Az Árpád-ház Program része az Aranybulla jubileumáról való megemlékezés is

Az unió tagországai a „brüsszeli diktátumban", a kvótadöntésben előírt összes befogadandó ember 27 százalékát fogadták be eddig, a határidő pedig néhány nap múlva, szeptember 26-án lejár - hívta fel a figyelmet a politikus, úgy értékelve, hogy míg Magyarországra az Európai Bíróság diktátumot alkalmaz, addig más, a kvótaelőírást szintén nem teljesítő tagállamok semmilyen szankcióban nem részesülnek. E miatt a kettős mérce miatt szerinte a kvótát nem lehet komolyan venni.

- Ha kell, elmegyünk a falig - fogalmazott, majd leszögezte: a kvóta-vita hazánk uniós tagságát nem veszélyeztetheti. Lapunk arra kért választ a minisztertől, van-e a kormánynak forgatókönyve arra a helyzetre, amikor a jogi érdekérvényesítés lehetőségei kimerülnek, és hazánk - akár egy újragondolt európai menekültpolitika alapján -, mégis rákényszerülhet, hogy bizonyos számú menekültet befogadjon? Elképzelhető-e, hogy ezért újra megnyitják Bicskén, vagy az ország más részein a már megszüntetett menekült táborokat?

Kérdésünkre határozott nemmel válaszolt és kifejtette: a téma még messze nem tart itt, a kvóta-ügyben a magyar kormány ellen indított kötelezettség-szegési eljárás szeptember 26-án zárul le, meg kell várni a végeredményt, amit minden bizonnyal hosszas bírósági procedúra követhet, mivel várható, hogy számunkra nem kedvező döntés születik.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. szeptember 7-én MTI Fotó: Illyés Tibor

Lázár János arról is tájékoztatott: szeptember 18-20. között Magyarországra látogat az Európai Parlament Ingeborg Grassle német néppárti képviselő vezette költségvetési ellenőrzési bizottságának küldöttsége, hogy néhány, uniós pénzből létrejött beruházást megtekintsen. A Miniszterelnökség vezetője szerint az ellenőrzési program döntő mértékben Orbán Viktor személyéről szól, ugyanis a delegáció az ellenzéki sajtó által a kormányfőhöz kötött projekteket - például a felcsúti kisvasutat - akar megszemlélni, aminek természetesen nincs akadálya, de lennének fontosabb áttekintendő ügyek is. Kifejtette: 2016 júniusának közepétől egy év alatt 40 019 jegyet értékesítettek a felcsúti kisvasúton, a jegyárbevétel 17,2 millió forint volt, ami azt jelentette, hogy teljesültek a vállalások.

Lapunk arra is kíváncsi volt, hogy Székesfehérvár, az Aranybulla születésének egykori helyszíne, kiemelt szerepet kap-e az európai jelentőségű évfordulónk megünneplése során? S az évfordulóhoz kapcsolódóan várható-e a megyeszékhelyen nagyobb szabású kulturális beruházás, illetve azzal összefüggésben, jelentős turisztikai fejlesztés?

Kérdésünkre a miniszter válaszában mindenekelőtt utalt arra, hogy 2013 novemberében a kormány határozatot hozott az Árpád-Ház-program megvalósításáról, amely 2038-ban Szent István király halálának ezredik évfordulójáig - magában foglalja a méltó megemlékezést ennek a kornak jeles történelmi eseményeiről. A kormány már megkezdte az előkészületeket, és kidolgozott egy programot, amelynek a Miniszterelnökséget vezető miniszter tudomása szerint fontos része 2022-ben az Aranybulla elfogadásának nyolc évszázados jubileumáról való megemlékezés is.

A kormány az Árpád-Ház programra 2017-2018-ra 800 millió forint előkészítési költséget különített el, a munka szakbizottsági szinten zajlik is. Az előkészítés során minden lépést Székesfehérvár önkormányzatával egyeztetve teszünk meg - emelte ki válaszában Lázár János.