Politikai nyilatkozat - mellette vagy ellene?

 Fidesz: az Országgyűlésnek meg kell felelnie az emberek akaratának

Az Országgyűlésnek egy politikai nyilatkozatban kell deklarálnia, hogy világosan megértette a magyar emberek akaratát, és készen áll a Nemzeti Együttműködés rendszerének megalapítására - mondta Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője hétfőn a "Nemzeti Együttműködésről" című politikai nyilatkozattervezet általános vitájában.

Szijjártó Péter vezérszónoki felszólalásában hangsúlyozta: az emberek egy olyan új rendszert alapítottak, amelynek középpontjában nemzeti ügyek vannak. A politikus az ilyen ügyek közé sorolta az ország gazdaságának helyreállítását, a magyar egészségügyi rendszer megmentését, a szociális biztonság helyreállítását, a munkahelyek védelmét, valamint a rend helyreállítását. Kiemelte: az emberek forradalmat vittek véghez a szavazófülkékben, amivel megbuktatták a "bűnszervezetek korszakát", azt a rendszert, amely az államadósság növelésével "elzálogosította a fiatalok jövőjét", felrúgta a szociális biztonságot, 16 éves csúcsra emelte a munkanélküliséget, valamint az összeomlás szélére sodorta az egészségügyet, a politikai döntések középpontjába pedig a magánérdeket tette a közérdek helyett.Az Országgyűlésnek meg kell felelnie a magyar emberek új rendszer felállítására irányuló döntésének és az emberek akarata szerint kell eljárnia, hiszen "ez az igazi demokrácia" - zárta beszédét Szijjártó Péter.

Jobbik: homályos de reménykeltő anyag

A Jobbik homályos, de reménykeltő anyagnak tartja "A Nemzeti Együttműködésről" című politikai nyilatkozattervezetet - mondta hétfőn a parlamentben Vona Gábor.A Jobbik elnöke hozzátette, ha az anyagban benne rejlik az a vágy, hogy túllépjenek az elmúlt húsz éven, hogy megszabadítsák az Országgyűlést az MSZP frakciótól, akkor a Jobbik politikai, társadalmi értelemben is segítségére lesz a nyilatkozat megvalósulásának.
Leszögezte, ha a politikai nyilatkozat a nemzet érdeke, akkor támogatják, de semmit nem támogatnak, ami a nemzet érdekével ellentétes.
 Vona Gábor beszéde elején rosszallását fejezte ki, hogy Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök nem vett részt az általa is jegyzett javaslat vitáján.
A szöveget elemezve kijelentette, nem érzi úgy, hogy április 11-én Magyarország visszaszerezte volna az önrendelkezési jogát. Kitért arra is, helyesnek tartja, hogy a politikai nyilatkozat megszállásról, diktatúráról, húsz zavaros évről és paktumokról beszél, de mint mondta, némi önkritikát viszont elvárt volna a készítőktől, mert az elmúlt húsz évben hol aktív, hol passzív módon ők is felelősséget viseltek a helyzetért.
 A Jobbik elnöke egyúttal felhívta Orbán Viktor figyelmét, "ne gondolja azt, hogy 14 homályos és általános mondat leírásával túl tudunk lépni az elmúlt húsz éven". Az MSZP képviselőkre utalva azt mondta, hogy az elmúlt húsz év ugyanis még mindig ott van velük.
 Vona Gábor egyúttal hiányolta a dokumentumból az elszámoltatás igényét, mert véleménye szerint a számonkérés nélkül nem lehet végrehajtani az új rendszer felépítését.
 Kérte az előterjesztőket, hogy a forradalom szó helyett valamilyen más szót találjanak ki a szöveghez. Mint mondta, a forradalom világszerte sok esetben a destruktivitásra utal, míg Magyarországon szent szó, mert 1848 március 15-ét és 1956-ot jelenti. Közölte, hogy az 53 százalékos választási siker nem ilyen forradalom, az 1956-osokat "ne degradáljuk le egy 53 százalékos választási eredményre. (...) 53 százalék önökre szavazott, 47 százalék meg nem önökre szavazott, ezt nem hívják forradalomnak a mi véleményünk szerint".
A pártelnök úgy fogalmazott, hogy ráadásul ehhez az 53 százalékhoz nem nyolc év kemény munka, "hanem nyolc év lapítás, bujkálás, a felelősség kerülése" járult hozzá. Vona Gábor szerint ugyanis a Fidesz-KDNP kétharmados többsége a hazai választási rendszerből fakad és az nem kétharmadnyi igen volt a Fidesz mellett, hanem kétharmadnyi nem az MSZP ellen.
 Feltette azt a kérdést is, hogy részesei lehetnek-e a nemzeti együttműködésnek azok, akik az elmúlt három évben "a törvényeket betartani igyekezve, lehet hogy fekete mellényben és fehér igenben, de megpróbáltak mindent megtenni azért, jó tudásuk, lelkiismeretük szerint", hogy valamivel szolgálják a nemzetüket.
Vona Gábor egyúttal bejelentette, hogy szeretne bejelentkezni a meghirdetett Nemzeti Konzultációra és újranyitni a vitát a Magyar Gárda ügyében.
Arra is kitért, hogy az anyag nem szól az adósságcsapdáról vagy az egyoldalú euro atlanti függésről.
 Vona Gábor a nemzeti önrendelkezés kapcsán egyúttal figyelmeztette a Fidesz és a KDNP politikusait, hogy kérdezzék meg saját szavazóikat, mert véleménye szerint közülük sokan azért akarták kétharmados többséghez juttatni a pártszövetséget, mert szeretnék, ha az Országgyűlés helyreállítaná a Szent Korona eszme alapján álló alkotmányos jogfolytonosságot.

