Székesfehérváron építik fel újra a Nemerét, Rotter Lajos nagyszerű világrekorder vitorlázó repülőgépét

Rotter Lajos nagyszerű világrekorder vitorlázó repülőgépe, 1936-ban, a berlini olimpián szerzett dicsőséget Magyarországnak és a honi repülésnek, illetve az aviatikával foglalkozó magyar szakembereknek. Rotter Lajos a fehérvári repülőgép-javító műhelyben munkatársaival gyors ütemben dolgozott, hogy időben elkészüljön, majd a berlini olimpia egyik versenynapján Berlinből Kielbe, a vízi olimpiai számok színhelyére repült. Ez a levegőben megtett 326,5 kilométer volt a céltávrepülés akkori világrekordja.

A gép újraépítésének érdekében a munkálatok már évek óta folynak. A készítő csapatot szakmailag Révy László vezeti, részben az ő budaörsi műhelyében épült kezdetben a szerkezet: az idős mestert öt-hét repülős egyesületi tag segíti. A cél az, hogy egyszer majd teljes pompájában fogadhassa látogatóit és hódolóit az egykori vitorlázógép, majd Józsa Dávid, az Albatrosz világbajnok pilótája a levegőbe is emelhesse azt.

– Hogy mikor lesz az a nap? Nem tudjuk megjósolni, a munka akkora precizitást igényel, hogy csak rendkívül lassan haladhatunk – mondta tegnap Szilády Dezső, az Albatrosz Repülő Egyesület elnöke, aki Viza Attilával, Józsa Dáviddal és a Kiss Benjáminnal fogadta az újságírókat az építés jelenlegi helyszínén.

– A repülőgépet nem csak kiállítani akarjuk, hanem repülni: ez pedig komoly felkészültséget igényel még úgy is, hogy birtokunkban van az eredeti szakmai dokumentáció – tette hozzá Szilády Dezső, aki beszámolt róla, hogy korábban már többen megpróbálkoztak a Nemere újraépítésével, ám valamilyen ok miatt eddig mindannyian kudarcot vallottak. Ők nem akarnak beállni ebbe a sorba.

– Jelenleg a törzs nyolcvanszázalékos készültségi állapotban van, kint a börgöndi repülőtéren – folytatta a szakember, majd mutatta a szárny készülő darabját. Amit láttunk, az egy hatméteres szakasz volt: elképzelhető, mekkora lehet a két szárny 10-10 méteres teljes hossza.

– A jelenlegi építési fázist csak meleg helyen lehet elvégezni, erre a repülőtéri hangár alkalmatlan, ezért igénybe vettük Gulyás József nagylelkű felajánlását, az ő cégének műhelyében és az ő berendezéseivel dolgozhatunk itt. Azonban a törzset és a szárnyat egyszer majd össze kell illesztenünk, ezt pedig csak a börgöndi leszállópálya hangárjában tehetjük meg. Addigra azonban olyan állapotba kell hozni ott az infrastruktúrát, hogy fogadhassuk a Nemerét. Egy megfelelően szigetelt, nagyjából állandó hőmérsékletű hangárra lesz szükségünk.

A Nemere építésének különböző fázisaiban a készítők már bemutatták a szerkezetet az érdeklődőknek: így történt ez a legutóbbi repülőnapon is. Pénteken ennek ismét lehetőségét látták, s nyílt napot szerveztek az újságíróknak.

– Az olimpiai versenyt Berlin mellett, a rangsdorfi repülőtéren rendezték, ahol a Nemere sikere nem váratott magára sokáig: 1936. augusz­tus 12-én világrekordnak számító 326,5 kilométeres távrepülést hajtott végre Rotter a Berlin–Kiel útvonalon, mindössze 3 óra 53 perc alatt. A magyar teljesítménye felkeltette a külföldi sportrepülők figyelmét, és attól kezdve a nagyszerű légijármű, a Nemere hosszú évekre meghatározta a vitorlázó repülőgépek tervezésének irányvonalát.

A Nemere az olimpiai szereplés után a Hármashatár-­hegyre került, de a cserkészrepülők ritkán használták nagy mérete és az ahhoz kedvezőtlen terepviszonyok miatt. Aztán 1937. június 13-án egy elhibázott gumiköteles indítás következtében megsérült a gép orra. Esztergomban, az Aero-Ever vállalatnál javították ki, majd később több, 200 kilométernél hosszabb repülést is végrehajtottak vele. A Nemere a világháborút a Hármashatár-hegyen megsérülve, de átvészelte. A diósgyőri repülőklubhoz került, ahol újra repülőképes állapotba hozták, de sajnos – politikai okokból és szakmai féltékenység miatt – 1948 körül megsemmisítették. A székesfehérvári repülősök kötelességüknek érzik, hogy közreműködjenek a légijármű újjászületésében, s ezzel tisztelegjenek a nagy elődök rendkívüli teljesítménye előtt.