Nem jutottak egyezségre a cafetériáról

Oszkó Péter pénzügyminiszter a korábbi 32 százalék helyett 25 százalékos kedvezményes kulcsot javasolt, a szociális partnerek a korábbi 10 százalékos kulcsot 17 százalékra felemelhetőnek tartották.
A pénzügyminiszter úgy számol, hogy a 25 százalékos kulcs esetén, amennyiben a munkaadók az eddigi juttatások felét nyújtják, a költségvetés bevétele akkor is nagyobb lehet, mint ha a munkaadók eredeti, 10 százalékos javaslatát fogadták volna el, amelynél majdnem teljesen megmaradtak volna a juttatások.
A Pénzügyminisztérium javaslata szerint megszűnne a cafeteria 400 ezer forintos összeghatára, miközben a kedvezményes kulcs alá tartoznának a helyi közlekedési bérletek, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-jegy (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig).
A kormány befogadta azt a szakszervezeti javaslatot, hogy a személyi jövedelemadóból levonható lesz a tagdíj, s a vagyonadó körébe nem kerülnek be a szakszervezeti üdülők - jelezte a pénzügyminiszter.
 Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, a szakszervezeti oldal szóvivője kifejtette, számításaik szerint a béren kívüli juttatások 17 százalékos adókulcs mellett több költségvetési bevételt eredményeznének, mint a pénzügyminiszter által javasolt 25 százalék. A 17 százalékos kulcsot a munkaadók is elfogadhatónak tartották.
Oszkó Péter pénzügyminiszter ugyanakkor leszögezte: nem látja a 25 százalék alatti kulcs költségvetési forrásait, "nem feszíthető tovább a húr".
 Pataky Péter elmondta, a munkavállalói oldal álláspontja szerint "a kormány a közteherviselés átrendezésében elindult egy jó irányba, de még nem tart ott, ahol kellene, sem az szja, sem a jövedelmek és a vagyon terhelése közötti arány vonatkozásában".
A kormány érvét Pataky Péter elfogadhatatlannak nevezte, miszerint azért kell megszüntetni a hidegétkezési-jegyet, mert gyakorlatilag készpénz-helyettesítőként működik, bárhol beváltják. Rámutatott: a szabályok ne be tartása nem indok arra, hogy az egész rendszert felszámolják.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, a munkaadók szóvivője úgy vélte, az adóátrendezés legfontosabb pontjai nem az szja-reform és a cafeteria adóztatása, hanem azok, amelyek a válságból való kilábalás érdekében a vállalatok versenyképességét, terheit érintik, például a társasági, iparűzési és jövedéki adó kérdése.
Rolek Ferenc kijelentette: a munkáltatói oldal ragaszkodik ahhoz, hogy a helyi iparűzési adó (ipa) továbbra is levonható legyen a társasági nyereségadó alapjából. Hozzátette, amennyiben ez nem valósul meg, a munkáltatók nem érdekeltek a megegyezésben a béren kívüli juttatásokról.
Az MGYOSZ alelnöke nehezményezte, hogy a havi 1.950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) eltörlése és a vagyonadó bevezetése egymást ellensúlyozza a költségvetési bevételekben, s mivel egy törvényben szerepelnek, vagy mindkettőt elfogadják, vagy egyiket sem.
A munkaadók szóvivője elfogadhatatlannak tartotta, "büntetőadónak, pénzbeszedésnek" nevezte a rehabilitációs járulék ötszörösére növelését.
Az szja kérdésében elmondta, a szakszervezetekhez hasonlóan a munkáltatói oldal sem ért egyet a bruttósítással, mert adminisztratív terhet jelent, és összezavarja a fogalmakat. "Ki kell mondani, hogy a 17 százalékos szja-kulcs valójában, tehát a régi bruttó bérben kifejezve 21 százalék, a 32 százalékos pedig több mint 40 százalék" - tette hozzá.
A kormány a jövő évi adótörvények alakítása során csak olyan változásba tud belemenni, amelynek költségvetési hatása semleges, azaz egyetlen fillérrel sem növeli a hiányt - rögzítette a kabinet álláspontját a pénzügyminiszter. Ennek megfelelően az eltörlendő tételes egészségügyi hozzájárulás havi 1.950 forintos összegének az ellentételét a vagyonadó képezi.
A pénzügyminiszter hosszasan elemezte a társasági adó, társasági különadó, helyi iparűzési adó komplex kérdését, amelynél a legfőbb szempont egy nemzetközi összehasonlításban versenyképes, jövedelemalapú társasági adó, s ennek a koncepciónak megfelel a 2010-re meghirdetett 19 százalékos kulcs, miközben a különadó megszűnik. Ez a megállapítás természetesen csak azzal a kiegészítéssel igaz, hogy a helyi iparűzési adót, ami az önkormányzatok legjelentősebb bevételi forrása, középtávon függetleníteni kell a vállalkozások adóztatásától - tette hozzá Oszkó Péter.

MTI