Öt év alatt 108 elítélt kapott elnöki kegyelmet

A lap birtokába került lista szerint 2005 óta összesen 108 elítélt részesült kegyelemben: 2007-ben 1.378 kérelemből 23, 2008-ban 799 kérelemből 27, 2009-ben 911 kérelemből 17 esetben adott kegyelmet adott a köztársasági elnök kegyelmet.

A lap ismerteti, hogy a kegyelemnek a magyar jogrendszerben két fajtája van: az eljárási és a végrehajtási kegyelem. Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal stratégiai és kommunikációs főosztályvezetője a Vasárnapi Híreknek elmondta: arról, hogy valaki hogyan és kihez fordulhat kegyelemért, pontosan rendelkezik a büntetőeljárási törvény.

Az eljárási kegyelem azt jelenti, hogy egy büntetőeljárás során, a jogerős ítéletet megelőzően kér és kap valaki kegyelmet, vagyis azonnal megszűnik az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás. A főosztályvezető szerint ez rendkívül ritkán fordul elő, és oka szinte kivétel nélkül az, hogy súlyos betegség miatt nem lehet lefolytatni a büntetőeljárást.

A kegyelem másik, gyakoribb típusa a végrehajtási kegyelem. Ebben az esetben a kegyelmi kérvényt az elsőfokú ítéletet meghozó bíróhoz kell beadni, aki továbbítja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba, ahol egy osztály foglalkozik a kérvényekkel. A kérvényt a miniszter saját támogató vagy ellenző javaslatával továbbküldi a köztársasági elnöknek, aki döntését követően visszaküldi ellenjegyzés céljából a miniszternek. Az ellenjegyzés nélkül nem érvényes az államfő döntése, azzal a miniszter magára vállalja a politikai felelősséget

(Az MTI adatai szerint az utóbbi idők legismertebb ilyen típusú döntését - azaz a köztársasági elnöki kegyelem alá nem írását - Dávid Ibolya akkori igazságügyi miniszter hozta. 1998. április 30-án a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében 11 rendbeli vesztegetés bűntettében bűnösnek találta Kunos Pétert, az Agrobank egykori vezérigazgatóját, s két év végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtotta. Ugyanabban az évben, november 9-én Göncz Árpád köztársasági elnök helyt adott a kegyelmi kérelemnek, ám egy nappal később Dávid Ibolya igazságügy-miniszter nem ellenjegyezte az államfő kegyelmi határozatát. Döntését azzal indokolta, hogy a kérvényben elsősorban Kunos Péter egészségi állapotára való hivatkozás szerepel, ezt azonban az igazságügyi orvos-szakértői vélemény nem támasztja alá. Dávid Ibolya másik indoka az volt, hogy nem kívánta felülbírálni a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletét.)

A lapnak nyilatkozva Kumin Ferenc hangsúlyozta: Sólyom László köztársasági elnöknek nincsen "kegyelmi politikája", hanem kizárólag az igazságügyi minisztertől hozzá érkező javaslatokat bírálja el és küldi vissza ellenjegyzésre.

Beszámolt arról is, hogy a kegyelmi döntéseknek soha nincsen részletes indoklása, de általában megromlott egészségi állapot, eltartásra szoruló hozzátartozók, a bűncselekmény tárgyi súlya, társadalmi, erkölcsi megítélése adhat okot a kegyelemre.

A lap 2005-től tételesen felsorolja az elnöki kegyelemben részesültek nevét, s ennek alapján például tudni lehet, hogy 2009-ben az alábbiak részesültek elnöki kegyelemben: Alimaj Sahit (lopás, visszaélés közokirattal, közokirat-hamisítás), Balogh Viola (számvitel rendjének megsértése), Boros Gyula Gábor (ittas vezetés), Bódi József (kiskorú veszélyeztetése), Bódi Józsefné (kiskorú veszélyeztetése), Chen Shao Qing (közokirat-hamisítás), Faragó Rita (rablás), Funk Ádám (közokirat-hamisítás), Gaál Andrea (tiltott kéjelgés szabálysértés), Herczeg Renáto (garázdaság), Kémendi Józsefné (garázdaság, könnyű testi sértés), Kozák Frigyes Tibor (tartás elmulasztása), Losó Béla (közokirat-hamisítás), Nagy Mariann (csalás, magánokirat-hamisítás), Ngo Viet Ho (közokirat-hamisítás), Nyíri János (lopás), Pergel László (ittas járművezetés), Solymosi Péter (csalás, magánokirat-hamisítás), Szabó Attila (visszaélés közokirattal), Szeifert Ferenc (lopás), Szemerédi László (ittas járművezetés), Topcic Dzemal (visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel), Vígh Albert (közúti baleset okozása), Wersheffani Nagmi Mohamed (csalás, sikkasztás, magánokirat-hamisítás), Zombor Edit (magánokirat-hamisítás).