A Jobbik giccsadót vezetne be - képviselők a médiaalkotmányról

    
LMP: mit akar tenni a kormány a gazdasági körök áfacsalásainak felszámolása érdekében?

Vágó Gábor (LMP) napirend utáni felszólalásában azt kérdezte, hogy mit akar tenni az áfacsaló gazdakörök tevékenysége ellen. Elmondása szerint a "mezítlábasan" értékesített árut fantomcégek adják el, akik nem fizetnek áfát, majd a cég megszűnik. Egy másik gyakorlat szerint a cégek exportként tüntetnek fel belföldi értékesítést. 
Úgy vélte, a megoldás az lehet, hogy megszüntetik az érdekeltséget, a minimálisra kellene csökkenteni az áfatartalmat.
Czerván György államtitkár úgy válaszolt, hogy munkacsoport foglalkozik azzal, van-e lehetőség a nulla kulcsos áfa bevezetésére és csak a végfogyasztónál lenne adóteher.

 A Jobbik a "Tesco-botrányról"

Z. Kárpát Dániel szerint egy multinacionális cég 365 millió forinttól szabadított meg 18 ezer embert, a rendőrség és a vámosok is vizsgálódnak, de nincs olyan rendszer, amely azonnali szankciót eredményezne.
Mint mondta, a gond az, hogy minden ilyen "behozott" vállalat háromszor annyi munkahelyet szüntet meg, mint amennyit létrehoz. Egy ilyen cégnek egy nap alatt akár 150 milliós bevétele is lehet, így a 8 milliós bírság pár órán belül visszakereshető.
Azt mondta, üdvözlik a vidéki lakosság megsegítésének szándékát, de egy magyar hálózatot kellene támogatni.
Czomba Sándor államtitkár úgy válaszolt, hogy számos feladatuk lesz a következő ülésszakokban a hasonló jogsértések csökkentése érdekében. Hozzátette: a kormány látja, érzékeli a problémát, de a partnerségre akarják a hangsúlyt fektetni.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az ülésnapot, és a parlament következő ülését csütörtökre hívta össze.

Nyitrai Zsolt: a kormány támogatja az irányt

Nyitrai Zsolt államtitkár elmondta, hogy a kormány támogatja az irányt, amit a beterjesztők kijelöltek, s a javaslat egyik értéke az, hogy olyan progresszív döntéseket tartalmaz, amelyek bővítik a sajtó mozgásterét.
Hangsúlyozta, hogy voltak szakmai egyeztetések, hiszen a szakbizottságokban a szakma képviselői elmondhatták véleményüket.
A beterjesztést indokolja, hogy az 1986-ban született sajtótörvény idejét múlttá vált, ezért módosításra szorul - mondta.

Fidesz: sok, eddig szabályozatlan területre is kitér a médiaalkotmány

Németh Zoltán (Fidesz) felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a szabályozás több olyan területre is kitér, amelyre vonatkozóan jelenleg nincs törvény, s figyelembe veszi azokat a változásokat, amelyek az elmúlt években bekövetkeztek, elsősorban az interneten.
Kitért arra is, hogy a hiteles tájékoztatás érdekében fontos az oknyomozó újságírás védelme, illetve a sajtó-helyreigazítási jog is. Mint mondta, ez nem csak a közszereplőket védi, hanem a polgároknak a hiteles és pontos tájékoztatáshoz fűződő jogát is biztosítja.

A Jobbik a magyarellenes médiatartalmakat cenzúrázná

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: ha valami működött az elmúlt években Magyarországon, az a sajtószabadság volt, bár tulajdonosi érdekek valóban torzították.
Pártja javaslatai között említette a "giccsadó" bevezetését, amely a "szellemi környezetet szennyező" médiatartalmakat sújtaná.
Elmondta, hogy a Jobbik csak a magyarellenes, valamint a gyermekekre nézve veszélyes és káros médiatartalmak cenzúrázását támogatja.
Z. Kárpát Dániel szerint az indítvány a kormánypártokéval nem egyező véleményeket tiltaná, ugyanakkor hiányzik belőle a vízió, csupán "elkent keretszabályokat" tartalmaz, lényegi tartalom nélkül.
Arra hívta fel a figyelmet: nem dönthet egyetlen párt vagy a nemzetközi tőke a magyar sajtó szabadságáról.

