A pusztaszabolcsi gyakorlatot a minisztériumban is áttekintik

Ami biztos, az egyrészt az, hogy Hambalgó László, a város pénzügyi támogatását továbbra is élvező helyi Polgárőr Egyesület elnöke közösségi oldalán, nyilvános posztokban maga számol be róla, miként jelennek meg a város határában az újabb és újabb illegális hulladéklerakók. Legutóbb pedig a karókat lopta el valaki (ismét) a facsemeték mellől, amelyeket a József ­Attila Általános Iskola tanárai és diákjai 2019 novemberében, a Cikolára vezető út mentén ültettek ki.

De az is igaz, hogy a pusztaszabolcsi mezei őrszolgálat holtában is hasznot hajt

Legalábbis abban az értelemben, hogy működési tapasztalatait az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Kiemelt Infrastruktúrák Főosztálya tanulmányozásra bekérette. Erről Tüke László képviselő, az előző ciklus alpolgármestere számolt be lapunknak. Az előző városvezetés a „Tiszta Magyarország” koncepció kidolgozásához ajánlotta fel helyi tapasztalatait.

Az ITM számára megküldött best practice anyag, mint Tüke László kifejtette, a megelőzés koncepciójára épült. A 2014–2019 közti időszak pusztaszabolcsi modelljének középpontjában a mezőőrség állt.

E megoldás előnye egyrészt, hogy tagjai hatósági személyek olyan jogkörrel, amely nemcsak jelzési kötelezettséget jelent, hanem szankcionálási lehetőséget is. Másrészt a rendőrséggel való kötelező együttműködés a mezei őrszolgálatot a rendőrség partnerévé lépteti elő olyan szaktudással, amely az eljárási jog alapjait is magában foglalja. A mezőőrök jelzései így a körzeti megbízottak számára fontos és értékelhető információt jelentenek. Harmadrészt, a szolgálat mindennapos jelenlétet biztosít a külterületen. Bármilyen rendellenesség megjelenését azonnal észlelni tudják, folyamatukban szemlélve a dolgok alakulását. A szolgálat tagjai továbbá, hatósági személyként, adatkezelési feladatokkal is megbízhatók.

Ehhez kapcsolódóan, a közterületi kamerák által rögzített adatok kezelésének lehetőségét az előző vezetés önkormányzati rendeletben szabályozta

Az összefoglaló azt sem hallgatta el ugyanakkor, hogy a mezőőrség kialakításának magasak lehetnek az úgynevezett társadalmi költségei. Magyarán: nem egyszerű elfogadtatni a gazdákkal a mezőőri járulékot. A gazdáknak ezenkívül nem tetszik az sem, hogy a mezei őrszolgálat – például fakivágáskor, saját hulladék kihelyezésekor – őket is a jogszabályok betartására is kötelezheti.

– Mégis, a mezőőrség, azon túl, hogy sok esetben sikeresen derítette fel a szabálysértőket, önmagában, a létezésénél fogva is visszatartó erőt jelentett a külterületi jogszabálysértésekkel szemben – összegzett Tüke László. – A mezőőrök feladata sokrétű volt. Nemcsak a terménylopások ellen léptek fel, hanem az illegális fakivágás, a hulladékelhelyezés, a mezőgazdasági utak elszántása ellen, és rendszeresen ellenőrizték a külterületi csapadékvíz-elvezető árkokat is.