Az együttműködést támogatja az LMP, a Fidesz politikai nyilatkozatát azonban nem

A Lehet Más a Politika (LMP) támogatja a nemzeti együttműködést, a Fidesz "Nemzeti Együttműködésről" című politikai nyilatkozat-tervezetét azonban nem. Schiffer András (LMP) felszólalásában aláhúzta: az LMP minden mandátumot és minden képviselőcsoportot egyenlőnek tart, emellett nem vitatja a Fidesz jogát sem az alkotmányozásra, azonban úgy véli, hogy a párt adós maradt a közjogi terveivel: pontosan mit kívánnak tenni a magyar demokráciával, a közjogi rendszerrel.
Rámutatott: az LMP egyetért azzal, hogy nemzeti együttműködésre és a pártok közötti párbeszédre van szükség, azonban ehhez nincs szükség új keretekre, mivel erre jelenleg is lehetőség van az Országgyűlésen belül.
Az LMP frakcióvezetője hangsúlyozta: akármilyen nagy felhatalmazást is kap egy pártszövetség, politikai programját a kormányprogramon belül kell elmondania. Aláhúzta: az LMP nem támogatja majd sem a Fidesz politikai nyilatkozatát, sem az MSZP alternatív nyilatkozat-tervezetét, mivel ezekben a nyilatkozatokban a beterjesztők hamis képzetet állítnak fel amikor szembeállítják a pártokat az emberekkel.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a jövő építéséhez hiteles ember- és társadalomképre van szükség

Harrach Péter, a párt frakcióvezetője a "Nemzeti Együttműködésről" című politikai nyilatkozattervezet általános vitájában hétfőn a parlamentben azt mondta, hogy a nyilatkozat a magyar emberek együttműködéséről és nem a politikai pártok mutyijáról szól.

