Szörnyű vízihalál - rengeteg áldozat

S az ő haláluk csak kettő a várhatóan az idén is százas, kétszázas nagyságrendűre dagadó esetszámból. A vízbe fulladások szezonja május 1-jétől szeptember közepéig tart.

Mi más enyhet találhat az ember ebben a hőségben, ha nem a folyóvizeket, strandokat? Előbbiekről (pl. a Velencei-tóról) azt gondoljuk, itt élünk, jól ismerjük, a strandon pedig ugyan mi bajunk történhetne, mikor ott figyel az úszómester is?... Pedig a tavalyi, tavalyelőtti esetek egy részében éppen az ilyen ugyan már hozzáállás vezetett később tragédiához.

Koroknay Anna és Pálinkás Dóri éppen a fehérvári strandon élvezik a nyarat, mindketten óvodásként tanultak meg úszni. De mit tennének, ha valamelyikük bajba kerülne?

- Segítségért kiabálnék, mert kihúzni nem tudnám őt, nagyobb nálam - mondja Dóri. - Én is biztosan segítséget hívnék először - kontráz Anna is, hozzátéve, az iskolában tanultak ilyen ismereteket, gyakorolták is ambubabán, de sokat el is felejtettek.

A fehérvári strand két dologról biztosan elhíresülhetne: egyrészt - szinte honi kuriózumként - itt engedélyezett a partról vízbe ugrálás, másrészt készséges, előzékeny uszodamesterek teljesítenek szolgálatot, naponta többen is. Gombkötő Zoltán maga is fehérvárcsurgói, így ismeri a tározót is, ahol a hétvégi tragédia történt.

- Tízévesen egyszer ugráltam a vízbe, aztán a régi homokbányánál elmélyült egy rész alattam - meséli. - Ha nincs ott a Kálmán barátom, ott maradok, ő húzott ki. Tulajdonképpen azon a tavon tanultam meg úszni, mert megfogadtam, velem még egyszer ilyen nem történik meg.

Gombkötő Zoltánnak a fehérvári srtandon eddig 29 éles vízből mentése volt.

- Leggyakoribb az úszástudás felülbecslése - sorolja az okokat. - Egy férfi egymás után hatszor úszta át víz alatt a medencét, hetedszer lent maradt... Csapatmunkában újraélesztettük, ilyenkor az egyikünk mentőkért telefonál, a másik szívmasszázst alkalmaz. Aztán vannak, akiknek begörcsöl a lábuk, megijednek, mellé nyelnek. És volt egy kilencéves kisfiú is, aki azt gondolta, a nemrég kapott szuper úszószemüvegben mindenre képes. Úszni tudás nélkül egyből ugrott a mélyvízbe. A labdába kapaszkodást azért nem engedjük, mert előfordult, hogy arról fordult a vízbe az illető, kicsúszott a keze közül. Ilyenkor az uszodamester már hallani szokta a jellegzetes bukákolást , nem csak a szemünknek, a fülünknek is ott kell lenni a vízen.

Fidel László kajak-kenu világbajnok élete nagy részét a vízen, a víz mellett töltötte el gyerekként, felnőttként.

- Mondjuk ki: egyre felelőtlenebb az emberek többsége! Ami a vizet illeti: a többség nem képes felmérni annak erejét, azt gondolják, könnyű beugrani, és nem tudják, milyen nehéz kijönni onnan, ha minden rosszul alakul. Sokan haltak meg például azért, mert az áradó folyók erejét nem vették komolyan. A megfelelő tájékoztatás a médiában nagyon fontos lenne, de a strandokon is nagyon sok tájékoztató táblát szereltetnék fel. És újra visszatérnék az iskolához, a családhoz, a szülőkhöz, a felelősségre való oktatásra, szoktatásra. A vízben történő gyerekhalál egyértelműen a szülők hibája. Nem tudom elképzelni ilyen helyzetben, hogy a lányomat szem elől tévesszem, már ha velem van.

Fidel Lászlónak gyerekkorából, de aktív sportolói éveiből is maradt élménye, mikor megtapasztalhatta: a víz mindig erősebb.

- A maratoni versenyen egyszer beborultam a vízbe, a lábam beakadt, én meg csak néztem alulról a víznek árját, mit mondjak, ez sem volt kellemes, de azután jött a segítség, és különben is elég felnőtt voltam ahhoz, hogy ne legyen nagyobb baj az esetből.

Mit tegyünk bajban? S ha más van abban, akkor mentsünk avagy sem? - tesszük fel a kérdést, visszatérve az uszodamesterhez.

- A speciális mentőfogásokat az igen-igen jó úszók sem ismerik - mondja Gombkötő Zoltán. - Ha menteni is kezdünk, várjuk meg, míg biztonságosan megközelíthetjük a fuldoklót, vagyis ha már kifáradt - nehogy a víz alá nyomjon minket. Mögé kerülve - sosem szemből! - átkaroljuk, kitempózunk vele. Ha mi kerülünk bajba, húzzuk hátra a fejünket, mintha a hátunkra feküdnénk. Emeljük ki a csípőnket, s semmiképpen se kapálózzunk - az rosszabb.