Aranysakál, őz, vaddisznó

2022.01.29. 15:00

Egyre gyakoribbak a városi vadészlelések Fejér megyében is

Mi lehet a címben szereplő problémafelvetés oka? Mit kell tenni akkor, ha belebotlunk a belvárosban egy szerintünk egyáltalán nem odaillő élőlénybe? Erről kérdeztük a szakemberek véleményét.

DH, FMH

A baromfiudvar réme az aranysakál, nem rest a portákra is bemerészkedni

Forrás: Shutterstock

Ahogy korábban beszámoltunk róla: nemrégiben egy fehérvári óvoda udvarán láttak rókát, egy kistelepülés utcáján pedig őzikék szaladgáltak. Sokszor nekünk egzotikus állatok is megjelenhetnek lakóövezetünkben: gondoljunk csak az Alföldön látott fekete párducra, a Bükkben befogott, Afrikában őshonos vadmacskára, a szerválra, a Miskolcra tévedt medvére, vagy a Kulcson kószáló „három kismalacra”. Most arról írnánk, hogy milyen okok húzódnak meg a jelenség hátterében. A környezetünkben vadon élő állatok élettere egyre szűkül, és ilyenkor télvíz idején az élelem megszerzése is nehezebb. Hogyan viselkednek ilyen helyzetben az állatok? – erről kérdeztünk két szakembert, a Dunaújvárosi Kohász Vadásztársaság hivatásos vadászait. Hortobágyi Péter elmondása szerint sokkal több vad él a közelünkben, mint azt képzelnénk. Dunaújváros, az ártér és a környék is bővelkedik vadakban. Annak, hogy a vadészlelés egyre gyakoribb mostanság, több oka van. Ezeket Hetényi László ismertette: – Első és legfontosabb, hogy tél van. Ilyenkor a határ, az erdő „letakarodott” (a fák, bokrok elhullajtották a leveleket), így nincs takarása a vadnak, sokkal könnyebb észrevenni, mint az év más szakaszaiban. A tél másik hozadéka, hogy kevés a táplálék, emiatt az állat többet vándorol, és keresi az eledelét. Ehhez hozzájön, hogy január elején van az apróvad vadászati ideje, a vadászok jobban meghajtják a vadat, azok pedig ismeretlen, járatlan útvonalat is választhatnak – mondta. Az pedig, hogy rengeteg élelemtől szabadulunk meg nap mint nap, ugyancsak a kukák környékére csalhatja a vadakat. Pontosan a megnövekedett vadészlelések miatt nagyobb a valószínűsége annak, hogy a város környéki területeket róva, nem várt társat találunk. Hortobágyi Péter szerint ilyenkor is fontos az óvatosság, emellett igyekezzünk toleranciával viseltetni irántuk. Mi a legjobb magatartás ilyenkor? Kerüljük el őket, hisz ők ugyanúgy félnek tőlünk, mint esetleg mi tőlük. Mindenesetre ne menjünk közel hozzájuk akkor sem, ha nincs bennünk félelem! Kevésbé meglepő, ha erdőben, túrázás közben futunk össze állatokkal, de egy kitérő erejéig erre is megvan a javaslat, milyen magatartást tanúsítsunk: – Ha az erdőben sétálva összetalálkozunk vadakkal, szinte biztos, hogy azok előbb továbbállnak, mint mi. Magát a találkozást néha észre se vesszük mi, emberek, mert a vadak számára hangosak vagyunk, és nem is merészkednek a közelünkbe. Ezenkívül fontos lehet, hogy séta vagy túrázás közben a kijelölt utakról ne térjünk le! Ha ennek ellenére vaddal találkozunk, a lassú, megfontolt mozdulatok és a folyamatos szemkontaktus fontos, hiszen amint a vad felfedezi az embert, nagy valószínűséggel továbbáll – mondják a szakértők. Vaddisznók esetében más a helyzet – a szakember szerint –, ugyanis kora tavasszal ajánlatos elkerülni a közelségüket, ugyanis ekkor ellenek. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy éppen a vaddisznó esetében az állomány nagymértékben megnőtt az utóbbi 20 évben. Hortobágyi Péter elmondása szerint, amíg korábban nem lőttek évente 5-10 állatnál többet, ma ez az állomány a 200-hoz közelít. Ez a folyamat fordítottan arányos a vadak életterének a szűkülésével. A másik gyakorinak számító vadészlelés lehet az aranysakál, amely állat egész Európában nagy számban jelenik meg. Ezek, mivel a kutyafélék közé tartoznak, jól tűrik az ember közelségét, szinte urbanizáltak. Mindezek margójára azért nem árt odabiggyeszteni, hogy ők (mármint az állatok) voltak itt előbb, az ember csak beköltözött az ő életterükbe.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!