A kőkeresztjeiről híres Előszállás kilencven éves önállóságát ünnepelheti

Ám addig sok bosszúsággal járt az ügyintézés. Előfordult, hogy hiába gyalogoltak vagy szekereztek az előszállásiak messzire. Hercegfalván kiderült: az illetékes tisztviselő éppen nem tartózkodott a hivatalában. Az előszállási Gazdakör ezért már a húszas években szorgalmazta a település önállósodását.

1926 májusában Rózsa József, Sóki József, Koskai József és Györök András gazdák az állami tanító Gergelyi Béla vezetésével felkeresték a belügyminisztert, és előadták kérelmüket Előszállás önállósodásáról, amelyet 1927. október 3-án tárgyalt a megyei közgyűlés. A tárgyalás eredményeképpen a Herczegfalva községhez tartozó Előszálláspusztát, Róbertvölgyet, Nagykarácsonyt, Kiskarácsonyt és Ménesmajort, e helységek fiókgazdaságait és a szőlőhegyeket (Előszállás-Szőlőhegy, Daruhegy, Nagykarácsony-Szőlőhegy) Előszállás néven egyesítették, és a helységekből nagyközséget szerveztek. Mindezt a megyei alispán az 1928. február 7-ei megyegyűlésen ismertette, s a belügyminiszter is elfogadta a községgé alakulás tervezetét.

Az uradalom öt alsó kerületéből tehát 1928-ban alakult meg Előszállás nagyközség. Belterületét a községháza és környéke, illetve a szőlőhegyek – Öreghegy, Akóhegy, Bárányhegy, Bíbichegy, Daruszőlőhegy, Nagykarácsony-Szőlőhegy – egyes részei alkották, a külterületbe Előszálláspuszta, Kelemenhalom, Róbertvölgy, Kisgyörgyszállás, Nagygyörgyszállás, Kiskarácsony, Nagykarácsony, Ménesmajor és Gulyamajor tartozott. A község területe 15 070 hold, lakosainak száma 3681 fő volt. A településen ma is számos értékes látnivaló akad, ezek közül mutatunk be néhányat.

Előszállás határában található a dimbes-dombos Túzok, amely hajdan kedvelt kirándulóhely volt. Tavasszal, nyáron madár- és őzlesre indultak a gyerekek, ősszel diót gyűjtögettek (amíg ki nem vágták a fákat), télen hógolyóztak, szánkóztak, a bátrabbak még a sífutást is kipróbálták. A legenda szerint ezen a területen egykor sok túzok élt, innen az elnevezés.

Előszállás a 20. század elején híres volt a mintagazdaságáról. A nagyszülők, dédszülők még emlékeznek arra, hogy a falu a ciszterci szerzetesrend birtokainak központja volt. Az uradalom magában foglalta a ma már önálló Alsószentiván, Baracs, Mezőfalva, Nagykarácsony, Daruszentmiklós, Nagyvenyim és Hantos községet is. Békefi Remig zirci apát a 20. század elejétől ösztönözte a hatalmas és jó adottságú uradalom fejlesztését. 1751-ben kápolnát építettek Előszálláson, 1765-ben készült el a rendház, amely a mindenkori jószágkormányzó rezidenciájaként működött. A plébánia létesítésével egy időben, 1779-ben épült fel a háromhajós, egytornyú, barokk jellegű templom, amelyet Kisboldog-asszony tiszteletére szenteltek fel, oltárképe ismeretlen festő munkája, Szűz Mária születését ábrázolja. Az előszállási uradalmat az 1924-1945 között jószágkormányzóként tevékenykedő Hagyó-Kovács Gyula virágoztatta fel: a tiszteletére 2013-ban szobrot avattak a rendház előtti parkban.

A rendház – amit az előszállásiak csak kastélynak neveznek – emeletes, alápincézett, L-alaprajzú barokk épület, sátortetővel. A jószágkormányzó székhelyeként, a gazdasági apparátus központjaként, illetve nyugalmazott rendtagok szállásaként is működött. Az 1930-as években felújították, 1950-től az 1990-es évek közepéig állami gondozott gyerekek nevelőotthona volt, egyik mellék-épületében alsós diákok tanultak, majd visszakerült a ciszterci rend tulajdonába.

A földszinten ideiglenesen helytörténeti kiállítást rendeztek be a helyiek, de ez mára átkerült a falumúzeumba. Régi fotókat, emlékkönyveket, dokumentumokat, szoba- és konyhabútorokat, játékokat, hímzett falvédőket, használati eszközöket láthat ott az érdeklődő, s minden évben advent első vasárnapján innen indul a Mikulás-futás a szomszédos Nagykarácsonyba.

Előszálláson számos szép, régi kőkereszt található. Többségük a 19-20. század fordulójáról származik, a legrégebbi 1857-ben készült, a templom előtt áll. A Petőfi Sándor utcai és az Árpád utcai kőkereszt 1900-ból maradt ránk. A báránytelepi 1879-ből származik, néhány évvel ezelőtt új helyen, a főút mentén, központi helyen állították fel. A külterületi, Róbert-völgyi keresztet is res- tauráltatták, és a falu határában, a Szent Róbert-parkban helyezték el.