A nagymértékű belső feszültség is oka lehet a felmondásnak

Ugyanis az úgynevezett pozitív stressz jobbára jó hatással van ránk, a magasabb szintű teljesítmény elérését segíti. Vele szemben – értelemszerűen – a negatív változat áll, amely könnyen megbéníthatja „tulajdonosát”, attól az ember úgy érzi, az adott helyzet már túl sok neki. Ez az egészségre sem gyakorol pozitív hatást, így érdemes felvennünk vele a harcot! Azt már tudjuk ugyan, hogy a sportolás bizonyítottan jó stresszoldó, a magyar munkavállalók mégis – a Profession álláskereső portál kutatása alapján – inkább kávéznak, dohányoznak vagy jó esetben beszélgetnek. Érdekesség, hogy a szabadúszók, vállalkozók inkább motiválónak (33 százalék) tartják a stresszhelyzeteket, míg az állásban dolgozók csaknem ugyanennyi százalékban jobbára blokkolónak érzik azt. Többen olyannyira, hogy úgy döntenek, inkább szabadulnak az adott munkakörből, munkahelytől. Ez a portál felmérése alapján tízből három munkavállalót érint, jellemzően a 40–49 év közötti, alkalmi munkákat végzők köréből.

A mindennapokat tekintve a 18 évesnél idősebb válaszadók (összesen 1054 fő) egy részénél a legnagyobb feszültséget a vezetőkkel való konfliktusok okozzák. A 8 órában foglalkoztatottak 20, a 6 órában dolgozók 24 százaléka a vezetőit jelölte meg elsődleges stresszforrásként, míg a szabadúszók és a vállalkozók életében az ügyfelek, partnerek a legnyomasztóbbak (32 százalék), de őket annak az iparágnak a helyzete is aggasztja, amelyben tevékenykednek (29 százalék). A részmunkaidőben, 4 órában dolgozókat elsősorban az ügyfelek, partnerek (24 százalék) és az elvárások (25 százalék) stresszelik.

A munkavállalók 39 százaléka leginkább úgy oldja a belső feszültséget, hogy az adott konfliktust kibeszéli magából. Ugyanebből a célból már egyre kevesebben választják a sportolást: míg tavaly a megkérdezettek 24 százaléka döntött az efféle stresszoldás mellett, addig idén a válaszadók kisebb része, 21 százalék jelölte meg ezt a lehetőséget. Azonban – és ez bizonyos kutatási eredmények alapján örömteli hír – a stressz miatt kávézók és dohányzók száma is csökkent. Az előbbi csoportba a felmérésben részt vevők 28 százaléka (tehát többen kávéznak, mint sportolnak!), utóbbiba pedig 20 százalékuk tartozik. Ami viszont eléggé aggasztó, hogy a válaszadók jó része nem alszik eleget: 67 százalékuk átlagosan napi 6-7 órát alszik, 20 százalékuk pedig ennél is kevesebbet, holott közülük sokan fizikai munkát végeznek. Az alvást pótolni ugyan nem lehet, de hasznos, ha napközben kisebb-nagyobb pihenőidőket iktatunk be magunknak. A felmérés szerint erre is egyre kevesebb időnk van: a válaszadók több mint felének (55 százalék) nincsen pihenőideje, további 13 százalékuknak van, de nem tartják be azt. Pedig, ahol létezik ez a fogalom és „módszer”, ott a munkavállalók körében is alacsonyabb a stresszesek aránya.

A munkahelyi stresszhez hozzájárulhat, ha megterhelőnek érezzük a napi munkamennyiséget, váltott műszakban dolgozunk, otthon is a munka körül járnak a gondolataink, gyakran túlórázunk, átalakulások történtek a cégünknél, vagy ha a viselt felelősség kérdése nem teljesen tisztázott. Testünk is jelez: gyanakodjunk, ha fáj a fejünk, látászavarral küzdünk, erős szívdobogást érzünk, nehezen koncentrálunk, fáradtnak érezzük magunkat, feszülnek az izmaink, netán izzadás, viszketés, belső fájdalom, székrekedés vagy hasmenés jelenik meg.