2021.02.04. 11:30
Sokan használják szomszédbosszúra az állatvédelmi törvényt
Hová, kihez fordulhat az, aki kínlódó, szenvedő állatot lát? Ez a kérdés év eleje óta ismét egyértelmű: elsősorban a jegyző és a járási hivatal kell, hogy eljárjon egy bejelentés esetén. A civil állatvédő azonban más szervezeteket szokott bevonni, derült ki, ahogy az is: nagyon sokan használják szomszédbosszúra az állatvédelmi törvényt, aminek valójában semmi köze az állatokhoz.
A képen Lajos Bence civil állatvédő látható az egyik mentvényükkel
Fotó: S. Töttő Rita / Fejér Megyei Hírlap
Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet arra, hogy amikor valaki szenvedő állatot lát, akkor igenis van lehetősége tenni valamit érte. Az, hogy kihez fordulhat, már bonyolultabbnak tűnő kérdés, de csak első ránézésre. Épp egy éve írtuk meg, hogy – akkor – két kormányrendelet volt hatályban, amelyek egymással ellentétes szabályozást tartalmaztak arra vonatkozóan, mely hivatalokat érdemes felkeresni állatvédelmi ügyekben. A megyei kormányhivatal akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az érintett jogszabályok módosításával egységes szabályozás készül.
A hivatal szemszögéből
Ezzel kapcsolatosan most ismét megkerestük a Fejér Megyei Kormányhivatalt, ahol Sziebert Gergely megyei főállatorvos lapunknak elmondta:
– Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény megjelenése óta számos változáson ment át, melyek alapvetően azt a célt szolgálták, hogy a jogszabály címében megfogalmazott alapelv a gyakorlatban is minél jobban és egyszerűbben érvényesüljön. A kormány állatvédelmi hatóságként a minisztert, a NÉBIH-et, a Pest Megyei Kormányhivatalt, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalt, a települési önkormányzat jegyzőjét, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt jelöli ki. Az állatvédelmi hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége pedig gyakorlatilag az ország egész területére kiterjed – mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy idén, azaz 2021. január 1-jével visszakerült a jogszabályba a jegyzőknek az állatvédelmi törvényben foglaltak végrehajtása ellenőrzésével kapcsolatos hatásköre.
– Sok esetben a jegyző és a járási hivatal egy időben rendelkezik az úgynevezett elsőfokú eljárás lefolytatására és döntéshozatali hatáskörrel az állatvédelmi törvényben foglaltakkal kapcsolatosan.
Összetett kérdés
A fentiekből következően látható, hogy az állatvédelem hazai szabályozása nagyon összetett, több hatóság hatáskörébe utalt. Sziebert Gergely mégis azt mondja:
– Ennek ellenére ügyfélként mégsem kell, hogy elvesszen az ember a jogszabályok útvesztőjében, hiszen panasszal, közérdekű bejelentéssel bármely állatvédelmi hatósághoz lehet fordulni, vagy akár hatáskörrel nem rendelkező hivatalnak is jelezhetjük állatvédelemmel kapcsolatos problémánkat. Amennyiben a kérdéses ügyben több hatóság is illetékes és hatáskörrel is rendelkezik, a megelőzés elve alapján az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg. A bejelentést a fogadó hatóság megvizsgálja, és amennyiben hatáskörrel nem rendelkezik, átteszi a megfelelő ellenőrző szerv számára, további ügyintézésre.
Az állatvédő nézőpontja
Nagyon sok állatvédelmi ügy mégis a civil szervezeteknél csapódik le. A FEMA Állatmentő Egyesület mentésekért felelős műveletirányítója, Lajos Bence azt mondja, állatkínzás gyanúja esetén – tehát amikor például erre utaló sérülés van az állaton, vagy láthatóan szenvedést okoz számára az, ahogyan tartják – kimennek a helyszínre és kihívják a rendőrséget is. Ha rosszul tartásra utalnak a körülmények, alultáplált az állat vagy mindig láncon van, esetleg sokat kóborol, akkor a jegyző hatáskörébe tartozik a kérdés.
– Mi inkább a hatósági állatorvost hívjuk – szögezi le, ahogy azt is: aki a jegyzőhöz fordul hasonló esetben, írásban tegye, írjon átvételi bizonylattal átvehető levelet vagy e-mail-t. Ez alapján meg kell indítani az ellenőrzést. S pont ez az, amit sajnos igen sokan kihasználnak a lakosok közül úgy, hogy valójában a „bejelentéseknek” semmi közük az állatokhoz.
– A hozzánk beérkező panaszok közel fele kamu. Évek óta tapasztaljuk, hogy szomszédok jelentgetik fel egymást azért, mert egyik haragszik a másikra, vagy éppen bosszút akar állni rajta. Kimegyünk a helyszínre és látjuk, hogy szó sincs helytelen állattartásról. Persze ilyenkor is a saját zsebünkből fizetjük az útiköltséget, a saját időnket pazaroljuk a kamubejelentések ellenőrzésére. Ezért vezettük be nemrég, hogy már csak kizárólag telefonszámmal és fényképes bizonyítékkal fogadunk bejelentéseket.