Milyenek az esélyek a kétharmados többségre?

A hétfőn az MTI-hez eljuttatott elemzés szerint a Fidesznek akkor biztosan nem lesz kétharmados többsége a következő Országgyűlésben, ha tizenkettőnél több egyéni választókerületben veszít a választás második fordulójában.
A Fidesz kétharmada az elemzés szerint még akkor is valószínű, ha április 25-én az 57-ből 10-12 egyéni választókerületet elveszít a párt.
A bizonytalanság oka, hogy a kétharmados többség megszerzéséhez nem elég az egyéni mandátumokkal számolni, mivel azok sorsa meghatározza az országos listás mandátumok alakulását is. A választókerületek eltérő lélekszáma, a részvételi arány és a jelöltek támogatottságának különbségei miatt lehetetlen pontosan megállapítani, hogy hány egyéni mandátum kell a minősített többséghez - olvasható a Political Capital elemzésében.
Az intézet arra is felhívja a figyelmet, hogy bár az első fordulós eredmények alapján "erősen valószínűnek tűnik" a Fidesz kétharmados parlamenti többsége, a párt feladata, hogy szavazásra bírja szavazóit abban az 57 választókerületben, ahol a mandátumot nem osztották ki az első fordulóban.
A Fidesz számára "az egyetlen fenyegetettséget szavazóinak elkényelmesedése jelentheti", a már megszerzett győzelem tudatában ugyanis kérdéses, hogy szimpatizánsai a vasárnapihoz hasonló aktivitást mutatnak-e a második fordulóban is - áll az elemzésben.
A Fidesz-KDNP 206 mandátumot szerzett a választás első fordulójában, a kétharmados parlamenti többséghez 258 képviselői hely szükséges.
A párt jelöltjei a még eldöntetlen 57 egyéni választókerület közül 56-ban az első helyről várják a folytatást.
Országszerte mindössze nyolc olyan választókerület van, ahol az első fordulóban 10 százaléknál kisebb volt az első és a második helyen végzett jelölt közti különbség, három a fővárosban, öt vidéken. A budapestiek közül mindenhol az MSZP jelöltje lett a második, a vidékiek közül háromban jobbikos, kettőben szocialista jelölt áll a második helyen.