Fidesz: az újságírókat és az interjúalanyokat is védené a szabályozás

A fideszes Menczer Erzsébet arról beszélt: az újságíró-társadalom nagy része örül annak, hogy "végre történik valami", módosítják a médiaszabályozást.
Elmondta, hogy a javaslat az újságírók és az interjúalanyok védelmét is szolgálja, illetve hogy az indítvány alapján a médiatartalom nem irányulhat személyek, nemzetek, nemzeti, etnikai és más kisebbségek, egyházak elleni gyűlölet keltésére, továbbá semmilyen közösség megsértésére, kirekesztésére.
Lényegesnek nevezte a helyreigazítási kötelezettség jelenleg elégtelen szabályainak tisztázását.

A Jobbik szerint a javaslat kizárólag a kormánypártok akaratát tükrözi

A jobbikos Mirkóczki Ádám emlékeztetett: a beterjesztést követő néhány napban kormánypárti képviselők tíz módosító javaslatot tettek a szakmai és ellenzéki bírálatok hatására, ami az eredeti indítvány előkészítettségének hiányát mutatja.
A politikus szerint több szakmai egyeztetésre lett volna szükség, mert az előterjesztés elkapkodott, csakis a kormánypártok politikai akaratát tükröző iromány, nincs tekintettel a demokrácia, a véleményszabadság elemi szabályaira.
Mint mondta, nyilvánvaló, hogy a Fidesz nem tartaná ilyen fontosnak és támogatandónak a médiacsomagot, ha a miniszterelnök Mesterházy Attila, Schiffer András vagy Vona Gábor lenne.
Kifogásolta ugyanakkor, hogy egy kormánypárti módosító indítvány kivenné a javaslatból azt a passzust, amely szerint a tájékoztatási kötelezettség megsértését jelenti, ha egy jelentős közéleti eseményről elmarad a tájékoztatás.

A Fidesz a kiskorúak szellemi és erkölcsi fejlődését óvná

Gyutai Csaba (Fidesz) a hiteles tájékoztatás fontosságára hívta fel a figyelmet tekintettel arra, hogy a megyei napilapok piacán nincs verseny, így többségük véleménymonopóliumot élvez.
Arra is kitért, hogy a médiatartalom nem károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi és fizikai fejlődését, ezért fontos, hogy az interneten a felnőtt tartalmakhoz való hozzáférés korlátozott legyen, illetve hogy a délutáni műsorsávban "a Mónika-show-szerű erkölcsrombolások megszűnjenek".

OLDALTÖRÉS: Halász János: jogharmonizációs célú módosításról van szó

Az egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításával, illetve a "médiaalkotmány" általános vitájával folytatódott a parlament szerdai ülésnapja.

Az egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításával, illetve a "médiaalkotmány" általános vitájával folytatódott a parlament szerdai ülésnapja.

Az egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításával, illetve a "médiaalkotmány" általános vitájával folytatódott a parlament szerdai ülésnapja.

Halász János: jogharmonizációs célú módosításról van szó

Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában azt mondta: az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat kilenc törvényt módosítana, köztük az ellátásról és a családok támogatásáról szóló szabályokat.

Fidesz: egy május elsején hatályba lépett rendelet miatt szükséges a módosítás

Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz) szerint azért kell most jogtechnikai módosítással élni, mert május elsején hatályba lépett egy rendelet, amelyet törvény az előző kormány részéről már nem követett. Ez az unióban működő szociális biztonsági rendszerek koordinálását szabályozza.
    
LMP: lehetőség lenne a szabályok felülvizsgálatára is

Kaufer Virág (LMP) azt hangsúlyozta, hogy nem csak technikai kérdésről van szó, most lehetőség nyílna arra, hogy felülvizsgálják és kiterjesszék az unióban már bevált, jól működő rendszereket.
Elmondása szerint pártja számára szimbolikus a csomag, mert több olyan törvényt is érint, amelyben az LMP és a kormány között vita volt. Üdvözlik ugyanakkor, hogy a kilenc törvény módosítása során lehetőség lesz a reformok megvizsgálására és társadalmi megvitatására is.
Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát lezárta és a részletes vitát az őszi ülésszakra halasztotta.

Rogán Antal: a "médiaalkotmány" az első lépés a sajtótörvény felváltására

A fideszes Rogán Antal expozéjában a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat  általános vitájában a parlamentben azt mondta: a "médiaalkotmány" a régi, 1986-os sajtótörvény felváltására irányuló első lépés, amely azt szolgálja, hogy minden újságíró azonos etikai elvek, normák, jogok, lehetőségek és kötelezettségek mentén dolgozzon az országban.
Kifejtette, három területet céloztak meg az előterjesztéssel: általános kötelezettségeket írnak elő, általános és egységes szabályokat hoznak a médiumokban megjelenő hamis hírekkel szembeni helyreigazításról, illetve szabályoznák az újságírók védelmét is.
    
