Fideszes alkotmánymódosítás az önkényuralmi rendszerek bűneinek tagadása ellen

Répássy Róbert szerdán benyújtott javaslata az Alkotmányt egyetlen új bekezdéssel egészítené ki, amelyben kimondják, hogy tilos az önkényuralmi rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények nyilvános tagadása, kétségbe vonása, jelentéktelen színben való feltüntetése.
A kezdeményezés előzménye, hogy áprilisban a budai Várban holokauszttagadó, szélsőjobboldali tüntetést tartottak, amely után az MSZP jelezte, hogy törvényjavaslatot nyújt be a holokauszt tagadásának büntethetőségéről. A szocialisták május elején nyújtották be alkotmánymódosító javaslatukat, amellyel kapcsolatban Répássy Róbert akkor azt közölte, hogy egy rendelkezést tart belőle támogathatónak - amit a mostani alkotmánymódosításban be is nyújtott - a többi passzus viszont számos szükségtelen és értelmetlen jogkorlátozó intézkedést is tartalmaz, amely nem fogadható el.
Az alkotmánymódosítás indoklásban a Fidesz frakcióvezető-helyettese arra hivatkozik, hogy az Európai Parlament idén április 2-án fogadta el az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról szóló állásfoglalását, amelyben fejet hajt az európai totalitárius és antidemokratikus rendszerek áldozatai előtt, tisztelettel adózik mindazoknak, akik a zsarnokság és elnyomás ellen küzdöttek és egységesen fellép bárminemű ideológiai háttérből fakadó önkényuralmi rendszer ellen.
Az állásfoglalás szerint "az áldozatok szempontjából mindegy, hogy melyik rezsim fosztotta meg őket szabadságuktól, kínozta vagy gyilkolta meg őket bármilyen okból" - idézi a dokumentumot Répássy Róbert.
A fideszes képviselő arra is felhívja a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság határozataiban kifejezetten megerősítette: nem hozható fel alkotmányossági kifogás az önkényuralmi rendszerek azonos megítélése és együttes kezelése ellen.
Az MSZP korábbi javaslata szintén kimondja, hogy tilos az önkényuralmi rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények nyilvános tagadása, kétségbe vonása, jelentéktelen színben való feltüntetése. A szocialisták viszont azt is kezdeményezték, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság gyakorlása ne irányulhasson nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltésére, a faji felsőbbrendűségre vagy a fajgyűlöletre alapozott eszmék hangoztatására, terjesztésére. Emellett ne engedje olyan politikai, katonai vagy katonai jellegű szervezet, csoport támogatását dicsőítését, népszerűsítését, illetve védelmezését, amelyek személyeket vagy csoportjait életüktől, emberi méltóságuktól, szabadságuktól akarnak megfosztani.
A szocialista frakció a gyülekezési jog tekintetében azt kezdeményezte: kerüljön be az alaptörvénybe, hogy annak gyakorlása nem irányulhat többek nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltésére, illetve a véleménynyilvánítás szűkítése esetében már felsorolt kategóriákra. Hasonló elven egészítenék ki az egyesülési jogról szóló passzust is.
Répássy Róbert korábban az MTI-nek a szocialista javaslat ezen rendelkezéseit szükségtelennek és számos ponton értelmetlen jogkorlátozó intézkedésnek tartotta, amely érinti a véleménynyilvánítási szabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési jogot és az egyesülési jogot is. A Fidesz jogi kabinetvezetője példaként azt említette, hogy a magyar jogrendszerben nincs meghatározva a "katonai jellegű szervezet", így ez értelmezhetetlen jogkorlátozásnak minősül.
Szerinte a MSZP "politikai árukapcsolással" a holokauszttagadással össze nem függő jogkorlátozásokat is benyújtott, amelyekre a Fidesz és a jogvédő szervezetek eddig is nemet mondtak.