A nem kezelt állat a környék kutyáit is veszélyeztetheti

Az élősködők okozta betegségeket nem soroljuk a fertőző betegségekhez – annak ellenére, hogy fertőzéssel terjednek –, ugyanis néhány alapvető tulajdonságukban különböznek. Az egyik ilyen, hogy a szervezet egy fertőző betegség kórokozójától – amennyiben túléli – meg tud szabadulni. Ez a hétköznapi esetek többségére igaz, ahogy tapasztalhatjuk az átvészelésék során. Gyakran pedig rövidebb-hosszabb ideig aktív védekező képességet is nyer az állat a fertőződés ismétlődésével szemben. Erre a képességre alapozunk a védőoltásokkal is. A fertőző betegségek kórokozói nem érdekeltek a megbetegített állat életének megőrzésében – szögezte le Lorászkó Gábor állatorvos, az Országos Állatorvos Kamara megyei elnöke.

A legtöbb parazitának nem érdeke, hogy a gazdatest elpusztuljon

Ám, mint kiderült, az élősködők mindkét említett szempontból mások: – Ha bejutnak a gazdaszervezetbe, attól saját erőből megszabadulni már többé nem lehetséges, élethosszig fennáll a fertőzés. Másrészt a parazita nem érdekelt a fertőzött állat megöléseben, hiszen csak azzal együtt élhet.

Ebből adódóan a külső és belső élősködők ellen nem tudunk védőltásokkal aktív védekezést kiváltani, hanem a bejutott parazitákat kell elpusztítani. Szerencsére léteznek a leküzdésükre alkalmas eszközök, ezek egy része még tartós hatású is. Lorászkó Gábor a belső és külső élősködőkről külön mesélt: a kutya esetében a testen belül élők ellen egyre szélesebb hatású, vagyis egyszerre számos élősködő faj ellen hatásos készítménnyel rendelkezünk, amelyeket féreghajtó tablettáknak szokás nevezni. Jogszabály alapján évente egyszer, a veszettség elleni oltással együtt kötelező beadni, de a fertőződési lehetőség állandósága miatt évszakonként célszerű ezt ismételni. Ezzel védjük a kutyánk közelében élő emberek egészségét is. Ám néhány egysejtű élősködőnek is van jelentősége, elsősorban fiatal állatokban, de például a közismert babéziózis számára az életkor is közömbös, időset is éppen úgy megbetegíthet, és a szokásos parazitalogikával ellentétesen gyakran meg is öli a kutyát.

A repülő rovarok ellen a legnehezebb védekezni

A belső élősködők sajátos, egyre jelentősebb csoportját jelentik a bőr- és szívférgek is, melyek fel tudják adni a leckét az állatorvosnak, és a kezelésük a kutya számára rendkívül kockázatos lehet. Másrészt viszont a nem kezelt állat a környék kutyáit akár több kilométeres körzetben veszélyeztetheti, ugyanis a belső élősködők utazhatnak vérszívó külső élősködők segítségével – hangsúlyozza az állatorvos, kiemelve ezen a téren a szúnyogokat és a kullancsokat. És akkor térjünk át a külső parazitákra, amelyek első sorban az ízeltlábúakhoz tartoznak. A viszonylag enyhe, de azért még roppant kellemetlen szövődmények esetén pedig nagyon súlyossá is válni tudó bolhásság mellett tetvek, szőrrágó, vért szívó vagy szőrtüszőben élő tetvek és atkák gyötörhetik az állatokat. A legyek, böglyök és szúnyogok önmagukban is veszélyesek lehetnek, az általuk közvetített betegségek révén még inkább. A repülő rovarok ellen a legnehezebb védekezni, és talán csak a havonta felhelyezhető, nem olcsó, cseppentős gyógyszer tartja őket távol. A másik nehéz, költséges, de szükséges védekezés a kullancsra vonatkozik, amely többféle betegséget is átvihet a kutyákra, melyek legismertebbje és legsúlyosabb következményekkel járója a babéziózis. Csepp és tabletta is alkalmas lehet a védekezésre, de előbbiből csak állatorvosi ajánlásra javasol választani a szakember, mert azt mondja, a külső élősködők elleni készítmények többsége a kullancs ellen hatástalan vagy megbízhatatlan. Ahogy – teszi hozzá – a gyógyszeres nyakörvek is.