradt meg – meséli Anett.

A manapság is divatos ételek között szerepel a töltött káposzta és a lencse, amelyek a réteshez hasonlóan a bőségvarázsláshoz köthetők.

- A babona a húsok terén is megjelenik. A sertésfogyasztás ajánlott, mert a hiedelem szerint a disznó összetúrja a szerencsét, ellenben a csirkével, amely elkaparja azt. Korábban halat is sütöttek szilveszter estéjén, mondván, annak pikkelye szerencsét hoz. Ma már kevesebben esznek halat ilyenkor, mert úgy vélik, elúszik vele a szerencséjük – sorolják a hagyományőrzők.

Mint mondják: szilveszterkor az édességsütés is elfogadott, amely a következő év megédesítését hivatott szolgálni.

- Nálunk a rétesnyújtás, a közös főzés, a kocsonyakészítés jellemző – mesél Anett és Feri a saját ünnepi szokásaikról -, amelybe a disznó orrát is beletesszük, hogy szerencsét hozzon. A lényeg persze mindig az, hogy együtt, közösen ünnepeljünk.