Fidesz: nincs szó a sajtószabadság korlátozásáról
    
Nem a sajtószabadság korlátozásáról, hanem annak értelmezéséről van szó a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatban - jelentette ki L. Simon László, a Fidesz vezérszónoka.  
Úgy vélekedett: az elmúlt évek "korlátozott demokráciájában" szembesülhettek azzal, hogy ha nincs szabad sajtó, akkor az "alkotmányos jogainkat korlátozó, korrupciós ügyektől hemzsegő Gyurcsány-éra akár évtizedekre is meghatározhatta volna hazánk sorsának alakulását".
Véleménye szerint a szabad sajtó sokat tehet a zsarnoki rendszerek kialakulásának megakadályozása vagy lebontása érdekében.
    
 MSZP: a "médiaalkotmány" nem felel meg az uniós elvárásoknak

Mandur László szocialista vezérszónok szerint a "médiaalkotmány" nem felel meg az uniós elvárásoknak, és azt vissza kellene vonnia a kormánynak.
A szocialista képviselő közölte: a sajtóbizottságban nem fogalmazódhattak meg kisebbségi vélemények, mert az ellenzék abba a méltatlan helyzetbe került, hogy nem biztosítottak időt a javaslat elolvasására.
Véleménye szerint a törvényjavaslat része annak a médiacsomagnak, mely a közmédiumok fideszes irányítást és az elektronikus média felügyeletét legalább kilenc évre hivatott szolgálni.
    
KDNP: módosításokkal, de támogatják a "médiaalkotmányt"

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) - módosításokkal - támogatja a "médiaalkotmányról" szóló javaslatot - mondta Pálffy István, a párt vezérszónoka.
Kiemelte, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat az alkotmányra hasonlít és általánosan kívánja rendezni a sajtó helyzetét.    

Jobbik: koncepciótlan a "médiaalkotmányról" szóló javaslat

Jobbik szerint koncepciótlan a "médiaalkotmányról" szóló törvényjavaslat. Novák Előd, a párt vezérszónoka azt mondta, bár a kezdeti hiányosságok után, a módosításoknak köszönhetően, kezd életképes formát ölteni a törvényjavaslat, de továbbra is számos fenntartásuk van. A javaslatot koncepciótlannak érzik, nem értik miért kell a sajtótörvény egyes szakaszaiból és a médiatörvény első fejezetéből összevonva egyfajta új médiaalkotmányt létrehozni - fejtette ki.

LMP: elhamarkodott a "médiaalkotmány" javaslata

Az LMP szerint a "médiaalkotmány" javaslata elhamarkodott és egyszerűbb lett volna, ha visszavonják.
Karácsony Gergely, a párt vezérszónoka elmondta, egy új szabályozás megalkotásánál a lehető legkevésbé kell gátolni a sajtó- és véleményszabadságot.

OLDALTÖRÉS: Jobbik: javaslat a Vértesi Erőmű helyzetének kezelésére

Jobbik: javaslat a Vértesi Erőmű helyzetének kezelésére

Kepli Lajos a Vértesi Erőmű kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az hónapokon belül becsukhatja kapuit, ami több ezer dolgozó kenyér nélkül maradásához vezethet. Kiemelte: eddig több mint 100 milliárdot öltek bele az erőműbe az adófizetők pénzéből, de megoldást ez még sem hozott, csak a rossz helyzetet konzerválták. Teljesen új technológiával - amire a forgatókönyvet kidolgozták - nyereségessé lehetne tenni az erőművet - mondta, hozzátéve: javaslataikat még szerdán leteszik a minisztérium és a villamos művek asztalára.
Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta: az erőmű problémája sok éves folyamat. Fontosnak tartják, hogy a villamos művek szerepét is tisztázzák a kialakult helyzetben, ez külön vizsgálatot igényel - közölte. Elkötelezettek, hogy a jogsértések ne maradjanak jogi, illetve büntetőjogi következmények nélkül - szögezte le. Hozzátette: az érintett érdekképviseletekkel és önkormányzatokkal egyeztetve, a távhőellátás megfelelő biztosításával szeretnének megoldást találni. Nem az erőmű agóniájának hosszabbításában érdekeltek, hanem a problémák valós megoldásában - hangsúlyozta.

