Romagyilkosságok: szakmai hibák az NBH-nál

A jelentés egy titkos és egy nyilvános részből áll. Gulyás József rögtönzött sajtótájékoztatóján elmondta, hogy szakmai és politikai felelősség terheli a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetőjét, Laborcz Sándort, valamint a titkosszolgálatokat felügyelő volt minisztert, Szilvásy Györgyöt. Az NBH-t később felügyelő Ficsor Ádám csak kis mértékben tehető felelőssé - fűzte hozzá.
A munkacsoport létrehozását az NBH-n belül tapasztalt súlyos hibák indokolták - fogalmazott Gulyás József, hozzátéve: e hibákat tetézték azok a hiányosságok, amelyek az időközben hivatalba lépett új főigazgató mindössze 48 óra alatt elvégzett belső vizsgálata közben keletkeztek. 
A munkacsoport vezetője szerint azért készült két - egy nyilvános és egy titkos - jelentés, mert a vizsgálódásuk közben begyűjtött számos, az NBH műveleti munkáiról szóló információ, valamint a titkos történések leírása nem osztható meg a közvéleménnyel. 
A képviselő hozzátette: a munkacsoport nagyon sok iratot tanulmányozott át, és 25 meghallgatásra is sor került, mintegy 17 órányi időtartamban. Az illetékes volt miniszterektől, valamint az NBH egykori és jelenlegi felső vezetőitől valamennyi kért információt megkapták, ám nem kutakodtak a nyomozás, illetve a büntetőeljárás részleteiben, mivel ez nem is volt feladatuk - mondta.
Gulyás József hangsúlyozta, hogy a munkacsoport megállapítása szerint az NBH zömmel szakmai hibákat követett el, amelyek lényege a hiányos együttműködés volt a nyomozó hatóságokkal. Mindezért nemcsak szakmai, hanem politikai felelősség is terheli a titkosszolgálatokat felügyelő minisztereket, nagyobb mértékben Szilvásy Györgyöt, kisebb mértékben Ficsor Ádámot. 
A tényfeltáró munkacsoport fideszes tagja, Demeter Ervin a sajtótájékoztatón közölte, hogy jelentésükben egyértelműen megfogalmazzák: kriminalisztikai szempontból az eddigi legsúlyosabb bűncselekménynek számít a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosság, amelyet a fajgyűlölet motivált, és amelynek előkészülete az NBH "látókörébe került". A kormány érzékelte ugyan a nyomozás során előállt hibákat, de nem tett semmit - fűzte hozzá Demeter Ervin, aki szerint a komoly szakmai hiányosságokon túl az NBH átszervezése és a forráshiány is közrejátszott a történtekben. 
A munkacsoport jelentésének minősített (titkos) részét egyhangúlag, a nyilvános részt 6:4 arányban fogadta el a nemzetbiztonsági bizottság - fűzte hozzá Demeter Ervin. Úgy fogalmazott: a vizsgálat legfőbb tanulsága, hogy az NBH működési rendjét mielőbb helyre kell állítani. 
A munkacsoport jelentését a legfőbb ügyésznek, a köztársasági elnöknek és a kisebbségi ombudsmannak is megküldték - hangzott el a sajtótájékoztatón.
Tóth Károly, a munkacsoport MSZP-s tagja, a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnöke - aki maga is elkészített egy jelentést – azt mondta az MTI-nek: "gyökeres különbség" van a most elfogadott jelentés minősített és nyilvános része között. Míg az előbbi csupán a bűnügy felgöngyölítése során elkövetett szakmai hibákat taglalja, addig az utóbbi már politikai állásfoglalást is tartalmaz, noha munkájuk során "nem érintettek politikai vonatkozású momentumokat". Közölte: vizsgálódásuk során soha nem merült fel a politikai felelősség kérdése, ezt az SZDSZ-es-fideszes többség "erőltette bele" a végleges jelentésbe, ezért az MSZP nem ért egyet a jelentésnek ezekkel a kitételeivel. A politikus azt is mondta, hogy a munkacsoport vizsgálata során nem keletkezett olyan információ, amely szerint a sorozatgyilkosság megelőzhető lett volna.
A nemzetbiztonsági bizottság - eredeti napirendjétől eltérően – kedden nem tárgyalt az elmúlt hétvégén Sajóbábonyban történtekről. Tóth Károly szerint nem volt, aki részletes tájékoztatást adott volna, mert a nemzetbiztonsági kabinet és a bizottság egy időben ülésezett.