Egyre több országban tilos a vadállatok szerepeltetése

Egyre közelebb húzódik a magyar határokhoz is a cirkuszi állatok szerepeltetésének betiltása – az Európai Unió már több mint húsz országában ugyanis tilos. Olaszország után Románia, majd Portugália tiltotta be az ilyen fajta produkciókat, most pedig Nagy-Britannia gondolkodik hasonlón.

Nem a porondon, a mögötte töltött idő a lényeg

– Úgy kezdődött ez az egész, hogy elkezdték bemutatni a schönbrunni állatkertben a világ más tájain élő állatokat. De mivel csak nézegetni őket nem volt elég érdekes, ezért jöttek a cirkuszi mutatványok, hogy más területek is részesüljenek az érdeklődés hozadékából… Mára azonban eljárt efölött az idő – szögezi le Lorászkó Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara Fejér megyei elnöke, aki szerint egzotikus látványként tálalni például egy oroszlánt, természetellenes körülmények között, már nem lehet elég érdekes. Ezen állatok megismerésének már van korszerűbb módja, tette hozzá az állatorvos. Lásd az egyre jobb körülményeket adó állatkertek, szafárik, de elég, ha csak a televíziócsatornák dokumentumfilmjeire gondolunk, amelyekben gyakorlatilag „az ember arcába tolják az oroszlán arcát”.

– Olyan szintű információtenger és lehetőség áll rendelkezésünkre, ami nemrég még elképzelhetetlen volt – vélekedik az állatorvos. A cirkuszi állatok nevelési módszerei ma már korszerű, jutalmazásos alapon működnek. Lorászkó doktor is így vélekedik erről: – Amit ezekről az állatokról tudok, abból azt gondolom, nem lehet őket kínzással tanítani. Mindent megjegyeznek, s ha valamit nem akarnak, akkor azt nem csinálják. Én jártam úgy tigrissel, hogy az alagútban akartam megszorítani, betettem két ujjnyi deszkát elöl is, hátul is, amit úgy harapott szét, mintha habszilikát lett volna, fröcsögött a szájából a forgács. Cirkuszi elefántokat is láttam verekedni, néma csendben, mintha késelés lett volna. Olyan erők mozogtak ott, futott mindenki, amerre látott. A kamion kartondoboz volt számukra. Erőszakoskodni velük tehát öngyilkosság lenne – mesél tapasztalatairól az elnök. – Nagyobb probléma szerintem az állatok számára a nem porondon töltött idő eltöltése – világított rá Lorászkó Gábor arra, mely területen lenne érdemes változtatni. – Például a jegesmedve „szállítmány”, amely 2x2 méterre bezárva tölti szinte az egész életét.

Magyarországon továbbra is nagy hagyományuk van az állatos cirkuszoknak, a sátrak rendre meg is telnek az előadásokra. Bár az más kérdés, hogy állat nélkül is megtelne-e, a Magyar Cirkuszigazgatók Egyesülete azonban az állatos produkciók mellett érvel. Több állatvédő és állattartással foglalkozó szervezet – állatkertek, parkok – is nyilatkozták már, hogy a cirkuszi állatok kivonása súlyos károkat okozhat – éppen maguknak az állatoknak. Elég csak azokra a romániai oroszlánokra gondolni, amelyeket hirtelen hoztak ki az országból, hogy megvédjék őket az altatástól. De itt most több ezer állatról van szó unió szerte, amelyek elhelyezése problémás, vagy épp lehetetlen. A magyar vándorcirkuszok, ismert cirkuszi családok is, hogy bizonyítsák állataik iránti elkötelezettségüket – s azt mondják, állataik a barátaik és kollégáik is egyben –, ma már gyakorlatilag a háttérbe is betekintést engednek a közönségnek – hogy mindenki lássa, jó körülmények között tartják az egzotikus fellépőket. Akik egyébként több generációra visszamenőleg már ember mellett születtek, nem élnének meg természetes közegükben. Több közülük ráadásul mentett vagy éppen túlszaporulatból származó állat. Ezért is, még a cirkuszi állatprodukciók ellen küzdők is úgy vélik, ha beszüntetik a vadállatok szerepeltetését a magyar cirkuszokban, azt csak úgy érdemes, ha hosszú átmeneti időt biztosítanak az állattartóknak. Hiszen ezeknek az állatoknak az elhelyezése, cirkuszi életből való kivonása is nehéz és hosszadalmas feladat. De van más megoldás is: ha a cirkuszi állattartás feltételein változtatnak.