LMP: a bankok új típusú felelősségvállalására van szükség

Ertsey Katalin arról beszélt, hogy a magyar pénzügyi rendszer ingatag lábakon áll, több százezer embernek több bedőlt hitele van. A tervezett nemzeti eszközkezelő társaságról azt mondta, az a néhai IKV-ra emlékeztető monstrum lenne. Nem ez a leghatékonyabb módja a bajba jutottak megsegítésének. Fél- vagy átmeneti megoldás a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása is, szerinte a valódi megoldás a devizaárfolyamnak való kitettség csökkentése. Arra kérik a kormányt, már augusztusban tegyen lépéseket a bajba kerültek megsegítésére. 
Czomba Sándor államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a forinthitelek kamata az elmúlt hónapokban csökkent, a devizahitelek felvételét korlátozó javaslat zárószavazás előtt áll. Az eszközkezelő alap kidolgozása folyamatban van, az egyeztetések zajlanak. Kiemelte: emellett áthidaló kölcsönnel segít az állam a bajba jutottakon. A magatartási kódexet eddig 270 pénzügyi szervezet írta alá, betartását folyamatosan ellenőrzik. 
    
Fidesz: végezze el a kormány a Budapest Airport privatizációjának átfogó vizsgálatát!

Riz Levente a Budapest Airport eladását és az elmaradt fejlesztéseket tette szóvá. Arról, hogy hová tűnt az óriási bevétel a mai napig nem lehet tudni, maga a privatizációs szerződés 2009-ig titkos volt. A vállalt fejlesztések döntő része nem valósult meg, s ennek semmilyen következménye nem volt eddig - mondta. Miért nem érvényesített kötbért az elmaradt fejlesztésekért az ÁPV Rt.? - tette fel a kérdést a politikus, és kérte, végezze el a kormány a privatizációs szerződés átfogó vizsgálatát.
Fónagy János kiemelte: a reptér privatizációja, körülményei és hatása a gazdaságra és légi közlekedésre magában hordja az elmúlt nyolc év minden felelőtlenségét. A sok száz oldalas privatizációs szerződés áttekintése időt igényel, a felmerülő kérdések közül többre ezután lehet választ adni. Összetett problémáról van szó, megoldása a kormányra vár.

KDNP: bővüljön az üdülési csekk felhasználási köre

Móring József Attila arról beszélt, indokolt az üdülési csekk elfogadóhelyeinek bővítése. Ez létérdek a hazai vendéglátásban, mert a fizetőképes kereslet visszaesése az elmúlt három évben már így is 600 vendéglátóegység bezárásához vezetett. A Nemzeti Üdülési Alapítvány és elnöke hónapok óta nem reagál a megkeresésekre, s számos kis és középvállalkozó így nem jut lehetőséghez. Azt kérte, hogy legalább a kiemelt üdülőkörzetekben - így a Balatonnál - a színvonalas szolgáltatást nyújtóknál könnyebben fogadhassák el a csekket, s ezt az alapítvány ne akadályozza, hanem segítse.
Soltész Miklós államtitkár azt mondta: szeptember végéig kell javaslatot letenni a kormány asztalára, ami a felmerült problémákat megoldja. Kitért arra, hogy 2009-ben 48 milliárdos volt az üdülési csekk forgalma, hatása a belföldi turizmusra pozitív volt. 2010 januárjától az előző kormány a 25 százalékos adóztatásról döntött, ami egyértelmű visszaesést hozott. Megdöbbentőnek tartotta, hogy közösségi közlekedésre több mint 11,4 százalékot használtak fel az első öt hónapban, a családok sokszor erre fordítják pihenés helyett. Érthetetlennek nevezte, hogy eközben az alapítvány azóta lemondott elnöke egy olyan utazási csatornát kezdeményezzen 4 milliárdért, amire semmi szükség nincs. 
    
MSZP: ad hoc döntéseket hozott a kormány

Tóbiás József többi között az IMF-el folytatott tárgyalások megszakadásáról, s arról beszélt, hogy a bankadó semmilyen segítséget nem nyújt a devizahitelesek problémáinak kezelésére. Bebizonyosodott a kormánynak nincs elképzelése a kitűzött gazdasági célok betartására. Nem ad hoc döntésekre van szükség, hanem jól átgondolt szerkezeti átalakításokra - hangoztatta. Meddig akarnak még meggondolatlanul taktikázni? - kérdezte, s konkrét elképzeléseket sürgetett.
Czomba Sándor államtitkár azt mondta, hogy nem megszakadtak a tárgyalások, az egyik forduló zárult le. Az IMF elismerően szólt arról, hogy az eddig megtett intézkedéseknek köszönhetően Magyarország tartani tudja az idei és a jövőre tervezett hiánycélt. A kormány újabb hitelrészletet nem kíván lehívni - szögezte le, hozzátéve: a kabinetnek az az álláspontja, hogy a családokat és a vállalkozásokat még nehezebb helyzetbe hozó megszorításokra sem lehetőség, sem szükség nincs. Azt ugyanakkor elvárják a pénzügyi szektortól, járuljon hozzá a gazdaság talpra állításához.