Figyeljünk a vízóraaknák, pincék fogságába esett békákra

A településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, a barna ásóbéka, helyenként a bajszos vagy barna békák (erdei, mocsári és gyepi béka), de még a vizektől elkalandozó zöld békák és unkák is csapdába kerülhetnek vízóraaknákba pottyanva, pincékbe tévedve. Ahol lassan eléhezve akár évekig, halálukig sínylődhetnek. Az állatok pusztulása is jelentős probléma, de a bajt tetézi, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban. A kétéltűek közé tartozó békáknak – még az életük jelentős részét a szárazföldön töltő fajoknak is – vízre van szükségük a szaporodáshoz, a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez. Pedig a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajok biológiai védekezésben betöltött szerepe igen jelentős. 

És a „feladataik” a klímaváltozás erősödésével, újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre csak növekednek. A bajba jutott békákon szerencsére gyorsan és egyszerűen segíthetünk: elég rendszeresen ellenőrizni az aknákat, illetve a pincék eldugott zugait, és akár kézbe véve kimenteni onnan az eltévedt vendégeket. Aki többet szeretne tudni róluk, töltse le az MME ingyenes kétéltű- és hüllőhatározó telefonos applikációját.