Hívőnek, és nem hívőnek, fiatalnak és idősnek, politikai nézettől és lakóhelyétől függetlenül helye van minden magyar embernek a nemzeti együttműködés új rendszerében - hangsúlyozta a kereszténydemokrata frakció első embere.Talpra kell állítani az országot, vissza kell adni a nemzeti önbecsülést és egészséges társadalmat kell felépíteni - mutatott rá. Az elmúlt nyolc évben az ellenzék sok mindent látott: Medgyessy Péter igyekezetét, hogy megfeleljen az elvárásoknak, Gyurcsány Ferenc vibráló, egymást kioltó ötleteit, és Bajnai Gordon tűzoltó-kísérletét. A választók most úgy döntöttek: nyissunk egy új korszakot - mondta.  Harrach Péter a Trianon utáni állapotokkal párhuzamot vonva kiemelte: akkor sokkos állapotba került a nemzet, vezetői azonban olyan nemzeti egységet tudtak teremteni, amelyben a baloldal is feladta a nemzeti egységet támadó gondolatait, kezdeményezéseit és érdekeit úgy képviselte, hogy az "belesimult a nemzeti egységbe".  A bethleni konszolidáció törekvéseit, cselekvéseit, az ebben résztvevő baloldali együttműködést talán érdemes lenne a mai baloldalnak is mint példát figyelembe vennie - ajánlotta a politikus, akinek szavait taps fogadta a Fidesz-KDNP soraiból. A nemzeti egység gondolatához ugyanakkor hozzátartozik az is, ha a hatalmon lévők felismerik, a politikai akarat akkor hatékony, ha figyelembe veszi az emberek véleményét. Ezt hívják nemzeti konzultációnak - tette hozzá.  Az egység másik feltétele pedig a határozott és hiteles vezetés - fejtette ki a kereszténydemokrata politikus. A vezető pedig akkor hiteles, ha nem önmagát, saját anyagi érdekeit, hanem a nemzet érdekeit képviseli - hangsúlyozta.

Mesterházy Attila a nyilatkozat általános vitájában hétfőn az Országgyűlésben elmondta: benyújtottak egy módosító indítványt, amelyben megfogalmazták az általuk elfogadható szöveget. A dokumentumot a politikus fel is olvasta az ülésteremben.
A szocialista frakcióvezető hiteltelennek nevezte, hogy a Fidesz nemzeti együttműködésről beszél, és dokumentuma mottójában a béke, a szabadság és az egyetértés szavak szerepelnek. Azt kérdezte, hogy ha ezt komolyan gondolják, akkor az elmúlt nyolc évben miért nem ez a mottó vezette az akkori ellenzék politikáját.
 Közölte: nem értenek egyet azzal, hogy az ország 2010-ben szerezte volna vissza az önrendelkezését. Szerintük ez 1989-ben történt meg és ha igaz lenne, amit a Fidesz állít, akkor saját kabinetje sem lett volna legitim 1998 és 2002 között.
Mesterházy Attila azzal sem ért egyet, hogy forradalmat vittek véghez az emberek tavasszal. Megjegyezte, ez a "hatalmas többség" 17 ezer szavazattal több ahhoz képest, amennyit 2006-ban az MSZP-SZDSZ közösen kapott. Helyén kell kezelni a dolgokat, a minősítésekkel érdemes a történelmi hűség szerint élni - fogalmazott.
Álláspontja szerint a jövő pilléreiről szóló felsorolásból hiányzik a szabadság, a demokrácia és a társadalmi igazságosság.
Mesterházy Attila úgy látja: a magyaroknak nem most lesz lehetőségük megvalósítani saját céljaikat, hanem erre már többször volt lehetőségük eddig is. Példaként említette a rendszerváltást, az EU- és a NATO-csatlakozást. Szavai szerint a nyilatkozat ezen részében az elmúlt húsz év sikereit dobja ki a kormány.
 Az MSZP frakcióvezetője azt ajánlotta Lázár Jánosnak, a Fidesz-képviselőcsoport vezetőjének, hogy ha az együttműködést tűzték ki célként maguk elé, akkor érdemes olyan szavakat használni, amelyek valóban ezt szolgálják, és nem ezzel ellentétesek vagy kirekesztőek.